Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.30.)
–
Az európai országoknak meg kellene duplázniuk védelmi kiadásaikat Oroszország ukrajnai háborúja miatt – mondta hétfőn Észtország külügyminisztere, hozzátéve, hogy saját országa a GDP 3 százalékára tervezi emelni a nemzeti védelmi kiadásokat.
"A kényszeráramszünetek terhét egyenletesen kell elosztani az összes fogyasztó között, hogy az emberek naponta legalább 5-6 órára felkapcsolhassák a villanyt" – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, számolt be a korrespondent.net hírportál. Mint a kormányfő rámutatott, „jelenleg az Oblenerhók előtt két feladat áll: ne lépjék túl a Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat által megszabott korlátokat, mert ez vészleállásokhoz vezet. Másodsorban pedig, hogy minimalizálják a fogyasztók egyenetlen leállását. Mit is értünk pontosan ezen? Azt, hogy megengedhetetlen, miszerint egyes fogyasztók otthonaiban 20-30, sőt néha 40 órán át nincs áram, míg másoknál éjjel-nappal van. Itt az igazságosságról van szó.” A miniszterelnök felszólította a helyi hatóságokat, hogy kapcsolódjanak be a kérdés kommunikálásába, és magyarázzák el az embereknek, hogy egyes házak miért nincsenek lekapcsolva az áramellátásról, és milyen okok miatt, és milyen kritikus infrastrukturális létesítmények vannak bekapcsolva. „A helyzet nehéz, kapacitáshiány van. De a rendszer 30%-os hiánya mellett a hálózati veszteségek és a kritikus infrastruktúra kiemelt ellátása esetén 50-60% marad régiónként a lakossági szükségletek fedezésére” – mutatott rá Denisz Smihal, kiemelve, hogy szerinte ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy a kényszerleállások terhelése egyenletesen legyen elosztva az összes fogyasztó között, hogy az emberek otthonaiban legalább napi 5-6 órán át legyen áram.
A lengyel külügy reagált azokra a médiában terjedő hírekre, amelyek szerint Lengyelország magához kívánja csatolni Ukrajna nyugati megyéit, írja az ua-reporter.com. Łukasz Jasina lengyel külügyi szóvivő szerint álhír az a híresztelés, amely szerint Lengyelországban népszavazást készülnek kiírni a nyugat-ukrán régió Lengyelországhoz csatolásáról. E rémhír terjesztésének egyetlen célja, hogy egymásnak ugrassza az ukránokat és a lengyeleket. A lengyel külügy szerint az állítást alátámasztani hivatott fényképfelvétel is hamisítvány. Megjegyzik azt is, hogy az ukrajnai terület bekebelezéséről készülő lengyelországi népszavazásról szóló hírt a belga Modern Diplomacy kiadvány kezdte terjeszteni.
Ukrán adatok szerint Oroszország az elmúlt kilenc hónapban több mint 16 ezer rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitter-oldalán azt írta, ezek 97 százaléka (12 300) polgári célpontokat ért. Továbbá csaknem 1900 lahóházat, 500 katonai létesítményt, 250 közlekedési és 220 energetikai infrastruktúrát és 800 egyéb létesítményt ért légicsapás. „Egy terrorista állam ellen harcolunk. Ukrajna győzni fog, és a háborús bűnösöket bíróság elé állítja” – tette hozzá Reznyikov.
Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából – jelentette a CTK hírügynökség. A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Milos Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe. A prágai védelmi tárca közlése szerint az ukránok kiképzésére a kelet-csehországi Libavá nevű katonai körzetben kerül sor a jövő év folyamán. A négy, egy-egy hónapra tervezett kiképzési cikluson cseh források szerint ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogják kiképezni. A hozzáférhető információk szerint a kiképzéseken összesen mintegy 800 ukrán katona vesz részt. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti. Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival. A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba –, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.
