Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.13.)
–
Az orosz Gazprom energiaipari óriásvállalat szóvivője hétfőn közölte, hogy korábban már volt példa arra, hogy egy a NATO-tagállamoknál rendszeresített katonai eszközt emeltek ki az Észak Áramlat közeléből. Az incidensre még 2015-ben került sor, amikor a svéd fegyveres erők egy fegyvernek tűnő objektumot halásztak ki, amelyről kiderült, hogy egy Seafox aknamentesítő drón – írta meg a Reuters. A Seafox a német Atlas Elektronik által gyártott aknamentesítő drón, amit a cég Németországon felül NATO-tagállamoknak értékesít. A tengeri drón kárbecslési, felderítési, útvonalfelmérési, tengeri határellenőrzési és kikötőfelügyeleti feladatokra is használható. A rendszer egyik nagy előnye, hogy számos haditengerészeti platformról indítható, például speciális aknaelhárító hajókról, felszíni hajókról, gumicsónakokról, vagy akár helikopterekről is. Alapvetően a SeaFox egyik fő változata egy egyszer használatos aknaazonosító és aknamentesítési járműrendszer, amelyet a tengerben talált aknák ártalmatlanítására használnak. A fedélzeti szonár segítségével beazonosított tárgyakat gyorsan áthelyezi, majd a járműbe beépített, nagy kaliberű robbanótöltet segítségével megsemmisíti. A robbanószerkezetet a svéd fegyveres erők akkor hatástalanították, és a vészhelyzet miatt leállított gázszállítás újraindult.
Oroszország győzelme az Ukrajna elleni háborúban az Észak-atlanti Szövetség veresége lesz, amit nem szabad megengedni – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a főtitkár hangsúlyozta: „Oroszország győzelme az ukrajnai háborúban a NATO veresége lesz.” Szerinte ezt nem szabad megengedni. Éppen ezért az Észak-atlanti Szövetség azt tervezi, hogy megerősíti és fenntartja Ukrajna támogatását, hogy továbbra is megvédhesse magát, és felszabadítsa területeit az orosz megszállás alól – emlékeztetett. „Ukrajna lendületet vett, és továbbra is jelentős sikereket ér el, ugyanakkor Oroszország egyre gyakrabban alkalmaz félelmetes, válogatás nélküli támadásokat a polgári lakosság és a fontosabb infrastrukturális létesítmények ellen” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Magyar nemzetiségű képviselőtársait fenyegette Vitalij Antyipov, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője egy általa kezdeményezett, nyílt bizottsági ülésen. Antyipov már korábban is számos esetben megengedett magának magyarellenes kijelentéseket a beregszászi városháza üléstermében, ráadásul ő az, aki 2019-ben a magyar rendőrség körözési listájának az első helyén szerepelt. Ezúttal négy magyar képviselőtársa visszahívását szerette volna elérni.
A bűnüldöző szerveknek nagyobb felhatalmazást kellene kapniuk annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani az utcai tiltakozásokat – jelentette ki kedden Maia Sandu moldovai elnök. A tüntetéseknek ugyanis – amellett hogy destabilizálják az országot – az az egyetlen céljuk, hogy elősegítsék egy oroszbarát vezető kinevezését. Az országban az elmúlt néhány hétben emberek ezrei vonultak az utcára és állítottak fel sátrakat a parlament, illetve az elnök rezidenciája előtt, hogy tiltakozzanak az emelkedő árak ellen, illetve követeljék a Nyugat-barát kormány lemondását. Maia Sandu a jogszabályok módosítására kérte a kormányt annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek nagyobb jogkörhöz jussanak, arra azonban nem tért ki, hogy mik lennének ezek a jogkörök – írja a Szabad Európa. A hazaárulást szigorúan meg fogjuk büntetni. Aki pánikot szít és háborút akar, azt a törvény szerint megbüntetjük – mondta Sandu, hozzátéve, hogy a tüntetők „azt ígérik Moszkvának, hogy olyan kormányt hoznak létre, amely lojális Oroszországhoz”.
