top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.19.)



Hamarosan még modernebb nehézfegyvereket kap majd Ukrajna a NATO országaitól – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórumon az AFP tudósítása szerint. A főtitkár nem részletezte, hogy pontosan milyen fegyverekről van szó: azt mondta, a konkrét bejelentés a közelgő németországi NATO-csúcson várható. Szinte borítékolható, hogy elsősorban harckocsikról beszélt: európai országok várhatóan Leopard 2-es tankokat, Amerika pedig Abramseket küld majd Ukrajnának. A döntés alighanem azután született meg, hogy Nagy-Britannia úgy döntött, 14 Challenger 2-es tankot küld az ukrán fegyveres erőknek.

"Nem áll jól a háború, igazából sosem állt jól, de a téli időjárás miatt most különösen lelassultak a dolgok" – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Világgazdasági Fórum konferenciáján videós bejelentkezésén. Hozzátette: "szerencsére az oroszok is fáradnak és fogynak az erőforrásaik, de Ukrajnának több támogatásra van szüksége. A háború nem áll jól, az elejétől fogva nem állt jól, télen pedig különösen lelassultak a dolgok, mindenki által ismert okok miatt. Mindenki kifárad, a természet az emberek, és hála Istennek, az ellenség is” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi fórumon. „Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, de erősek vagyunk mint nemzet. Egységesek vagyunk, szervezettek, motiváltak. Nem mi kezdtük a háborút, de mi fogjuk befejezni” – mondta Ukrajna vezetője. Hozzátette: szerinte a világ hezitált 2014-ben és 2022-ben is, most viszont nem késő Ukrajnát támogatni. „A világnak gyorsabban kell cselekednie, mint ahogy Oroszország cselekszik” – mondta Zelenszkij, majd légvédelmi fegyvereket kért a fórum tagjaitól. Arról is beszélt, hogy szerinte Ukrajna képes ellenállni a „zsarnokságnak és az állami terrorizmusnak.” Kitért arra is, hogy Ukrajna továbbra is csatlakozni akar a NATO-hoz, mivel szerinte „ez jelenti Ukrajna népének a legjobb biztonsági garanciát”. A fórumon az ukrán elnök egy perc néma csendet is kért a résztvevőktől a Brovariban történt helikopterbaleset áldozatainak emlékére.

Az orosz Wagner-csoport volt szakaszvezetője, aki Norvégiában kért menedékjogot, a múlt hónapban Oroszországban a The Guardiannak adott interjújában arról beszélt, hogy féltette az életét. A 26 éves Andrej Medvegyev elmondta, hogy Ukrajnában szemtanúja volt annak, hogy a saját parancsnokaik által parancsmegtagadással vádolt Wagner-harcosokat − néha párosával − a helyszínen kivégezték. Medvegyev elmondta, hogy egykori egységét többnyire olyan volt foglyok alkotják, akiket „ágyútölteléknek” küldtek a háborúba.

Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt. A január 26-tól hatályos rendelkezés értelmében Oroszország, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió másik három tagállama, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán állampolgárainak három hónapi tartózkodás után legkevesebb 90 napra el kell hagyniuk Kazahsztánt, s csak ezután térhetnek vissza az országba. Az új eljárásról szóló javaslatot a kazah belügyminisztérium terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy az állam így hatékonyabban fogja tudni ellenőrizni a bevándorlást. A múlt évben orosz állampolgárok ezrei, nagyrészt fiatal és középkorú férfiak költöztek Kazahsztánba, miután Oroszország megindította ukrajnai háborúját. A közép-ázsiai országot több mint 7600 kilométeres határ választja el Oroszországtól. Ez a világ leghosszabb összefüggő szárazföldi határa. Kazahsztánban széles körben beszélik az orosz nyelvet, így könnyedén vált a katonai behívó elől emigráló oroszok első számú úti céljává. A kazah hatóságok, noha megértést tanúsítottak a besorozás elől menekülő oroszok iránt, nehezen tudták kezelni a hirtelen többszörösükre növekvő határátlépéseket, és a kialakult helyzet a hatóságok szerint nagymértékben hozzájárult az évtizedes rekordokat megdöntő, több mint 20 százalékos inflációhoz is. Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja a vízumreform előtt is feszültséget okozott Kazahsztán és Oroszország viszonyában, mivel a közép-ázsiai volt szovjetköztársaság tartózkodott az orosz „különleges hadművelet” támogatásától, és békére szólított fel.

Az ukránok abszolút többsége maximálisan bízik Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet közvélemény-kutatásának eredményeiből. A felmérés adatai szerint a válaszadók 75,3%-a teljesen biztos Ukrajna győzelmében, 20,4%-a inkább bízik benne. „Ugyanakkor a válaszadók abszolút többsége (63,2%) a következő egy éven belül vagy még hamarabb várja a győzelmet. És csupán 26% válaszolta azt, hogy a háború egy évnél tovább fog tartani” – áll a hétfőn közzétett jelentésben. Az elemzők megjegyezték, a társadalom abban reménykedik, hogy a háború Ukrajna győzelmével, és a közeljövőben fejeződik be. Emellett szinte minden válaszadó magasan (63,8%) vagy átlagosan (32,1%) értékeli az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást. 2022-ben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végzett adatgyűjtést az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének megbízásából. A felmérést 2022. december 19. és 25. között végezték mobiltelefonszámok felhasználásával Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által megszállt területeket. A 2007 megkérdezett válaszaiból álló adatok statisztikai hibája 95%-os megbízhatósági szinten 2,2%.


A belorusz hadsereg valószínűleg csatlakozni fog az ukrajnai orosz invázióhoz, több erre utaló jel is van. Mindezt Konrad Muzyka lengyel katonai elemző, a Rochan Consulting elemzőközpont vezetője fejtette a Sky Newsnak. Az elemző arról is beszélt, hogy a belorusz hadsereg április óta folyamatosan gyakorlatokon vesz részt. Gyakorlatilag kidolgoztak minden katonai képességet, amelyre Belarusznak szüksége lesz a háborúba való belépéshez – fogalmazott a szakértő az Unian ukrán hírügynökség tudósítása szerint.


Bulgária tavaly tavasszal titokban lőszert szállított Ukrajnának, amely az ukrán hadsereg szükségleteinek mintegy harmadát fedezte – derül ki a Die Welt német napilap cikkéből, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az ukrán határtól 70 kilométerre fekvő lengyelországi Rzeszow repülőtere jelentős szerepet játszott a szállítások végrehajtásában. Emellett a Románián és Magyarországon átvezető szárazföldi útvonalakat is igénybe vették. „Becsléseink szerint a háború korai szakaszában az ukrán hadseregnek szükséges lőszerek mintegy harmada Bulgáriából érkezett” – mondta a lapnak Kiril Petkov, aki 2021 decemberétől 2022 augusztusáig Bulgária miniszterelnöke volt. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter megerősítette a német lapnak, hogy Bulgária nyújtotta a segítséget. „Tudtuk, hogy nagy mennyiségű lőszer van a bolgár raktárakban, ezért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasított engem, hogy tárgyaljak a lőszerek beszerzéséről” – mondta az ukrán diplomata.


Kanada kétszáz darab Senator típusú páncélozott járművet ad Ukrajnának – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerdai kijevi látogatása alatt. “Ez az új katonai segélycsomag válasz Ukrajna konkrét kérésére ezekre a járművekre vonatkozóan. A segély értéke több mint 90 millió dollár, és az Ukrajnának bejelentett 500 millió dolláros kiegészítő katonai segély részeként érkezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök 2022 novemberében jelentett be” – idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a kanadai kormány által kiadott közleményből. Az ukrán hírportál kifejtette, hogy a Senator páncélozott járművek a legmodernebbek közé tartoznak, ebben a kategóriában a legjobb technológiával felszereltek, és fegyverek könnyen telepíthetők rájuk. Lehetővé teszik a személyzet és a felszerelés biztonságos szállítását, valamint egészségügyi evakuálást is. Olyan acéltesttel és üveggel rendelkeznek, amelyek képesek ellenállni az 50-es kaliberű fegyverek tüzének. Robbanásbiztosak, ellenállnak a gránát- vagy aknarobbanásoknak is. A gumiabroncsok útközbeni felpumpálását biztosító Run Flat rendszerrel vannak ellátva, és olyan rendszerrel felszerelve, amely képes a kémiai, biológiai, radiológiai támadások elleni védekezésre azáltal, hogy tiszta levegőt állít elő egy túlnyomásos kabinban.


Izraeli stratégiai fegyverraktárakból szállítanak Ukrajnába lőszert az amerikaiak – jelentette az izraeli média szerdán. Az Egyesült Államok Izraelben őrzött tüzérségi lőszerkészleteket használ fel Ukrajna fegyverellátására. Noha Izrael következetesen elutasítja Ukrajna kérését fegyverek szállítására, és mindeddig megtagadta a Vaskupola légvédelmi rendszer átadását az Ukrajnának, az országból érkezik amerikai katonai támogatás Ukrajnába az orosz agresszióval szembeni védekezéshez. A Haarec című újság hírportálja szerint a tüzérségi lőszerek ellátásának folyamatossága érdekében Washington tavaly Jeruzsálemhez fordult, hogy izraeli stratégiai tartalékokból szállíthassanak Kijevnek. Az amerikai védelmi miniszter Beni Ganz akkori izraeli védelmi miniszternek javasolta a szállításokat az izraeli raktárakból, s ezt Jaír Lapid volt miniszterelnök jóváhagyta, miután megkapta a védelmi tisztviselők jóváhagyását, akiknek fontos volt a további jó kapcsolatok ápolása az Egyesült Államokkal. Izrael mindeközben következetesen visszautasította az izraeli fegyverszállítási kéréseket azon aggodalmára hivatkozva, hogy Moszkva felbőszítése veszélyeztetheti Izrael cselekvési szabadságát Szíriában, ahol Jeruzsálem, az orosz hadsereggel egyeztetve, rendszeresen csapásokat mér iráni érdekeltségű célpontokra, valamint a közvetlen fegyverátadással veszélynek teheti ki a jelentős oroszországi zsidó közösséget is. Izrael ennek ellenére több millió amerikai dollár értékben járult hozzá az ukrán háborús erőfeszítésekhez, legutóbb 20 generátor Kijevbe szállítását jelentették be. Korábban felállított egy tábori kórházat, és jelentős humanitárius segélyszállítmányokat biztosított. Az 1973-as jóm kippúri háború után az Egyesült Államok azért hozott létre stratégiai fegyverraktárakat Izraelben, hogy ezekből az amerikai haderő közel-keleti hadműveleteit segítsék, valamint Izrael számára is biztosítsák az utánpótlást konfliktus esetén.


Az orosz rakétákat gyakorlatilag lehetetlen megsemmisíteni az ukrán légvédelmi erőknek, így bármikor eltalálhatják a kijevi döntéshozatali központokat – mondta YouTube-csatornáján Oleg Szoszkin, Leonyid Kucsma egykori tanácsadója. Kiderült, hogy ezeket az orosz rakétákat nem lehet lelőni. Egyáltalán nem lehet eltalálni őket – hangsúlyozta a videóban a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint. A szakértő úgy véli az orosz fegyveres erők könnyen lecsaphatnak az ukrán elnöki adminisztrációra, és a hatalom fő csomópontjaira. A Kijev elleni csapások megmutatták, hogy Ukrajna légvédelmi erői nem képesek fedezni a fővárost és más városokat sem – összegezte Szoszkin.

Újabb tiltakozó megmozdulásba kezdtek a lengyelországi AgroUnia csoporthoz tartozó gazdák, akik szerint tönkre teszi őket az ukrajnai gabona exportja, írja az eurointegration.com.ua. A tiltakozó megmozdulás január 17-én kedden kezdődött és csütörtökig tervezik folytatni. A gazdák mintegy félezer traktorral, erőgéppel vonultak fel az ukrajnai határátkelők egyikéhez és blokkolják a nemzetközi járműforgalmat. A demonstrálók hangoztatják, nem ellenzik az ukrán gabona exportját, amelyben Lengyelország tranzitországként szerepel. Az ígéret szerint így kellett volna lenni, ám kiderült, hogy az ukrajnai gabona 80 százaléka Lengyelországban marad, ami miatt a lengyel gazdák áron alul kénytelenek eladni a saját terméküket. A portál híre szerint a demonstrálók szerda este találkoznak a szaktárca vezetőivel.


Csökkent azoknak az okoknak a listája, amelyek miatt a hadköteles személynek nem kell megjelennie a toborzóirodában az idézés kézbesítése után. Erről a kormányzati portál számol be. A hadiállapotot és a mozgósítást 2023. február 19-ig meghosszabbították, így a 18 és 60 év közötti férfiak továbbra is kapnak idézést. A Miniszteri Kabinet 2022 szeptemberében jelentősen csökkentette azt a listát, mely azon eseteket tartalmazza, amikor a meg nem jelenésért nem kell felelősséget vállalni. Milyen megalapozott okok miatt nem kell megjelennie a hadkötelesnek a sorozóirodában:

  • olyan betegség esetén, amely nem ad lehetőséget az önálló mozgásra;

  • beteg feleség, férj, gyermek, szülők vagy házastárs gondozása esetén (ezeknek a személyeknek együtt kell élniük a hadkötelessel, és nem – lehetnek közeli hozzátartozói, akik képesek lennének gondoskodni róluk);

  • hadköteles vagy tartalékos katonával szembeni nyílt büntetőeljárás, közigazgatási bírság vagy büntetőjogi ítélet esetén.

  • Ezek bizonyításához az erre vonatkozó igazolásokat és hivatalos okmányokat be kell mutatni.

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter helyettes felszólította Boris Pristoriust, a német védelmi tárca új vezetőjét, hogy nehéz fegyverek átadásával támogassa Ukrajnát, írja az eurointegration.com.ua. Az ukrán diplomata tankokat, rombolókat, hadihajókat, rakétakilövő rendszereket, tüzérségi ütegeket, légvédelmi rendszereket és kellő mennyiségű lőszert követel az új német hadügyi tárcavezetőtől. Andrij Melnik, aki korábban Ukrajna berlini nagyköveteként éles német-ellenes beszólásairól vált hírhedtté, ezúttal sem mulasztotta el kritizálni Ukrajna nyugati szövetségesét. Közölte például, miként kell dolgoznia az új német védelmi miniszternek. Mint kijelentette, Pistoriusnak sokkal határozottabban és gyorsabban kell cselekednie Ukrajna érdekében, mint tette azt az elődje. Ily módon kell bizonyítania, hogy Németország felhagyott az elutasítások taktikájával, mondta az ukrán diplomata.

Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter véleménye szerint nem lesz elég az EU által Ukrajnának ígért 18 milliárd eurós támogatás, amelynek első részletét már megküldték Kijevnek, írja az eurointegration.com.ua. A cseh miniszter szerint egyre több kárt okoznak Ukrajnában a heves orosz támadások úgy a civil szférának, mint az infrastruktúrának. Ennél fogva Ukrajnának sokkal több pénzre van szüksége, mint múlt év decemberében, amikor elfogadásra került a 18 milliárd eurós segélycsomag. Zbyněk Stanjura szerint Csehország számára fő kérdés Ukrajna támogatása. Nem úgy mint Magyarország, amely egyedüliként akadályozta a segítségnyújtást, amely érdekében az EU-nak kölcsönt kellett felvenni.

A háború arra kényszerítette az embereket, hogy jelentősen átgondolják az életről és az értékekről alkotott nézeteiket. A háború és az anyagi helyzetük jelentős romlása ellenére a felmérés váratlan eredményeket hozott: az ukránoknak 2000 UAH-val kevesebbre van szükségük a kényelmes élethez, mint tavaly. A kutatást az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete végezte az 1994-ben indított "Ukrán társadalom" című éves monitoring részeként. 2022-ben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet végezte el a kutatást. Az eredmények Ukrajna felnőtt lakosságát reprezentálják, kivéve a Krími Autonóm Köztársaság és az ideiglenesen megszállt területek lakóit. A felmérést telefonos interjúk formájában végezték 2007 válaszadóval 2022. december 19. és 25. között. A tanulmány fő eredménye az, hogy a háború arra kényszerítette az embereket, hogy jelentősen átgondolják az életről, az értékekről, a társadalomtól és az államtól való elvárásokról, valamint a pénzügyekről alkotott nézeteiket. Míg 2021 végén az ukránok havi 16 372 UAH-t tartottak elegendőnek a kényelmes élethez, most 14 231 UAH havi jövedelmet neveznek meg. Vagyis egy évvel ezelőtt 630 dollár elég volt egy normális élethez, most pedig 340 dollár. Ráadásul, míg a háború előtt a túlnyomó többség (58%) rossz véleménnyel volt a gazdasági helyzetről, most majdnem ugyanennyi válaszadó (53,9%) ragaszkodik az átlagos értékeléshez. Ugyanakkor a lakosságnak csak körülbelül egyharmada (34,7%) becsüli jövedelmét a normális életvitelhez szükséges szintre.

Az Egyesült Államok kongresszusa felszólította Joe Biden kormányát, hogy sürgősen biztosítson Ukrajnának olyan fegyverrendszereket, amelyek "szükségesek ahhoz, hogy az Oroszország által vívott háborúban legyőzzék a megszállókat". Ezt szerdán, január 18-án jelentették be Michael McCaul és Mike Rogers a képviselőház külügyi bizottságának honlapján közzétett nyilatkozatukban. "A Biden-kormányzat és néhány európai szövetségesünk jelenlegi kézszorítása és határozatlansága a kritikus fontosságú fegyverrendszerek Ukrajnának történő biztosításával kapcsolatban olyan gyenge 2021-es politikára emlékeztet, mint például az Északi Áramlat 2 elleni szankciók feloldásának megtagadása vagy az amerikai Stingerek nem biztosítása egy teljes körű invázió előtt" – áll a közleményben. Az amerikai tisztviselők megjegyezték, hogy "miközben ezekkel a politikákkal nem sikerült megfékezni ezt a konfliktust, a jelenlegi határozatlanság és önkorlátozás meghosszabbítja azt, ami ukrán életekbe kerül".

A rendőrség vizsgálja, hogy ki szervezte meg a Csehországban élő személyeknek küldött, Petr Pavel elnökjelölt által aláírt szöveges üzenetek terjesztését. A Cseh Köztársaságban Petr Pavel tartalékos hadseregtábornok elnökjelölt nevében hamis SMS-eket küldenek az embereknek, amelyekben arra szólítják fel őket, hogy menjenek a legközelebbi katonai egységhez, és vegyenek át fegyvereket az Ukrajnába történő mozgósításhoz. "Jó napot, itt Pavlo tábornok. Ezzel az üzenettel szeretném megköszönni az elnökválasztási kampányban leadott szavazatát. Kérjük, jelentkezzen a Cseh Fegyveres Erők legközelebbi egységénél, ahol megkapja az Ukrajnába történő mozgósításhoz szükséges páncélzatot" – áll az ismeretlen számról küldött üzenetben. A szöveges üzenet szövege nem használ cseh diakritikus írásjeleket, ami a rendőrség szerint a hamisítvány egyik jele lehet. A cseh rendőrség közölte, hogy eljárást indítottak. "Még nincs elég információnk. Mindenkivel kapcsolatba kell lépnünk, aki megkapta az üzenetet, és ez alapján fogunk cselekedni.” – mondta Jakub Vinčalek, a cseh rendőrfőnök szóvivője. Maga Pavel tábornok sem lepődik meg azon, hogy valaki SMS-ben téveszti meg embereknek "azokkal a hazugságokat, amelyeket (egy másik elnökjelölt, Andrej) Babiš a hirdetőtábláira kitett". "Ez Babis világa, amely mögött oroszbarát és konspiratív erők sorakoznak. Ez egy olyan világ, amelyet nem akarok - és ezzel szemben tisztességgel, méltósággal és a szabályok tiszteletben tartásával fogok szembeszegülni" – kommentálta a Twitteren.

Nagy-Britannia volt miniszterelnöke Johnson 2022. november végén kapta meg Kijev díszpolgári címét, de megvárták a látogatását, hogy személyesen adhassák át a kitüntetést. Vitalij Klicsko kijevi polgármester a davosi Világgazdasági Fórum alkalmából találkozott Boris Johnson volt brit miniszterelnökkel, és átadta neki a Kijev díszpolgára kitüntetést. Erről január 18-án, szerdán számolt be a kijevi polgármester sajtószolgálata. A közlemény szerint Boris Johnson többször is ellátogatott az ukrán fővárosba, mind az orosz agresszor elleni harcunk békés, mind a legdrámaibb időszakaiban, és mindent megtett Ukrajna megsegítésére. És továbbra is támogatja Ukrajnát, és "meggyőzi a civilizált világot a támogatás szükségességéről". A díjátadó ünnepségre a davosi Ukrajna Házban került sor. Johnson köszönetet mondott a díjért, és kifejezte meggyőződését, hogy az ukránok meg fogják nyerni a szabadságukért folytatott harcot. "Putyin katasztrofális hibát követett el. Nekünk, Ukrajna barátainak most már csak annyit kell tennünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát tankokkal, repülőgépekkel, pénzügyi forrásokkal, mindennel, amire szükségünk van. Amíg Ukrajna nem nyer. Ukrajna szabad, szuverén, független európai ország!" – hangsúlyozta.

Oroszország titokban katonai személyzetet helyez át Fehéroroszországba. Jelenleg nem ismert, hogy az orosz hadsereg személyzetének ilyen jellegű szállítása mekkora volumenű. Az Orosz Föderáció vasúti tartálykocsikkal titokban szállítja katonai személyzetét Fehéroroszország területére. Erről a Nasa Niva című belorusz lap számolt be január 18-án, szerdán.

Zelenszkij elmondta, hogy nem biztos abban, hogy az orosz elnök, aki néha megjelenik a kromakejben, az igazi. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem teljesen biztos abban, hogy Vlagyimir Putyin Kreml-vezér még életben van. Ezt a davosi ukrán reggelin tartott beszédében mondta – írja az Ukrajinszka Pravda. "Ma nem igazán értem, hogy kivel és miről beszéljek. Nem vagyok benne biztos, hogy az orosz elnök, aki néha megjelenik a médiában. Nem egészen értem, hogy ő él vagy, hogy ő az, aki döntéseket hoz. Milyen emberek veszik körül? Nekem nincs ilyen információm. Nem egészen értem, hogyan lehet az európai vezetőknek egy dolgot megígérni, majd másnap egy állam teljes körű invázióját elindítani. Csak nem egészen értem, hogy kivel van dolgunk. Amikor azt mondjuk, hogy 'béketárgyalások', nem egészen értem, hogy kivel kellene egyezkedni.” Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna mindent megtett, hogy diplomáciai úton felszabadítsa területeit, és a béketárgyalások még nem béke. Összefoglalva, Zelenszkij szerint a Kreml már nem befolyásolja országa fejlődését, történelmét és kultúráját, mivel az Orosz Föderáció már helyet választott magának a terroristák között.

Franciaország fontolgatja, hogy Ukrajnának adja Leclerc harckocsijait. A cél az, hogy Németország döntsön úgy, hogy hasonló segítséget nyújt az ukrán erőknek Leopard harckocsik formájában. "Ez a téma összetett, és Párizsban még nem sikerült megoldani. De gondolkodunk rajta" – mondta a kiadványnak egy meg nem nevezett francia tisztviselő. Elmondása szerint ezt a kérdést a francia és a német kormány közös ülésén fogják megoldani. "Meglátjuk, hogy a francia és a német kabinet közös ülésén mi lesz a döntés" – zárta a tisztviselő. Meg kell jegyezni, hogy Franciaország már bejelentette az AMX-10RC könnyű kerekes harckocsik átadását Ukrajnának. Remélik, hogy két hónapon belül leszállítják őket. A Fehér Ház nemrégiben reagált Olaf Scholz német kancellár azon feltételére, hogy a Leopard harckocsikat csak akkor szállítják Ukrajnának, ha Washington beleegyezik saját tankjainak szállításába. Hangsúlyozták, hogy minden országnak saját döntést kell hoznia Ukrajna megsegítéséről.

(vukics)




558 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page