Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.17.)
–
Ukrajna elnöke felszólította az oroszokat, hogy ne hallgassanak, nehogy késő legyen. Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében felszólította az oroszokat, hogy ne maradjanak csendben, és ítéljék el az Ukrajna elleni terrort, különben értük is eljönnek a terroristák. Az államfő az „oroszországi és Oroszországból származó” embereket szólította meg, azokat, akik még nem találják a szavakat az orosz terror elítélésére, pedig „mindent tökéletesen látnak és felfognak”. „Az önök gyáva hallgatása, az, hogy megpróbálnak kivárni, azzal érhet véget, hogy egy napon ugyanazok a terroristák jönnek el önökért is. A gonosz nagyon érzékeny a gyávaságra. Mindig emlékezik azokra, akik félnek tőle, vagy megpróbálnak harcolni ellene. És amikor önökért jön el, magukat nem lesz kinek megvédeni” – fogalmazott Zelenszkij. (kapcsolódó Szilaj Csikós cikkünk: Megdőlt a „boszniai háború” mítosza – az történt a valóságban, ami most Ukrajnával)
James Cleverly, az Egyesült Királyság külügyminisztere közölte, hogy „most van itt az ideje, hogy felgyorsítsuk” az Ukrajnának szükséges támogatásokat. Szerinte az orosz hadsereg védekezik, és a csapatok morálja siralmas, amit az orosz katonai logisztika zűrzavaros állapotára vezetett vissza. Rámutatott, hogy a tavaly február 24-én, az invázió kezdetekor hivatalban lévő orosz hadműveleti parancsnokok közül ma már egy sincs a helyén. „Tehát ez pontosan a megfelelő pillanat Ukrajna számára, hogy kihasználja az előnyét” – fogalmazott a brit külügyminiszter a The Guardian szerint. Elmondása szerint ezért döntött úgy Nagy-Britannia, hogy felgyorsítja és növeli katonai támogatását 14 harckocsi küldésével. Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a brit parlamentben fogja megerősíteni a részleteket. Cleverly hozzátette: nem emlékszik olyan időszakra, amikor a NATO egységesebb vagy Oroszország elszigeteltebb lett volna.
A német médiában megjelenő írások szerint egyre gyakrabban találkozni a bordélyokban, masszázsszalonokban Ukrajnából menekült lányokkal, közli az ua-reporter. A Spiegel írása szerint például emberkereskedelemmel foglalkozó bandák működnek egyebek között Ukrajnában is. Ezek rendre azokon a vonalakon tevékenykednek, amelyeket a háború elől menekülő lányok, fiatal nők használnak. Jól fizető állásokkal kecsegtetik a lányokat, akik gyanútlanul lépre mennek és kisvártatva valamelyik bordélyban találják magukat. Az International Justice Mission emberjogi szervezet vezetője nem egy olyan esetnek volt szem és fültanúja, amikor ukrán lányokat környékeztek meg az emberkereskedők. Ditmar Roller szerint a mostani helyzet nagyban hasonlít azokra az időkre, amikor Jugoszláviában zajlottak háborús cselekmények. Akkor elsősorban Boszniából került sok lány a német bordélyokba. A jogvédő szerint az ukrán lányokra vadászó emberkereskedők mikrobuszokkal várakoznak az ukrajnai határátkelőkön és válogatják ki a leendő áldozataikat.
Dimitrij Peszkov szerint az ukrán légvédelmi erők rakétája volt az, amelyik szombat délután egy dnyiprói társasházba csapódott. Oroszország elnökének szóvivője kihangsúlyozta, az orosz fegyveres erők nem csapnak le lakóépületekre, kizárólag katonai célpontokat vesznek tűz alá. Az orosz fegyveres erők nem csapnak le lakóépületekre vagy szociális infrastruktúrára. A csapásokat egyértelmű vagy álcázott katonai célpontok ellen hajtják végre – mondta Peszkov, hozzátéve: maga az ukrán fél is azt a következtetést vonta le, hogy a tragédia a légvédelmi rakéták eredménye volt.