A hét elején Ukrajnát ért orosz légitámadásokra reagálva Hollandia 15 millió euró értékű légvédelmi rakétákat szállít az országnak. A Reuters jelentése szerint a védelmi miniszter, Kajsa Ollongren a parlamentnek küldött levelében a következőket írta: Ezekre a támadásokra […] csak Ukrajna támogatásával lehet válaszolni. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a NATO brüsszeli ülésén bejelentette, hogy további 15 millió euró értékben ad át Ukrajnának légvédelmi rakétákat. Hollandia általában nem hoz nyilvánosságra információkat az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekről. Ezúttal azonban az ország kormánya úgy döntött, hogy kivételt tesz, hogy megmutassa: az ukrán városok elleni legutóbbi orosz támadássorozat nem marad válasz nélkül. Az egyetlen eredmény, amelyet Putyin elért a nagyszabású támadással, hogy még több fegyverrel támogatjuk majd Ukrajnát – fogalmazott a holland védelmi miniszter.
A szerdai Ramstein-6 találkozó történelmi jelentőségűvé vált, miután a szövetséges országok arról döntöttek, hogy támogatást nyújtanak Ukrajnának légtere lezárásához – jelentette be Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Twitteren, adta hírül a korrespondent.net hírportál. A jelentés szerint Jermak a Ramstein-találkozót követően közölte, hogy Ukrajna szövetségesei október 12-én olyan döntéseket hoztak, amelyek segítenek Ukrajnának lezárni a légterét az orosz csapások elől. Mint jelezte, új légvédelmi rendszerek Ukrajnának történő szállításáról van szó. „Egy újabb Ramstein. Ez történelmi jelentőségű számunkra, mert döntések születtek Ukrajna légterének a lezárásáról. Az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésére van szükségünk” – írta az elnöki hivatalvezető. „Ukrajna számára a modern légvédelmi rendszerek a legfontosabbak. Ez volt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott közelmúltbeli megbeszéléseim fő témája” – emlékeztetett Andrij Jermak. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Ramstein-6 találkozót ma tartották Belgiumban. A kapcsolattartó csoport közölte, hogy folytatja Ukrajna védelmi képességeinek növelését az orosz agresszió elleni harchoz.
A lengyel kormány jódtablettát oszt a hatvan év alattiaknak külön erre felállított pontokon, hogy ne érje készületlenül a lakosságot, ha az ukrajnai háborúban orosz bázisként szolgáló zaporizzsjai atomerőmű megsérülne a harcokban – adta hírül az Euronews. Błażej Poboży belügyminiszter-helyettes azt mondta: ez az intézkedés a válságkezelés része, felkészülés egy esetleges nukleáris balesetre. Ezek a tabletták úgynevezett stabil jódot tartalmaznak, amelyek megvédik a pajzsmirigyet, és megakadályozzák, hogy a radioaktív jód – ami felszabadul egy nukleáris katasztrófa esetén – felszívódjon a szervezetben. Mint mondta, minden eshetőségre fel akarnak készülni. Az elosztópontokat iskolákban, polgármesteri hivatalokban és tűzoltóságokon rendezik be, ahol bárki kérhet jódtablettát, aki még nincs hatvanéves. A korhatárt azzal indokolják az orvosok, hogy az idősebbek pajzsmirigy-anyagcseréje lassú, így kevésbé veszélyeztetettek, mint a fiatalabbak.
Greta Thunberg svéd klímaaktivista váratlanul bírálni kezdte a német kormány válságstratégiáját. Greta hibásnak tartja Berlin arra vonatkozó terveit, melyek szerint a már működő atomerőműveket is lekapcsolnák. A klímaaktivista az ARD műsorvezetőjének, Sandra Maischbergernek adott interjújában beszélt erről, amit a Süddeutsche Zeitung szemlézett. „Ha már működnek, akkor szerintem hiba volna leállítani őket, és áttérni a szénre” – vélekedett Thunberg. Amíg az atomenergia létezik, rossz ötlet a szénre támaszkodni – mondta Thunberg a német kormány azon stratégiájára utalva, mely szerint az áramellátás biztosítása érdekében újraaktiválják a széntüzelésű erőműveiket. Arra a kérdésre, hogy a válságot követően le kellene-e kapcsolni az atomerőműveket, az aktivista azt felelte: minden attól függ, mit hoz a jövő, de léteznek alternatívák, például a megújuló energiaforrások. Thunberg hangsúlyozta, megérti, hogy meg kell védeni az embereket az elszabaduló energiaáraktól, ugyanakkor mindenkit óva intett attól, hogy a fosszilis energiahordozókra alapozzon. A Fridays for Future mozgalom alapítója emellett hangot adott felháborodásának, amiért a klímaválságot még mindig nem kezelik globális vészhelyzetként, pedig szerinte annak hatásait az éppen zajló orosz–ukrán háború ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni.