Nem valószínű, hogy Ukrajnának üzemanyaghiánytól kell tartania az áramkimaradások miatti tömeges generátorhasználat miatt, számolt be róla a Gazdasági Minisztérium. Példaként az autók számát említik. Ma körülbelül 7 millió autó van Ukrajnában, és mindegyik átlagosan 8 liter üzemanyagot fogyaszt 100 kilométeren. Ha egy autó 50-60 km-t halad óránként, a fogyasztás körülbelül 4-5 liter üzemanyag óránként. Eközben a generátorok sokkal kevesebbet fogyasztanak: a háztartási generátorok óránként 1 litert, az ipari generátorok körülbelül annyit, mint egy autó. A statisztikák szerint az elmúlt 5-6 évben mintegy 500 000 generátort hoztak Ukrajnába. Az országban ugyanakkor mintegy 12 millió háztartás van. Ez azt jelenti, hogy a háztartások legfeljebb 3-5 százaléka van felszerelve generátorral. “Ezért azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nőtt az üzemanyag iránti kereslet, de az Ukrajnába irányuló olajtermék-import jelenlegi volumenét figyelembe véve, nem lehet hiány” – szögezte le a Gazdasági Minisztérium.
„Bármit is olvassanak a hivatalos médiában, az ukránok nem táplálnak semmiféle ellenségeskedést a magyarokkal szemben” – hangoztatta az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Politiconak elmondta: a NATO-országoknak sürgősen fokozniuk kell a fegyvergyártást. Ilyen erőfeszítések nélkül „nem leszünk képesek győzni – ilyen egyszerű” – fogalmazott a külügyér. Kuleba szerint hosszabb távon nem lehet győzni a harctéren anélkül, hogy több fegyver előállításába fektetnének be. „Miközben a mai csatákat vívjuk, el kell gondolkodnunk azon, hogyan fogjuk megvívni a holnapi harcokat” – hangoztatta a miniszter. Szerinte a NATO-országoknak „már ma el kell kezdeniük a szükséges fegyverek gyártását”. A NATO miniszterei kedden és szerdán Bukarestben tartanak megbeszéléseket, amelyek napirendjén várhatóan az szerepel majd, hogy miként lehetne jobban támogatni Ukrajnát – írja a Politico. „Amikor legutóbb részt vettem NATO-miniszteri találkozón, három kéréssel érkeztem: fegyverek, fegyverek és fegyverek” – emlékezett vissza Kuleba. Hozzátette: „ezúttal azzal fogom pontosítani, hogy légvédelemre, harckocsikra és gyártósorokra van szükségünk”. Kuleba kitért Ukrajna és a szomszédos Magyarország problémás viszonyára is. Szerinte Orbán Viktor „a saját játszmáját játssza az Európai Unióval, és néha Ukrajnát ennek a kapcsolatnak a túszaként használja”. A miniszter üzent a magyar átlagembereknek: Bármit is olvassanak a hivatalos médiában, az ukránok nem táplálnak semmiféle ellenségeskedést a magyarokkal szemben. „Barátok voltunk, barátok vagyunk és barátok is leszünk” – mondta. „De ezt a háborút meg kell nyernünk, és Magyarországnak az az érdeke, hogy Ukrajna nyerjen” – hangoztatta Kuleba.
"Ukrajna mérlegeli Oroszország állampolgárainak teljes kiutasítását a Krímből azt követően, hogy a félszigetet felszabadítja az ideiglenes orosz megszállás alól" – jelentette be Tamila Taseva, Ukrajna elnökének állandó krími megbízottja az Ukrajinszka Pravdában. A jelentés szerint Taseva jelezte: „különböző becslések szerint az ideiglenes megszállás ideje alatt az Oroszországi Föderáció több mint 500 000 állampolgára költözött illegálisan a Krím területére”. Szerinte ez valóságos demográfiai válsággá vált, hiszen az ukrán félsziget oroszok általi gyarmatosítása párhuzamosan zajlott az Oroszországhoz és a megszálló helyi hatalomhoz hűtlen ukránok, valamint a krími tatár és más őslakos népek képviselőinek kitelepítésével, üldözésével és bebörtönzésével. Egyes adatok szerint Ukrajna mintegy 100 000 állampolgára kényszerült elhagyni a félszigetet – tette hozzá. A krími állandó elnöki megbízott szerint a Krím oroszokkal való betelepítése az Oroszországi Föderáció hibrid háborújának része, amelyet Moszkva felhasználhat a jövőbeni agressziókhoz. Mint megjegyezte, Ukrajna jogszabályai szerint minden olyan külföldi személy, aki nem ukrán ellenőrzőpontokon keresztül jutott be a félszigetre, illegálisan él a Krímben, ezért a külföldi országok ilyen állampolgárainak vagy önként kell elhagynia a Krímet, vagy erőszakkal lesz kiutasítva. Tasheva elmondása szerint Ukrajna fontolóra veszi az összes orosz állampolgár kitoloncolásának lehetőségét a Krím felszabadítása után, és a betolakodók távozása után a további visszatérési lehetőségükről a jogszabályoknak megfelelően döntenek, minden eset mérlegelése egyedi lesz, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni. Szerinte számos olyan eset van, amikor az Oroszországi Föderáció állampolgárai, akik a megszállt területeken éltek, ukránbarát álláspontot képviseltek – politikai foglyok rokonairól és ügyvédeikről beszélünk. Az elnök krími képviselője hangsúlyozta, hogy Ukrajna azon állampolgárainak, akikre rákényszerítették az orosz állampolgárságot, nem lesz bántódásuk, az állam garantálja az állampolgári jogaikat, szabadságaikat és törvényes érdekeik védelmét. „A Krím Ukrajna, tehát ha a félsziget lakója Oroszországból vagy egy másik országból érkezett oda, akkor külföldi, ezért minden szükséges ukrán kormányzati eljáráson át kell esnie ahhoz, hogy legálisan élhessen egy idegen ország területén” – mutatott rá Tamila Taseva.