Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.25).
Joe Biden az Irán által támogatott szíriai csoportok ellen rendelt el légicsapásokat kedden, miután rakéták csapódtak be egy amerikaiaknak is otthont adó északkelet-szíriai katonai bázis közelében. A Központi Parancsnokság által kiadott közlemény szerint az amerikai hadsereg Deir-ez-Zór térségében hajtott végre csapásokat. Joe Buccino szóvivő azt is elárulta, hogy az iráni Forradalmi Gárdához köthető csoportok által használt létesítményeket céloztak, az utasítást a precíziós légicsapásokra Joe Biden amerikai elnök adta ki. A közleményben leszögezték, az ilyen csapások célja, hogy megvédjék az amerikai erőket az olyan támadásoktól, mint amilyenek augusztus 15-én történtek a Green Village bázis ellen. Buccino a CNN-nek azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok olyan bunkereket vett célba, amelyeket lőszertárolásra és logisztikai támogatásra használtak Szíriában. Összesen 13 bunkert tartottak megfigyelés alatt, végül kilencet támadtak.
Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból.
Ketyeg az óra, de Oroszországnak továbbra is megvan még a lehetősége, hogy aláírja a kapitulációt és kivonuljon Ukrajna területéről – írta szerdán a Védelmi Minisztérium felhívásában a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a védelmi tárca az Oroszországi Föderációhoz fordult az ukrán függetlenség napján. „Oroszország, ma – akárcsak fél év óta – még lehetőséged van arra, hogy aláírd a megadásod, amíg meg nem semmisítünk a földünkön. Ne hagyd ki a lehetőséget, az óra ketyeg, tik-tik, tik-tik” – áll a Védelmi Minisztérium Moszkvának címzett üzenetében.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán, az ukrán függetlenség napján Kijevbe érkezett, és megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, a brit kormányfő az orosz invázió kezdete óta harmadszor látogatott az ukrán fővárosba – közölte a korrespondent.net hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva. A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „örülök, hogy a függetlenség napján üdvözölhetem Boris Johnsont, Ukrajna nagy barátját. Boris, köszönöm hazánk megalkuvás nélküli támogatását a teljes körű orosz agresszió első napjaitól kezdve, azt, hogy kitartóan védte Ukrajna érdekeit, hazánk szerencsés, hogy ilyen barátja van!” A közös sajtótájékoztatón az elnök kijelentette, hogy az ukránok soha nem voltak olyan erősek egy nemzetként és egy államként, mint most. „Amennyire ma lehetséges, a lehető legfüggetlenebbek vagyunk. Úgy gondolom, hogy stabilitásunk és függetlenségünk 30 év óta ma a legkomolyabb állapotban van” – mutatott rá. „Nem volt háború, valahol könnyebb volt az energiaforrásokkal, olcsóbb volt a gáz, az Orosz Föderáció nem állította le a tranzitot stb. De ezek teljesen más dolgok. Az ország geopolitikailag nem volt teljesen egységes. Úgy gondolom, hogy ma több mint 90 százalékunk a háború ellenére teljesen független, tudjuk, hogy Európában akarunk lenni, megértjük, hogy biztonsági garanciákra és szövetségi tagságra van szükségünk, megértjük, hogy azok akarunk lenni. Az Orosz Föderáció bármilyen agressziójától függetlenül megértjük, hogy az országnak erős és hatalmas hadsereggel kell rendelkeznie, és készen állunk a függetlenségért való harcra” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Kszénia édesanyjával a keresztanyját várja a vasútállomáson, aki egy különleges, ünnepi járattal érkezik Ungvárra. Íme, megérkezett a Győzelem vonat 1400 utassal. „Mariupol”, „Vasemberek”, „Enerhodar – hősök városa”. Ilyen és hasonló feliratokkal és rajzokkal díszítették a „Kijev – Ungvár” járat 7 vasúti kocsiját, amely első ízben a Függetlenség napján indult ilyen külsővel. A vagonok mindegyike egy-egy jelenleg megszállt területet szimbolizál.
A Politico hosszabb cikkben foglalkozik a háborús térségben lezajló kényszer-kitelepítésekkel és annak körülményeivel. Vitalij Barabash, a 2014 óta frontvonlbeli városnak számító Avdiivka polgármestere úgy véli, hogy a kormány még nem használta ki a lehetőségeit. Barabash szerint minél több időt töltenek az emberek a világtól elzárva a bombaóvóhelyeken, annál nehezebben döntenek a távozás mellett. „Vannak, akik azt mondják, nincs hova menniük, nincs anyagi lehetőségük, vagy azt mondják, hogy túlélték 2014-et, 2015-öt, és most is túl fognak élni” – mondta. „Egyesek azt mondják, hogy már elmentek, és visszajöttek, mert elfogyott a pénzük. És nem tagadhatom, hogy vannak, akik Oroszország eljövetelére várnak.”
Terjedelmes írásban fejtegeti az Ukrajnából az EU-s tagországokba menekült romák helyzetét az infopost.media portál. A cikk az ötgyermekes Balog Lujza történetével kezdődik, aki Dnyipro városából Csehországba menekült a háború első napjaiban. A menedéket kereső családot a cseh hatóság egy szögesdróttal bekerített büntetés-végrehajtási helyre irányította, ahol bűnözőkkel együtt tömegszállásra, embertelen körülmények közé került. Az asszony állítása szerint vele és a többi romával ellentétben a nem roma ukrajnai menekülteket kényelmes szállásokon, családi házakban helyezték el. Nem egyedi esetről van szó, állítja Patrik Priszol roma jogvédő, aki szerint a romákat bűnözőkként kezelve, elkülönített helyeken helyezik el az uniós országban. A cseh hatóság szerint nem tesznek faji alapú megkülönböztetést, csupán az oda menekültek állampolgárságát ellenőrzik. Az írás szerint az ukrajnai romákra nem úgy tekintenek, mint a többi menekültre. Panaszaik szerint hátrányos megkülönböztetésben van részük Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában és más országokban is. Azzal az indokkal különítik el őket és helyezik a lehető legrosszabb gyűjtőhelyekbe, hogy nem ukránok és nem menekültek.
Szolgálatmegtagadást és dezertálást váltottak ki az ukrán alakulatoknál az elmúlt nap folyamán a Donyec-medencében elszenvedett többszáz fős veszteségek – állította Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők 68. gyalogos-hegyivadász, 66. gépesített és 56. gépesített lövészdandárjának veszteségei meghaladták a hatszáz főt, ennek hatására a 66. gépesített dandár mintegy 160 katonája megtagadta a szolgálatot. A donyecki ukrán csoportosulás parancsnoksága ezek után úgy döntött, hogy harcképességük elvesztése miatt kivonja ezeket az alakulatokat hadállásaikból. Konasenkov elmondta, hogy az orosz légierő az ukrán 93. gépesített dandár 20. zászlóaljának több mint felét likvidálta Artemivszk (Bahmut) közelében, s ezután a katonák dezertáltak. Kosztantyinivka közelében a 72. gépesített dandár ellen intézett precíziós csapás mintegy nyolcvan katonát ölt meg és nyolc haditechnikai eszközt tett harcképtelenné. Az ukrán 35. tengerészgyalogos-dandár 18. zászlóalja több mint nyolcvan embert és hat járművet veszített, amikor sikertelen kísérletet tett az Ingulec folyón való átkelésre a Herszon megyei Lozovénál.
Az ukrán elnök hivatalában megnevezték azt az összeget, amelyre szükség volna a háború menetének gyökeres megváltoztatására, írja az ua.news. Mihajlo Podoljak, az elnök kabinetfőnökének tanácsadója szerint a tüzérségi fölény megszerzésére egy orosz oligarcha hajója értékénél kevesebb összegre van szükség. A háború menetének megváltoztatásához még több M142 HIMARS rakétarendszer kell. Egy ilyen üteg a lőszer nélkül 4 millió dollárba kerül. És mindössze 200 millió dollárba kerülne 50 darab, ukrán fölényt biztosító rakétakilövő. A portál megjegyzi, hogy az oroszoknak eddig nem sikerült megsemmisíteni egyetlen egy HIMARS rakétakilövőt sem.
(vukics)
Comentarios