top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.18.)




Nem szerepel a parlamenti választás lebonyolításához szükséges forrás Ukrajna 2023-as költségvetésében, amelyet a héten fogadott el a miniszteri kabinet. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte, az előrejelzés szerint 2023-ban is hadiállapot lesz Ukrajnában, ezért lehetetlen a választások lebonyolítása. „Ha hadiállapot van, nem lehet választásokat tartani. Amint véget ér, az idevágó szabályok lehetővé teszik, hogy módosítsuk a költségvetést, és keressünk forrásokat a választás lebonyolítására” – magyarázta a miniszter. Mint ismeretes, Ukrajnában a következő parlamenti választást 2023. október 29-én tartották volna. A legutóbbi választáson Volodomir Zelenszkij elnök pártja elsöprő sikert ért el: a mandátumok 43 százalékát, összesen 254 parlamenti helyet szereztek meg.


"Németország osztozik az ukránok millióinak szenvedésében, és megígéri, hogy korlátlan ideig támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell" – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a Ruszlan Sztefancsukkal, a Legfelső Tanács elnökével folytatott megbeszélésen. Mint a Legfelső Tanács sajtószolgálata idézte Steinmeier szavait, Németország abból a meggyőződésből cselekszik, hogy Ukrajna olyan ország, amelyet megtámadtak. „Osztozunk ukrán férfiak és ukrán nők millióinak szenvedésében, és a segítségünk nem fog véget érni. Nincs időbeli korlátja. A társadalmunk jelenlegi gazdasági nehézségei ellenére továbbra is támogatni fogjuk önöket. Mindaddig, amíg ez szükséges lesz” – ígérte meg a német elnök. Sztefancsuk válaszul megjegyezte, hogy ami a fronton történik, az valóban fordulópont. „Ehhez több összetevő is hozzájárult. Először is az ukrán hadsereg hősiessége. Másodsorban partnereink pénzügyi és katonai segítsége. Harmadsorban a nagy lelkesedés a társadalomban, a civilizált világban, mert bebizonyítottuk, hogy győzhetünk ebben a háborúban” – hangsúlyozta a házelnök, sürgetve a német elnököt, hogy segítse elő a döntéshozatalt az Ukrajnának nyújtott katonai segítségről, különös tekintettel a modern nehézfegyverek szállítását illetően.


"Észhez térésre, az agyament állapot elhagyására" szólította fel Andre Wüstnert, a Bundeswehr katonai szakszervezetének vezetőjét Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet annak kapcsán, hogy előbbi az Ukrajnának nyújtott német katonai támogatás leállítását szorgalmazta a fegyverek hiányára hivatkozva. A jelentés szerint Andrij Melnik, Ukrajna németországi nagykövete, aki egy hónapon belül távozik posztjáról, élesen bírálta Andre Wüstnert, a Bundeswehr katonai szakszervezete vezetőjének nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a diplomata az Ukrajnának nyújtott német katonai támogatás leállítását sürgette, „önkannibalizációnak” nevezve azt. „Ön a megtámadott Ukrajnának nyújtott katonai segélyt a német fegyveres erők 'önkannibalizációjának' nevezi. Miféle szörnyű kifejezés ez? Térjen észhez, és kerüljön ki ebből az agyament állapotból” – kelt ki magából Andrij Melnik.