A The Washington Postban megjelent írás nyomán közli a focus.ua, hogy az USA elnöke felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy ne kritizálja a fegyverszállításokat. A Fehér Házból származó információ szerint a két elnök között nem épp felhőtlen a kapcsolat. Ez elsősorban abból származik, hogy miközben Zelenszkij azt hangoztatja a világ előtt, hogy az USA kevés fegyvert küld, az amerikai elnök dolgát nehezíti. Joe Bidennek ugyanis az ukrán elnök kritikája miatt egyre nehezebb pénzt kiharcolni az ukrajnai háborúra. Joe Biden ezért beszólt ukrán kollégájának, hogy hagyjon fel az amerikai fegyverszállítások ócsárlásával, ne legyen hálátlan és ne követelőzzön. Végül az amerikai elnök kijelentette, hogy annyi segítséget nyújt Ukrajnának, amennyire szükség van.
Az ukrán légierő nem osztja egyes tisztségviselők azon kijelentéseit, miszerint Oroszországban kifogyóban vannak a rakéták. Nincs pontos információ az oroszországi rakéták számáról – közölte Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának képviselője október 11-én. “Senki nem tud egyértelmű választ adni. Csak feltételezések vannak, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a nyugati hírszerzés titkosszolgálati adatai. Nem minden információ hozható nyilvánosságra a médiában ezeknek a rakétáknak a számáról. A válasz itt nem lehet egyértelmű, legfeljebb feltételezni lehet. Ha több hónapja nem használnak nagy hatótávolságú, nagy pontosságú és nagyon drága fegyvereket, akkor nyilvánvaló, hogy nem maradt elég belőlük. Azokat a legfontosabb célpontokra tartogatják, amelyeket terrorista tevékenységük során maguk határoztak meg. Ezek a kritikus infrastruktúra célpontjai” – magyarázta a katona. Emlékeztetett a nemzetközi partnerek ígéreteire, hogy Ukrajnát modern légvédelmi rendszerekkel látják el. Már megvannak az első lépések – Németország IRIS-T SLM rendszert biztosít, ezenkívül Ukrajna amerikai rakétákkal működő norvég NASAMS rendszereket vár.
Társadalmi részarányukhoz képest a magyar kisebbség tagjait nem küldik aránytalan mértékben a frontra Ukrajnában – erről is beszélt Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Portfolio Checklist keddi műsorában. A Portfolio Checklist október 7-i műsorának egyik témája az volt, hogy egyre több jel utal arra: Oroszország a társadalmi részarányukat meghaladó mértékben küld nemzeti kisebbségeket a frontra. Ennek megfelelően kíváncsiak voltunk arra, hogy megfigyelhető-e hasonló gyakorlat az ukrán oldalon, ennél specifikusabban, hogy Ukrajna magyar kisebbsége tapasztalja-e, hogy tagjait aránytalan mértékben küldenék a háborúba. Nem, semmiképpen – mondta el a kérdésre válaszolva Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Checklist keddi adásában. A magyar kisebbségi vezető hozzátette:
a háború első napjaiban a hadköteles korú magyar férfiak jelentős része elhagyta Ukrajnát;
azok közül, akik maradtak, sokan a munkájukból adódóan halasztást kaptak a mozgósítás, katonai behívás tekintetében;
Ukrajnában amúgy sem hívnak be katonákat nemzetiségi alapon;
a napokban egyeztetett a katonai közigazgatás vezetőivel, akik azt az információt adták neki, hogy kimondottan odafigyelnek arra, hogy ne történjenek etnikai aránytalanságok a háborús tehervállalásban, hiszen ez fontos tényező a rend biztosítása tekintetében.
Berlinben újabb menekülthullámra számítanak, a “kemény katonai tél” miatt. Elemzők azt jósolják, hogy a Németországba irányuló bevándorlás 2022-ben meghaladja a 2015-ös rekord magas szintet – írta a Korrespondent.net ukrán hírportál. Reem Alabali-Radovan, a migrációért, menekültekért és integrációért felelős német szövetségi biztos szerint fel kell készülni egy esetleges újabb menekültáradatra Ukrajnából. „Jelenleg naponta 150 ukrán menekült érkezik az országba, de ez megváltozhat, amennyiben a téli időszakba is folytatódnak majd az intenzív harcok Ukrajnában" – jelentette ki a Redaktions Netzwerk Deutschland (RND) médiacsoportnak Alabali-Radovan október 11-én, kedden. A biztos szerint elsősorban Lengyelországot és Csehországot érintheti az újabb menekülthullám. “Ezért kölcsönösen szoros kapcsolatban kell maradnunk a szomszédos országokkal, és készen kell állnunk arra, hogy továbbra is befogadjuk a háború elől menekülőket” – magyarázta Reem Alabali-Radovan.