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai légvédelmi rakétarendszerek Ukrajnába telepítése a lengyel légtér védelmét is szolgálnák – írta az Unian hírügynökség. A kormányfő ismét arra szólított fel, hogy bocsássák Ukrajna rendelkezésére a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegeket. Czeladzban tartott sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki elmondta, hogy Lengyelország fontolóra veszi ezeknek a légvédelmi rendszereknek az átvételét, ha nem adják át őket az ukrán hadseregnek – írja a PAP lengyel hírügynökség. „Természetesen mérlegeljük ennek a lehetőségét, de nem érdeke senkinek, hogy ezek a katonai eszközök használaton kívül porosodjanak” – válaszolta egy újságírói kérdésére a miniszterelnök. Megjegyezte, az amerikai légvédelmi rakétarendszerek Ukrajnába telepítése nemcsak az ukrán, de a lengyel légtér védelmét is szolgálnák. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy “sikerül elérniük azt, hogy Ukrajna nyugati részét modern légvédelmi rendszerek védjék”.
A Pentagon fontolgatja új, nagy pontosságú rakéták Ukrajnába szállításának lehetőségét – írja a Reuters. Az ügynökség szerint a Boeing Corporation felajánlotta az amerikai védelmi minisztériumnak, hogy Ground-Launched Small Diameter Bomb (GLSDB) rakétákat adjon át az ukránoknak, amelynek hatótávolsága elérheti a 150 kilométert. Ez lehetővé tenné, hogy Ukrajna orosz hátországban lévő célpontokat találjon el, amelyek egyelőre még elérhetetlenek számára. Az Ukrán Fegyveres Erők már sikeresen alkalmazzák a háborúban azt a nagy pontosságú irányított rakétarendszert (GMLRS), amely több mint 70 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célpontot.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Oroszország megnyeri az Ukrajna elleni háborút, a világnak még magasabb árat kell fizetnie, mivel a különböző országok tekintélyelvű vezetői „zöld utat” kapnak a nyerserő alkalmazására. „Mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát. Az általunk fizetett ár pénzben van, míg az ukránok által fizetett árat vérben mérik. Ha hagyjuk, hogy Putyin nyerjen, mindannyian még magasabb árat fogunk fizetni – sok-sok éven át. Akkor Putyin és más tekintélyelvű vezetők tanulsága ebből az lesz, hogy a célokat nyerserő alkalmazásával lehet elérni. Újra és újra több erő bevetésére fogja ösztönözni őket. Ez még veszélyesebbé teszi világunkat, és még sebezhetőbbé mindannyiunkat” – mondta. Stoltenberg szerint ezért a NATO hosszú távú biztonsági érdeke Ukrajna támogatása. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha az agresszor megnyeri ezt a háborút, akkor lehetetlen lesz a tartós béke. „Tudjuk, hogy a legtöbb háború a tárgyalóasztalnál ér véget. De ami a tárgyalóasztalnál történik, az közvetlenül összefügg azzal, ami a csatatéren történik. A tartós béke feltételeinek megteremtése érdekében tehát gondoskodnunk kell arról, hogy Ukrajna szuverén, független államként nyerjen. Továbbra is katonai támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának. Üzenetünk tehát Bukarestből: a NATO addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Nem hátrálunk meg” – jelentette ki
A NATO-hatalmaknak politikai döntést kell hozniuk arról, hogy modern harckocsikat küldenek Ukrajnába, hogy a téli hónapokban katonai előnyt biztosítsanak a megszálló orosz erőkkel szemben − mondta kedden Litvánia külügyminisztere. Számos katonai szakértővel beszéltem, és azt a választ hallottam, hogy ha idén télen, mondjuk januárban harckocsikat biztosítanánk, az változást jelenthetne − mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter újságíróknak a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozóján, egy nappal azután, hogy több más miniszterrel együtt az ukrán fővárosban, Kijevben tett látogatást. Elmondta, hogy az ukrán hatóságok közölték vele: vannak olyan „pilótáik”, akik képesek NATO-harckocsikat kezelni, ami arra utal, hogy néhányan már megfelelő kiképzésen vettek részt a szövetség területén.