Az amerikai külügyminisztérium a minap hozta nyilvánosságra titkosszolgálatai nyomozásának adatait, amely szerint 2014 óta Oroszország mintegy 300 millió dollárt fizetett külföldi pártoknak, politikusoknak és tisztviselőknek. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke adminisztrációjának tagjai számoltak be a vizsgálat eredményeiről az amerikai sajtó újságíróinak, többek között az amerikai főváros legbefolyásosabb lapjának, a The Washington Postnak. Nevüket ismert okok miatt nem nevezték meg. A vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala előtt azokat átadták az amerikai követségeknek. Az amerikai hírszerzés megállapította, hogy az Oroszországi Föderáció befolyása növelésének céljából pártokat finanszírozott a világ több mint 20 országában. Ezt a 300 millió dolláros összeget az Egyesült Államok titkosszolgálata a „jéghegy csúcsának” nevezte, mivel csupán ezt az összeget tudták nyomon követni. A dokumentum konkrét országokat nem nevez meg, de néhány információ már megjelent az amerikai sajtóban. Többek között olyan országokat neveztek meg, mint Albánia, Montenegró, Bosznia, Madagaszkár és Ecuador. Az egyik ázsiai országban az orosz nagykövet az elnökjelöltnek több millió dollárt adott át készpénzben – számolt be az RFI kiadvány. Azt állítják, ezt a rendszert Oroszország az egész kontinensen létrehozta. A jelentés azonban nem tartalmazza az Egyesült Államok esetleges orosz finanszírozását, amelyet a hírszerzés külön vizsgált. Köztudott, hogy a korrupciós finanszírozás készpénzben vagy kriptovalutában, valamint drága ajándékok formájában valósult meg, amelyeket az orosz követségek fiktív megállapodások keretein belül vagy bűnbandák bevonásával kézbesítettek. A műveleteket orosz intézmények, többek között az FSZB (orosz biztonsági szolgálat) és megbízott személyek felügyelték. A források Jevhen Prigozsint, a „wagneristák” alapítóját és vezetőjét, valamint Olekszandr Babakovot, az Állami Duma elnökének helyettesét nevezték meg. Érdekesség, hogy Olaszországban a parlamenti választások előtt két héttel a jelentést „információs bombának” nevezték, amely „politikai és intézményes szinten robbant”. A jól ismert La Repubblica napilap pedig arról számolt be, hogy a felfedést követően Róma azonnal felvette a kapcsolatot Washingtonnal. Azonban ezen hirtelen lépés részleteit nem hozták nyilvánosságra.


"Itt az ideje, hogy Olaf Scholz német kancellár ledöntse a fegyverszállítást akadályozó falat, és Németország már most döntsön Leopard tankok és Marder harci járművek átadásáról Ukrajnának" – nyilatkozta Dmitro Kuleba külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője mindazonáltal megjegyezte, hogy a katonai segélyek kapcsán nemcsak Németországnak, hanem Hollandiának is hálás az önjáró tarackok szállításáért. De mint rámutatott: „rejtély számunkra: most Leopard tankokat és Marder harci járműveket kérünk, de ezek helyett Németország Dingo páncélozott járműveket szállít. Ez is hasznos, és hálásak vagyunk érte. De nem erre van a legnagyobb szükségünk a háborúban.” „Mi a probléma? És hol van? Miért nem tudjuk beszerezni azt, amire szükségünk van, és Németországnak van?” – tette fel a kérdést a külügyminiszter. „Nekem az a benyomásom, hogy Berlinben 'fegyverfal' van. Azt hiszem, itt az ideje, hogy a kancellár ledöntse ezt a falat” – adta meg nyomban a választ a fő külügyér. Kuleba hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg Leopard tankokra történő hosszú kiképzési ideje nem jelent problémát, hiszen két-három hónap múlva szükség lesz rájuk az ukrajnai hadszíntéren, de „a döntéseket már most kell meghozni”. Egyúttal visszautasította azt az elképzelést, hogy Németország nem hajlandó tankokat szállítani, mert azok „az orosz katonákra fognak lőni”. „Ha az ukrán katonák által működtetett német önjáró tarackok képesek harcolni az orosz hadsereggel Ukrajnában, akkor a német tankok miért nem? Ellentámadásunk sebessége és a megszállás alól felszabadítható városok száma kizárólag partnereink fegyverszállítástól függ” – hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.


Az elnök hangsúlyozta: „több segítséget szeretnénk Törökországtól, több támogatást Dél-Koreától. Több segítséget az arab világtól. Ázsiától”. Arról is szólt, hogy Németország esetében „bizonyos lélektani akadályok” vannak Ukrajnába irányuló fegyverszállítások előtt. „Ennek oka az ország náci múltja” – mutatott rá. „Azonban ezek a készletek létfontosságúak Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz fasizmustól” – emlékeztette a németeket Volodimir Zelenszkij.