Az elmúlt két napban az ország energetikai létesítményeinek 30 százaléka szenvedett károkat az orosz légicsapások következtében – mondta a Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter a CNN-nek adott interjúban, adta hírül az Rbc.ua hírportál. A tárcavezető megjegyezte, az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások legfőbb oka, hogy az ukrán villamos energia, amelyet exportáltak, segítette Európát az orosz gáz és szén kiváltásában, és támogatta az európai energiarendszert. Haluscsenko hangsúlyozta, hogy Ukrajna megpróbálja “gyorsan újraindítani a szállítást más forrásokból”. Mint fogalmazott, az ukrán energiarendszer “még stabil”, ugyanakkor rakétavédelmi rendszereket kért Ukrajna számára. “Ezt üzenjük a partnereinknek, hogy meg kell védenünk az eget. Az orosz légicsapások megsértik a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményeket, közömbösek minden nemzetközi megállapodás vagy egyezmény iránt” – tette hozzá energiaügyi miniszter.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentései megerősítik, hogy a NATO Ukrajna oldalán harcol az Oroszországgal való konfliktusában. Stoltenberg tegnap azt mondta, hogy egy orosz győzelem Ukrajnában „mindannyiunk veresége lenne”. A Kreml szóvivője a szokásos reggeli sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek esetleges bevetéséről káros és provokatív. "Naponta hangot adunk nemtetszésünknek azzal kapcsolatban, hogy a nyugati államfők állandóan nukleáris pánikkeltést folytatnak" – mondta Peszkov.
Lengyel munkások tegnap este szivárgást fedeztek fel az Oroszországból Európába olajat szállító Drusba (Barátság) vezeték egyik szálán. A csővezetéket üzemeltető Pern közölte, hogy a szivárgás okai egyelőre ismeretlenek. A szivárgást a cső egy szakaszán észlelték, mintegy 70 kilométerre a közép-lengyelországi Plock városától, írja az Independent.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője néhány órával Biden nyilatkozata előtt azt mondta: az amerikai MLRS rakétarendszer Kijevbe szállítása felgyorsítja az orosz–ukrán konfliktus világháborúvá válását. A leggyorsabb módja annak, hogy az ukrajnai konfliktust egy világháború visszafordíthatatlan következményévé fokozzák, ha a kijevi vezetést nagy hatótávolságú MLRS-szel látják el – írta Telegram-csatornáján a helyettes vezető. Medvegyev azt tanácsolta a NATO vezetésének és az Egyesült Államok intézményeinek, hogy gondolkodjanak józanul, és mérjék fel a kockázatokat.
“Mindannyiunknak fel kell készülnünk az átmeneti áramkimaradásokra. Ez a háborús valóság. Ahol el kell kerülni az energiahálózatok túlterhelését, ott menetrend szerinti áramszünetek lesznek”, mondta a miniszterelnök a kormány október 12-i ülésén. Figyelmeztetett, hogy nehéz lesz a fűtési szezon. “Ne szépítsük a valóságot – nehéz lesz ez a tél. Ezért ismét arra kérünk mindenkit, hogy alaposan készüljön fel rá. Lehetőleg minden család készletezzen be a szükséges alapvető dolgokból: meleg ruha, gyertya, zseblámpa, elem. Ezeket fontos elkészíteni arra az esetre, ha rakétatámadás következtében eltűnik az áram vagy a hőszolgáltatás” – tanácsolta a kormányfő, aki arról biztosított, jelenleg több mint 90 százalékos a fűtési szezonra való készültség az országban. A lakosság számára speciális melegedőket is készítenek, kiürítési terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha lehetetlen lenne gyorsan helyreállítani a kritikus infrastruktúrát. Smihal ezenkívül a fűtés bekapcsolása után gáz- és széntakarékosságra szólított fel. “Igen, ez a lakások hőmérsékletének csökkentését jelenti. Ezen a télen a megengedett legkisebb érték 16 fok, az átlag 18 fok lesz. Ez szükségszerű, és ez a mi hozzájárulásunk a győzelemhez. Végül is mindannyiunktól függ, hogyan vészeljük át ezt a telet” – mondta.
(vukics)