Ukrajna már átvette azt a 30 páncélozott gyalogsági harcjárművet (BVP-1), amelyeket Szlovákia küldött számára − jelentette kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség, Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésére hivatkozva. A szlovák miniszter bejegyzésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól. A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban 1-2 darab érkezik az országba az ígért mennyiségből. "Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket" − állította Jaroslav Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára "előnyös megoldás" volt.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) intenzívebbé teszi jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, az ügynökség ugyanis úgy véli, hogy ez erősíti Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét – jelentette be Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kedden a Twitteren, miután találkozott Bukarestben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. “Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatjuk a közös munkát egy nukleáris biztonsági övezet mihamarabbi létrehozásán a zaporizzsjai atomerőmű körül. Újra elmondtam neki, hogy a NAÜ meg fogja erősíteni jelenlétét Ukrajna összes atomerőművében, megvédendő az infrastruktúrát” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Grossi Twitter-bejegyzését. Kuleba saját Twitter-bejegyzésében még hozzátette, hogy a NAÜ vezetőjével megvitatta az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű jelenlegi helyzetét. Jelenleg a román fővárosban folyik a NATO külügyminisztereinek találkozója, Kuleba ebből az alkalomból látogatott Bukarestbe, ahol első megbeszélését Grossival folytatta le.
A Pentagon a héten kiadta Kína katonai erejéről szóló éves jelentését, amely azt állítja, hogy Peking 2035-re közel megnégyszerezheti nukleáris készletét, így az 1500 robbanófejre emelkedhet. A jelenlegi becslések szerint Kína nukleáris készlete körülbelül 350, bár a Pentagon állítása szerint a szám meghaladja a 400-at. Peking jelezte, hogy tervezi nukleáris elrettentő erejének növelését, de nem világos, hogy a Pentagon becslései szerinti ütemben fognak-e új robbanófejeket építeni. Kína arzenálja jóval kisebb, mint az Egyesült Államoké és Oroszországé, és Washingtonnal és Moszkvával ellentétben nem követi az első felhasználás politikáját. A várhatóan leszerelendő, nyugdíjazott robbanófejekkel együtt az USA becslések szerint 5500 robbanófejjel rendelkezik, Oroszország pedig 6250-gyel. Az USA felszólította Kínát, hogy vegyen részt háromoldalú fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon, de erre csak akkor kerülhet sor, ha az USA és Oroszország együttműködik a készleteik jelentős csökkentése érdekében, és a Washington és Moszkva közötti új fegyverzetellenőrzési megállapodások kilátásai kilátástalanok.
Az USA nem akar saját csapatokat küldeni, de más országokra nyomást gyakorol. A Biden-kormányzat néhány vezető tisztségviselője nemzetközi katonai beavatkozást sürget Haitin a migrációs válsággal kapcsolatos aggodalmak miatt − jelentette kedden a The New York Times. Ariel Henry ügyvezető miniszterelnök kormányára nyomás nehezedik a fegyveres bandák által elkövetett erőszak miatt és a tüntetők részéről is, akik Henry lemondását követelik. Henry a múlt hónapban külföldi katonai beavatkozást kért, hogy megszüntesse a Port-au-Prince-i kulcsfontosságú üzemanyag-terminál blokádját, de a haiti nemzeti rendőrség azóta feloldotta a blokádot. Az Egyesült Államok Henry kérését követően ENSZ-határozatot javasolt, amelyben külföldi katonai erők bevonulását kérte Haitire, de nem talált olyan országot, amely hajlandó lenne a beavatkozás vezetésére. A Times beszámolója szerint a Biden-kormányzat tisztviselői ugyan katonai beavatkozást szeretnének az országban, de nem akarják, hogy amerikai csapatok is részt vegyenek benne. Amerikai tisztviselők szerint 2500 katona és rendőr bevetése elegendő lehet Haiti kulcsfontosságú területeinek biztosítására. Az Egyesült Államok által a beavatkozás vezetésére felkért országok azonban haboznak, köztük Kanada és Brazília.