"Kijev offenzívája Harkiv megyében kifulladt. A Herszon megyéből származó információkból azonban úgy tűnik, hogy az ukránok nem hagyják abba a műveleti aktivitásukat – különösen nem a megyeszékhely irányában" – számolt be a varsói Keleti Tanulmányok Központja. Az ukránok eddig sikertelenül támadták azt a Kiszelivkát, mely húsz kilométerre található Herszontól északnyugatra, ennek a falunak az elfoglalása azt fogja jelenteni, hogy a védők a megyeszékhely külvárosába érkeznek. Arról, hogy az oroszok mennyire komolyan veszik annak a veszélyét, hogy lehetséges a Herszon megyében lévő védelmük áttörése, a Krivij Rih közelében lévő Karacsuni-víztározó gátja elleni orosz támadás árulkodik. Az első orosz védvonal az Inhulec folyó mentén fut, a jelenlegi alacsony vízszint megkönnyítette az ukrán egységeknek az átkelést és az ellenséges állások megtámadását. A gát átszakítása után, annak következtében a vízszint megemelkedett, a támadások nehezebbé váltak.


Ez a büntetés az ellenséges személyivel rendelkező köztisztviselőkre, valamint az orosz személyi megszerzésének megszervezőire vonatkozik. A kormány ülésén megállapodtak az orosz személyi megszerzésének büntetőjogi felelősségéről szóló törvénytervezetről. Az ukrán köztisztviselők akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak. Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációs minisztere számol be. A projekt lényege a következő:

  • Ha egy köztisztviselő ellenséges személyi igazolványt kapott, 10-15 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

  • Az ellenséges állampolgárság propagálása öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  • Az ukrán állampolgárok orosz útlevél megszerzésére kényszerítése nyolctól tizenkét évig terjedő szabadságvesztést von maga után.

  • Nyolctól 12 évig terjedő szabadságvesztés jár, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyekben az orosz útlevél megszerzésének elmulasztása csorbítja az ukrán állampolgár jogait, vagy más módon hátrányos helyzetbe hozza. Vagyis közvetett kényszerről beszélünk.

“Ezek az újítások az ellenséges útlevéllel rendelkező köztisztviselők és azok ellen irányulnak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak az orosz útlevél kiadásához. Ez a törvénytervezet más személyekre nem vonatkozik” – tette hozzá.


A nemzetközi partnerek összesen 17,4 milliárd dollárt biztosítottak Ukrajnának Oroszország teljes körű inváziójának megindulása óta, ami a beígért 33,3 milliárd dollár 52 százaléka – jelentette pénteken a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata. A közleményben kiemelték, hogy Ukrajna eddig 8,5 milliárd dollár pénzügyi segélyt kapott. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának: 12,99, illetve 11,6 milliárd dollár folyósítását ígérték. Amerika eddig már 6,99 milliárd dollárt, a teljes össze 54%-át biztosította Kijevnek, és mindezt segélyek formájában, az EU eddig 2,426 milliárd dollárt küldött, vagyis a beígért összeg 21%-át, ebből segély formájában mindössze 144 millió dollárt. Az öt legnagyobb adományozó között van Kanada, az IMF és Németország 1,521 milliárd, 1,41 milliárd és 1,373 milliárd dollárral, amelyből eddig csak Németország folyósított 1,373 milliárd dollárt. Az Egyesült Királyság 1,102 milliárd dollárral tervezi finanszírozni Ukrajna költségvetését, amelyből eddig 577 millió dollárt biztosítottak, ebből 128 millió dollárt segélyek formájában. A háború kezdete óta 500 és 1 milliárd dollár között folyósított támogatást a Világbank, az Európai Beruházási Bank és Japán: 929 millió, 720 millió és 581 millió dollárt kölcsön formájában. A Pénzügyminisztérium jelezte azt is, hogy a háború kezdete óta 315 milliárd hrivnya, azaz 10,152 milliárd dollár értékű költségvetési hiány finanszírozását a Nemzeti Bank fedezi háborús kötvények közvetlen vásárlásával.