Az Ukrajinszka Pravda nevű ukrán napilap szerint bár Csehországban hamarosan visszavonul jelenlegi államfője, aki „hajlamos volt botrányos kijelentésekre és Oroszország támogatására”, Andrej Babis volt miniszterelnök megválasztása Milos Zeman utódjává „rossz hír lenne Ukrajna számára”, írja a mandiner.hu. Beszámoltak arról is, hogy Babisnak reális esélye van a győzelemre. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy Babis gyakran beszél az oroszellenes szankcióknak a cseh gazdaságra gyakorolt káros hatásairól. Megjegyezték azt is, hogy Babis nézetei egybeesnek Orbán Viktor nézeteivel. Mint írták, egy Babis-győzelem lehetővé tenné Orbán számára, hogy kilépjen az elszigeteltségből anélkül, hogy megvárná az áhított hatalomváltást Szlovákiában. Végezetül a lap bizakodását fejezte ki, hogy Babis ellenfelei elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztét Ukrajna számára. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott cseh támogatás növekedni fog, mivel a kormány ukránbarát álláspontját egy hasonló nézeteket valló elnök fogja erősíteni – jegyezte meg az Ukrajinszka Pravda.
Lengyelországban javíttatják meg az amerikai gyártmányú M777-es tüzérségi rendszereket az ukránok – közölte a különleges erők önkéntes alakulatának parancsnoka, Vlagyimir Novikov a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Amennyire tudom, a külföldi felszerelések javítására és karbantartására tett kísérletek az ukrán bázisokon eredménytelenek, mert ezeket az M777-es ágyúkat nem lehet Ukrajnában javítani, meghibásodás esetén Lengyelországba viszik azokat – fogalmazott a parancsnok. Novikov szerint a katonai felszerelés, amelyet Kijev a NATO-tól kap segélyként, gyakran nem tud megbirkózni az ukrajnai éghajlati viszonyokkal, és emiatt meghibásodik. „Komoly fagyok, sár, nedvesség és nagyon komoly hőmérséklet-ingadozások vannak Ukrajnában. Ez egy olyan eset, amikor az ukránok nem hazudnak. A segélyként kapott felszerelés nem igazán bírja a strapát” – mondta.
Az Európai Unió tagországainak lakosai megosztottak az Ukrajna elleni orosz háború befejezésével kapcsolatos elképzeléseket illetően, de míg az osztrákok és a németek a háború gyors befejezése mellett vannak akár Ukrajna területi veszteségei árán is, addig a hollandok, portugálok és lengyelek határozottan ellenzik ezt az elgondolást – derült ki egy frissen végzett európai felmérés eredményeiből, számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. A jelentés szerint az Euroskopia hálózat által kilenc európai uniós tagországban (Portugáliában, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Görögországban) végzett közvélemény-kutatást az ukrán-orosz háború befejezésének kérdésével kapcsolatban. Ennek megfelelően Ausztria és Németország lakosságának több mint 60-a azt akarja, hogy a háború gyorsan véget érjen. Az eredmény azért érdekes, mert a német kormány egyike azoknak, akik a legnagyobb katonai támogatást nyújtották Ukrajnának. A görögök 54%-a, az olaszok 50%-a és a spanyolok 50%-a ugyancsak támogatja a háború gyors befejezését területi veszteségek árán. Hollandiában az állampolgárok 48%-a ellenzi, hogy Ukrajna feladja a területeit a háború gyors befejezése érdekében. Portugáliában a válaszadók 45%-a, Lengyelországban 42%-a gondolja ugyanezt. Spanyolország példája azt mutatja, hogy a kormánykoalíció baloldali pártjainak szavazói leginkább a háború mielőbbi befejezése mellett állnak, még akkor is, ha ez Ukrajna részéről területi engedményeket jelent Moszkva javára. Összességében valamennyi vizsgált EU-tagország lakosainak 48-a támogatja a konfliktus gyors lezárását, még akkor is, ha Ukrajnának át kell engednie területe egy részét Oroszországnak, míg 32%-uk – majdnem minden harmadik európai – ellenzi az ilyen áldozatot a béke gyors elérése érdekében. Másfelől nagyobb az egyetértés Ukrajna fegyverekkel történő ellátását illetően, amit kilenc EU-tagország megkérdezett állampolgárainak 56%-a támogat. A menekültekre irányuló figyelem az a terület, ahol a legkevésbé oszlanak meg a vélemények. Az európaiak 29%-a gondolja úgy, hogy Lengyelország az az ország, amely a legtöbbet segített a menekülteknek.
Zátonyra futott hétfőn egy Ukrajnából Isztambulba tartó teherhajó a Boszporusznál. Az eset miatt a szorost ideiglenesen lezárták – jelentette be a török parti őrség főigazgatósága. „Mentőcsónakokat és vontatókat küldtünk a 142 méteres, Ukrajnából Isztambulba tartó MKK-1 hajóhoz, amely Umurjeriben futott zátonyra. A Boszporuszt átmenetileg lezártuk a hajóforgalom elől” – közölte a török minisztérium.
Vlagyimir Putyin utasította Valerij Geraszimovot, az ukrajnai megszálló orosz erők újonnan kinevezett főparancsnokát, hogy márciusig foglalja el Donbászt – jelentette ki Andrij Juszov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának sajtószóvivője egy televíziós interjúban, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A tudósítás szerint Juszov a 24 Kanal televíziós csatornának nyilatkozva elmondta, hogy az orosz támadás valószínű prioritási iránya Donbász. „A következő időpontok, amelyeket Putyin már Geraszimov, az Ukrajna elleni háború új vezetője számára meghatározott, az utóbbi csökkentette a korábban kitűzött célokat, amelyek szerinte Donbász elfoglalását és ott egy bizonyos biztonsági övezet kialakítását jelentik már márciusig” – tette hozzá. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy nem ez az első határidő, a korábbi határidőket minden alkalommal kitolták. „Egy éve lesz a teljes körű invázió kezdetének, és egy éve, hogy három nap alatt el akarták foglalni Kijevet. Ez most sem fog sikerülni” – emlékeztetett. A sajtószóvivő szerint az orosz diktátor nem hagyott fel Ukrajna mint független állam és az ukránság mint nemzet elpusztítására irányuló tervével. Úgy vélte, Putyin Oroszországot egy Ukrajna elleni elhúzódó háborúra készíti fel. Elmondása szerint Oroszországnak különféle forgatókönyvei és irányai vannak egy esetleges ismételt támadásra, de az interneten található információk többsége hamis. „Az ellenség különféle forgatókönyveket készít elő. Ezek részben dezinformációs célokat szolgálnak, különféle eszközöket dob be egyik vagy másik irányba, hogy megtévesszen minket. A nagyon egzotikusak között említhető például az odesszai partra szállás. Mert jelenleg úgy néz ki, hogy ez egy öngyilkos irány az ellenség számára. Láttunk azonban az oroszok részéről más öngyilkos cselekedeteket is” – összegezte Andrij Juszov.
Fennáll az újabb rakétatámadás veszélye, Oroszország rekordszámú Kaliber rakétát tart a Fekete-tengeren – Humenyuk
Az orosz csapatok csaknem rekordszámú Kaliber cirkálórakétát tartanak a Fekete-tengeren, hat ellenséges rakétahordozó állomásozik ott összesen legalább 44 rakétával – jelentette be kedden Natalija Humenyuk, a Dél hadseregcsoport egyesített koordinációs sajtóközpontjának a vezetője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Humenyuk az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta, hogy tegnap egy tengeralattjáró járt a tengeri támaszponton, ami további rakétakészletre utalhat. „És ez azt jelenti, hogy ma 44 rakétára becsüljük a jelenleg harckészültségben lévő hat rakétahordozó fedélzetén lévő rakéták számát. Arról beszélünk, hogy a rakétatámadás veszélye továbbra is időszerű. Mert a tengeren harckészültségben lenni, ilyen felszereléssel és ilyen számú rakétával, mindez a rakétatámadások folytatását jelezheti” – mutatott rá. A fő sajtószóvivő azt is jelezte, hogy a hat rakétahordozó esetében 44 rakéta a maximálisan lehetséges készlet. „Mert a január 14-i támadás során csak a rakéták egy részét használták fel, és utána már csak egy hajó tárt vissza a támaszpontra. A többi a helyén maradt” – emlékeztetett Natalija Humenyuk.
Az orosz hatóságok adatai szerint 4,7 millió ukrán tartózkodik az országban. Ám az nem ismert, hogy közülük hányan vannak, akik önszántukból mentek, és mennyien lehetnek, akiket akaratuk ellenére deportáltak Oroszországba – írja az Rbc.ua hírportál a ZMINA Emberi Jogi Központra hivatkozva. A központ érdekvédelmi igazgatója, Aljona Luneva egy hétfői kijevi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tömeges deportálás 2022 márciusában kezdődött. Mint fogalmazott, ez egy viszonylag új jelenség a jelenleg is zajló fegyveres konfliktusban. Azt ugyanakkor nem tudni, pontosan hány embert vittek erőszakkal Oroszországba Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről. “Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan hány ukrán tartózkodhatnak Oroszországban. Orosz források szerint 4,7 millió ukrajnai menekült van az országban. Kétséges, hogy ezek az emberek önszántukból mentek Oroszországba. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint 2,8 millióan lehetnek, nem tudjuk, hányan maradtak Oroszország területén, és hányan mentek tovább” – mondta a ZMINA központ képviselője. Aljona Luneva megjegyezte, hogy ideiglenes befogadó központokat nyitottak az ukrán állampolgárok számára, amelyekből tavaly decemberben 820 volt Oroszország egész területén és Ukrajna ideiglenesen megszállt régióiban. “Ezekben a központokban körülbelül 40 ezer embert helyeztek el, akiknek nem megoldott a lakhatásuk. Ez a szám nagyon messze van az orosz hatóságok által emlegetett 4,7 milliótól. Így egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy hány ukrán lehet Oroszországban" – pontosította Luneva.
Az Ukrán Fegyveres Erők tűzszerész egységei harcjármű és harckocsi elleni aknákat telepítenek azokra a területekre, ahol várhatóan az orosz csapatok megpróbálnak majd előrenyomulni – írja a Korrespondent. Az ukrán hadsereg támogató erőinek parancsnoksága hétfőn azt közölte, hogy megkezdték Kijev megye északi részének elaknásítását, ugyanis megvan a kockázata annak, hogy Oroszország újabb offenzívát indíthat Kijev elfoglalására. A közzétett videó szerint a harcjármű és harckocsi elleni aknák telepítése mellett, műszaki zárakat hoznak létre azokon az útszakaszokon és erdősávokon, ahol várhatóan az orosz csapatok megpróbálnak majd előrenyomulni. A tűzszerészek a hadseregnél rendelkezésre álló készletek mellett, a nyugati partnerektől az elmúlt hónapokban kapott aknákat telepítik.
A Legfelső Tanácsban aláírásokat gyűjtenek Olekszij Aresztovics képviselő leváltását követelve. Amint arról Olekszij Goncsarenko parlamenti képviselő beszámolt, a parlamenti képviselők fellebbezést küldtek az ukrán biztonsági szolgálat vezetőjének is. „Itt az ideje, hogy Arestovics lemondjon! Mi más képviselőkkel együtt aláírásokat gyűjtünk a botrányos EH-tanácsadó elbocsátását követelve. Mert Aresztovics kitalációi arról, hogy a mi légvédelmi rendszerünk rombolta le a dnyiproi házat, egyenértékűek a hazaárulás fogalmával” – mondta Goncsarenko. Mint arról az UNIAN beszámolt, január 14-én az oroszok rakétája eltalált egy dnyiproi tömbházat, ahol több mint 1100 ember élt. A robbanás teljesen tönkretette az épület egyik részét, melyben 40 ember elhunyt, közte 3 gyerek, 75-en megsérültek. Ugyanezen a napon Olekszij Aresztovics azt mondta, hogy a házat eltaláló rakétát állítólag az ukrán légvédelm lőtte le. Később a légierő cáfolta ezt a kijelentést, megjegyezve, hogy Ukrajna nem képes lelőni ilyen típusú rakétákat.
(vukics)