Katar új amerikai fegyverüzletekre pályázik, mióta Joe Biden elnök januárban a NATO-n kívüli fő szövetségesévé nyilvánította. Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta egy 1 milliárd dolláros drónelhárító rendszer lehetséges eladását Katarnak - közölte kedden a Pentagon. "Ez a javasolt eladás támogatja az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit azáltal, hogy hozzájárul egy olyan baráti ország biztonságának javításához, amely továbbra is a közel-keleti politikai stabilitás és gazdasági fejlődés fontos tényezője" - áll a közleményben. Katar emellett választ vár az Egyesült Államoktól egy több mint egy évvel ezelőtti kérésére, amely szerint négy felfegyverzett MQ-9B Predator drónt vásárolna egy 600 millió dollárra becsült üzlet részeként, hogy növelje védelmi képességeit. Biden Katart a legfontosabb nem NATO-szövetségesnek nevezi, mivel az USA tőle kért segítséget az energiabiztonsága javításához.
Ukrajnának szabadon kellene támadnia az Oroszországon belüli katonai célpontokat, miközben elhárítja a kritikus infrastruktúrája elleni támadásokat − mondta Lettország külügyminisztere. A szövetségesek, köztük az Egyesült Államok azonban visszatartották magukat az Oroszországot támadni képes fegyverek küldésétől. "Engedélyeznünk kellene, hogy az ukránok fegyverekkel támadhassanak rakétaállásokat vagy repülőtereket, ahonnan ezeket a műveleteket indítják" − mondta Edgars Rinkevics lett külügyminiszter kedden a NATO külügyminisztereinek bukaresti találkozója alkalmából adott interjúban. A szövetségeseknek "nem kell félniük" az eszkalációtól − tette hozzá.
Kedden a sűrű sárban taposva Petro, egy ukrán katona, aki nem messze az orosz állásoktól tárgyilagosan elmesélte, hogy egységének vödrökkel kellett megtisztítania a vízzel elöntött árkokat. "Többé-kevésbé jól vagyunk, de az eső és az enyhe fagy miatt most egy kicsit nehezebb a dolgunk. Ez egy mocsár. Ma egy kicsit megszáradt..." − mondta a 35 éves férfi, miközben a közelében lévő árokban melegedett. "Semmi baj, jól bírjuk" − tette hozzá nevetve. A heves esőzés és a hőmérséklet csökkenése még rosszabbá teszi a körülményeket a frontvonalakon, ahol ukránok és oroszok tízezrei állnak szemben egymással, miközben a tizedik hónapja tartó háborúban az időjárás téliesre fordult.
Ausztrália "rendkívül magas kockázatú" fogolyként kezeli azt az egykori amerikai tengerészgyalogos pilótát, akit az ausztrál rendőrség októberben tartóztatott le. Az ausztrál szövetségi rendőrség októberben tartóztatta le az 54 éves Daniel Edmund Duggant az Egyesült Államok kérésére. A letartóztatásra akkor került sor, amikor Ausztrália azt vizsgálta, hogy volt katonáit beszervezték-e kínai katonai pilóták kiképzésére. A Reuters szerint nem nyilvánosak a Duggan elleni vádak. Dennis Miralis, Duggan ügyvédje hétfőn újságíróknak elmondta, hogy egy ausztrál börtön megtagadta ügyfelétől az orvosi kezelést, valamint a tollakat és írószereket − írja a Reuters. "Ez példátlan, hogy egy ausztrál állampolgárt a legszigorúbb fogvatartási korlátozások közé helyezzenek, olyan emberekkel rokonítva, akiket terrorista bűncselekményekért és többszörös gyilkosságért ítéltek el, miközben soha nem volt gondja a rendőrséggel" − mondta Miralis.
(vukics)