Klingbeil azt mondta: a „közlekedési lámpa koalícióban” teljes egyetértés van arról, hogy egyelőre nem küldenek Ukrajnának sem harckocsikat, sem gyalogsági harcjárműveket, mivel olyan sokáig tart a kezelők kiképzése, hogy az már nem hozna érdemi változást a harcok menetére nézve „a háború mostani szakaszában.” Klingbeil azt állítja: a Panzerhaubitze 2000-esekre és a MARS II-esekre való kiképzés lényegesen rövidebb idő, ezért kaptak ilyen rendszereket korábban az ukránok. Előzőleg Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta a sajtónak, hogy azért nem küldenek tankokat, mert nem akar Németország az egyetlen olyan ország lenni, amelyik modern harckocsikat küld Ukrajnának. Hasonló fiaskó nemrég a Dingo MRAP-ek körül is volt nemrég: eleinte azt mondták a németek, hogy kiképzési célokra kell a Bundeswehrnek minden egyes 4×4-es, aztán nemrég bejelentették, hogy mégis adnak Ukrajnának 50 Dingót. A Bild közben nemrég arról is írt, hogy az Egyesült Államok is egyre nagyobb nyomást gyakorol a németekre annak érdekében, hogy Berlin tankokat szállítson az ukrán fegyveres erőknek. Az Egyesült Államok eddig messze Ukrajna legnagyobb támogatója fegyverszállítmányok tekintetében.


Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus nem fog egyhamar véget érni, annak ellenére, hogy Kijev “hatékony” ellentámadást intézett a moszkvai csapatok ellen – állítja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A BBC rádiónak nyilatkozva a NATO vezetője pénteken azt mondta, hogy “rendkívül biztató látni, hogy az ukrán fegyveres erők képesek voltak területeket visszafoglalni, és az orosz vonalak mögé is lecsaptak” – írja a ma.hu. Hangsúlyozta azonban, fontos megérteni, hogy “ez nem a háború végének kezdete, fel kell készülnünk a hosszú útra”. Stoltenberg megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Oroszország bejelentette csapatainak kivonását több északkelet-ukrajnai településről, köztük Izjum városából. Moszkva azt állítja, hogy a lépésre a donyecki erők megerősítése érdekében került sor, Kijev viszont győzelemként ünnepelte az orosz kivonulást. Stoltenberg a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna “megszűnhet létezni” mint független nemzet, ha nem folytatja a harcot Oroszország ellen, amely állítása szerint “át akarja venni az irányítást Ukrajna felett”. A főtitkár ismételten felszólította a nyugati országokat, hogy továbbra is támogassák Kijevet, még több katonai segélyt küldve, valamint ellátva őket többek között megfelelő egyenruhákkal a közelgő télre, generátorokkal és sátrakkal. Moszkva többször is felszólította a Nyugatot, hogy hagyjon fel Ukrajna fegyverekkel és más katonai eszközökkel való “pumpálásával”, ragaszkodva ahhoz, hogy ez csak a vérontás meghosszabbítását szolgálja anélkül, hogy a konfliktus kimenetelén változtatna.


Elképzelhető, hogy Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja a Krím-félsziget oroszok által megszállt területét – nyilatkozta a Reutersnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szükséges a területek lefoglalása. Előfordulhat, hogy a Krím-félszigetet diplomáciai úton visszaadják. Ez megtörténhet. És persze Ukrajnában az emberek jobban támogatnák a kérdés diplomáciai megoldását – fogalmazott Zelenszkij.


Az ukrán elnök közösségi oldalain tett közzé egy fényképet, amelyen egyik biztonsági kísérője Adolf Hitler személyes testőrségére utaló felvarrót visel. Szeptember 13-án Vlodimir Zelenskij ukrán elnök meglepetésszerű látogatást tett a Harkov régióban található Izyum városába, miután hadserege visszafoglalta a várost az orosz erőktől. A látogatás során egy Zelenszkijt őrző katonát is lefotóztak, aki náci ihletésű felvarrót viselt az egyenruháján. Amikor a kép komoly kritikát kapott a közösségi médiában, az ukrán elnök hivatalos Telegram- és Facebook-fiókjairól csendben törölték.


(vukics)




401 megtekintés

コメント


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK