Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.02.07.)
A jelentés szerint Reznyikov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta: „Ha a hadköteles, Kijevben élt, de Ungvárra, Lembergbe, Ternopilba vagy Csernyivcibe költözött, vagy bárhol is van, akkor jelentkeznie kell és be kell regisztráltatnia magát. Nem mindenki teszi ezt meg.” Mint hangsúlyozta, ezért a toborzóközpontok képviselői kénytelenek beidézni a hadköteles korú férfiakat. „Ha meglátnak egy hadköteles korú, élő, egészséges férfit átadják neki a behívót, és az köteles megjelenni. Ez nem jelenti azt, hogy holnap besorozzák. Meg kell jelennie, fel kell mutatnia az okmányait, el fognak beszélgetni vele. Talán azt fogja mondani: 'igen, hadköteles korú vagyok, de vannak mentő körülményeim, vagy 4 gyerekem van'. Oké, gyere el, bizonyítsd be, és ennyi az egész” – mutatott rá a védelmi miniszter. Reznyikov hozzátette, az önkéntesek fő tömege február-márciusban volt. „De létezik Ukrajna alkotmánya, és ez az ukrán állampolgár kötelességét tartalmazza, hogy megvédje hazáját. És ha hadköteles, megfelel a követelményeknek, a biztonsági és védelmi szektornak joga van, hogy behívja a hadseregbe” – mutatott rá. A miniszter azt is kifejtette, hogy helyes lenne kimenni az emberekhez és elmondani nekik, hogy a fegyveres erőknek most több emberre van szükségük, de a néha előforduló nyilvános helyeken történő behívó-kézbesítéssel kapcsolatos probléma oka a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció. „Most a Védelmi Minisztérium, a média, a biztonsági és védelmi szektor munkatársai egységes médiaközpontot hoztak létre, és azon dolgozunk, hogy egységessé tegyük ezt a kommunikációt. Vannak már promóciós szórólapok, óriásplakátok és videók, amelyek ezt népszerűsítik” – tette hozzá a miniszter.
Nyugati médiajelentésekben elismerték, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország állt a szabotázs mögött. A Times of London csütörtöki jelentése szerint Németország "nyitott" azokra az elméletekre, amelyek szerint egy nyugati ország támadta meg az Északi Áramlat vezetékeket, hogy az incidensért Oroszországot okolják. A Times beszámolója szerint: "A német nyomozásról eddig úgy vélik, hogy kevés előrelépést ért el, a tisztviselőknek még nem sikerült meggyőző bizonyítékot találniuk. A Times úgy tudja azonban, hogy továbbra is nyitottak azokra az elméletekre, amelyek szerint egy nyugati állam hajtotta végre a robbantást azzal a céllal, hogy Oroszországra kenjék az ügyet." Az Oroszországot és Németországot összekötő földgázvezetékek elleni szeptemberi támadások felfedezése óta az esetet vizsgáló három ország – Németország, Svédország és Dánia – egyike sem mondta meg nyilvánosan, hogy szerintük ki volt a felelős.
A kritikusok szerint a dezertőröket és a szabályszegőket szigorúbban büntető új jogszabály sérti az emberi jogokat és demotiválja a katonákat. Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön visszautasította, hogy megvétózzon egy új törvényt, amely szigorítja az „önfejű” katonák büntetését, elutasítva egy petíciót, amelyet több mint 25 ezer ukrán írt alá, akik szerint az túl szigorú. "A katonai egységek harcképességének és végső soron Ukrajna győzelmének kulcsa a katonai fegyelem betartása" – mondta Zelenszkij a petícióra adott írásbeli válaszában. Zelenszkij januárban, hogy hadseregét összhangba hozza, aláírta a büntető törvényt, amely szigorúbb büntetést vezet be a dezertőrök és az önfejű katonák számára, és megfosztja őket a fellebbezés jogától. A törvény célja a szabályszegés következményeinek egységesítése és szigorítása, a fegyelem és a katonai egységek harckészültségének javítása. Az engedetlenségért az eddigi kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetés helyett öt évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, a dezertálásért vagy a szolgálatra való jogos ok nélküli meg nem jelenésért pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. A parancsnokok fenyegetése, az alkoholfogyasztás, a parancsok megkérdőjelezése és számos más szabálysértés is szigorúbban, esetleg börtönbüntetéssel lesz büntethető; akik a múltban megszegték ezeket a szabályokat, megúszhatták próbaidővel vagy a harci illetményük megvonásával. Az ukrán fegyveres erők az Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű inváziója óta eltelt egy év alatt gyorsan, 250 000 fős létszámmal több mint egymillió katonára duzzadtak. A sok újonc gyakran nem tud megküzdeni a harctéri kihívásokkal. Egy ukrán katonatiszt, aki nemrég hagyta el a frontvonalban fekvő Bakhmut városát (és névtelenséget kért, mivel a tisztek nem jogosultak a sajtónak nyilatkozni), a POLITICO-nak elmondta: "Néha a pozíciók elhagyása az egyetlen módja annak, hogy megmentsük a személyzetet az értelmetlen haláltól. Ha nem tudnak lőszert szállítani vagy [leváltani a csapatokat], ha több napig ülsz a lövészárkokban alvás vagy pihenés nélkül, a harci értéked nullára csökken". A tiszt hozzátette, hogy sok fegyelmi probléma nem a nem hatékony vagy hanyag parancsnokságban gyökerezik, hanem abban, hogy nem váltják őket olyan gyakran, mint kellene. "A fáradtság és a trauma mentális zavarokhoz vezet, és káoszt, hanyagságot, sőt romlottságot hoz a katonák életébe. Ez erősen befolyásolja a harci tulajdonságokat és az engedelmességet" – mondta a tiszt.
A német média január 3-án arról számolt be, hogy Berlin fontolgatja több Gepard önjáró légvédelmi gépágyú (SPAAG) valamint a hozzájuk tartozó lőszerek visszavásárlását Katartól – amelyeket több mint két évvel ezelőtt adott el az öböl menti államnak –, hogy katonai segélyként az ukrán hadseregnek küldje őket. Ezeket a légvédelmi tüzérségi rendszereket eredetileg 2020-ban adták el Dohának azzal a céllal, hogy biztosítsák a Katar által rendezett 2022-es világbajnokság biztonságát. Miközben Berlin megpróbálja visszavásárolni ezeket a SPAAG-okat Katartól, hogy segélyként Kijevnek küldje, Washington hasonlóan dolgozik az ukrán hadsereg felfegyverzésén. Január közepén a Fehér Ház azt kérte az izraeli védelmi minisztériumtól, hogy az Egyesült Államoktól az 1960-as években vásárolt régi Hawk rakétákat adjon át az ukrán hadseregnek. Január 17-én a New York Times (NYT) arról számolt be, hogy az Egyesült Államok titokban több százezer tüzérségi lövedéket szállított Ukrajnának egy Izraelben tárolt hatalmas készletből.
A Wagner-csoport, egy orosz zsoldoscsapat, jelentős szereplővé vált a Közép-afrikai Köztársaságban, nagyrészt kiszorítva az egykori gyarmati hatalmat, Franciaországot. "Ma 1890 orosz kiképző van a Közép-afrikai Köztársaságban" – idézte Alekszandr Bikantov nagykövetet a RIA orosz állami hírügynökség egy pénteki interjúban. A kormány érdekelt a számuk növelésében. Viszonylag nemrég Bangui elküldte az ENSZ Biztonsági Tanácsához az erre vonatkozó kérelmet. Az ásványkincsekben gazdag közép-afrikai ország a világ egyik legszegényebb országa. A Wagner a kormány oldalán avatkozott be a 2012 óta dúló polgárháború elfojtása érdekében. A nyugati országok és az ENSZ azzal vádolta a zsoldosokat, hogy emberi jogi visszaéléseket követtek el az országban és a Száhel-övezet más részein. "Lényegében ők irányítják a Közép-afrikai Köztársaságot, és egyre nagyobb erőt képviselnek Maliban" – mondta Stephen Townsend tábornok, az amerikai fegyveres erők afrikai parancsnoka egy 2022 márciusában tartott szenátusi meghallgatáson.
Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy épületek felrobbantására készül a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában, majd hamis zászlós műveletben háborús bűnök elkövetésével és civilek elleni támadással vádolja meg Moszkvát. A védelmi minisztérium nem szolgáltatott bizonyítékot az állításokra, amelyeket egy vasárnap a közösségi médiában megosztott bejegyzésben vázolt fel, mondván, hogy az állítólagos támadásokat Kijev arra használná fel, hogy a nyugati kormányokat az országba irányuló fegyverszállítások növelésére ösztökélje. A Reuters nem tudta azonnal ellenőrizni egyik fél állításait sem.
"Valószínűleg teljesen lerombolták volna ezt a várost, ha sikerült volna ezt véghezvinni." Letartóztattak és vádat emeltek egy neonáci házaspár ellen, akik az igazságügyi minisztérium (DoJ) bírósági dokumentumai szerint összeesküvést szőttek a Baltimore várost körülvevő elektromos alállomások megrongálására, ami "teljesen elpusztította volna" a metróövezetet. Hétfőn a DoJ ügyészei bejelentették, hogy a floridai Brandon Clint Russell, az Atomwaffen Divison nevű neonáci terrorcsoport feltételezett vezetője és a catonsville-i Sarah Beth Clendaniel összeesküvést szőttek arra, hogy robbantásokkal rombolják le az elektromos alállomásokat. A DoJ szerint Russell nyílt forráskódú térképek segítségével elemezte a metróövezetet, amelyek részletesen bemutatják a kritikus infrastruktúrák helyeit. Állítólag azt mondta, hogy egynél több elektromos alállomás megtámadása "kaszkádszerű meghibásodást" idézne elő, amely sötétségbe taszítaná a várost. Az FBI állítólag talált egy Clendaniel által írt kiáltványt, amelyben, Hitlerre és a norvég szélsőjobboldali szélsőséges Anders Behring Brevikre hivatkozik.
A zöldek álma a szélerőművekből származó "tiszta" (a milliónyi döglött madarat leszámítva) energiáról a rossz gazdaságosság (még az adótámogatások ellenére is) és a megbízhatatlan technológia miatt haldoklik...
Oroszország elvesztette bizalmát az amerikai dollárban, mint elszámolási egységben. Ezt Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter közölte – jelentette a TASZSZ február 6-án, hétfőn. "A dollár, az euró, a font stb. az úgynevezett konvertibilis tartalékvaluták, amelyeket eddig a legfőbb elszámolási egységeknek tekintettek. A helyzet megmutatta, hogy ezek teljesen megbízhatatlan pénzügyi eszközök. Ezért nem bízunk bennük. Elveszett a bizalom." – mondta Sziluanov. "Nem követjük a dollárt, mert mostanában elsősorban a baráti valutákban történő elszámolásra térünk át. Ezek baráti országok, amelyekkel normális gazdasági kapcsolatokat építünk ki." – mondta Sziluanov.
Ezt Ihor Klimenko megbízott ukrán belügyminiszter jelentette be. Megjegyezte, hogy minden önkéntest meghallgatnak és megvizsgálnak. "A legtöbb önkéntes a Nemzeti Gárdába jelentkezett. Eddig hat dandár van a Nemzeti Gárdában, egy a Nemzeti Rendőrségben és egy az Állami Határőrszolgálatban" – mondta Klimenko. Elmondása szerint a felvétel nem lesz állandó, 60 napig tart majd. "Minden önkéntessel interjút készítünk, katonai orvosi bizottságot, ellenőrizzük fizikai és szellemi képességeiket, és speciális ellenőrzéseket végzünk. Mert azok, akik szolgálni fognak, nem lehetnek büntetett előéletűek" – mondta Klimenko. A belügyminiszter szerint, ha egy önkéntes a felderítést választja, akkor tesztelni fogják, ha pedig egy önkéntes az aknavetős egységet választja, akkor megtanulja, hogyan kell aknavetővel tüzelni. Klimenko megjegyezte, hogy a támadó gárda a területek felszabadítására fog összpontosítani: "A támadásért fogunk dolgozni. Míg az ukrán fegyveres erők a határokat védik, mi a területeink felszabadítására készülünk".
Amíg a helikoptereket nem ellenőrzik, és a Brovary-tragédia kivizsgálása be nem fejeződik, a tisztviselők csak autóval közlekedhetnek. A Brovaryban történt helikopterbaleset után, amelyben a Belügyminisztérium vezetője életét vesztette, az összes Airbus 225-ös helikopter a repülőtéren marad, és szakemberek ellenőrzik őket. Ezt Ihor Klimenko megbízott ukrán belügyminiszter jelentette be egy televíziós adás során. "Az Airbus 225 helikopterek, amelyek közül az egyik lezuhant Brovaryban, jelenleg mind a repülőtereken vannak, és az illetékes szakemberek dolgoznak. Ellenőrizzük az összes helikoptert, amely a Belügyminisztérium rendszerében volt" – mondta Klimenko. Hozzátette, hogy a helikopterek ellenőrzése akár két hónapig is eltarthat, amíg a biztonságosságuk megerősítést nyer.
Az NSDC titkára elmondta, hogy Oroszország különböző csatornákon, többek között Brazílián keresztül próbál tárgyalásokat szervezni. Vlagyimir Putyin orosz elnök célul tűzte ki, hogy az orosz csapatok teljesen elfoglalják Luhanszk és Donyeck területét. Ezeket a célokat azonban nem fogják tudni elérni. Ezt Olekszij Danilov, az NSDC titkára jelentette ki a Radio NV adásában. Danilov szerint az oroszok most kezdtek rájönni, hogy nincs esélyük az ukrán területek elfoglalására. Ezért vetik fel a tárgyalások kérdését. "Ezért koldulnak ma. Egy egész csapatnyi tárgyalót vesznek fel. Sokat dolgoznak bizonyos csoportokkal, hogy rávegyék őket a tárgyalások megkezdésére. Brazília és mások már részt vesznek a közvetítésben" – mondta Danilov. Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna feltételei meglehetősen egyszerűek, és azokat Volodimir Zelenszkij elnök határozta meg. Csak négy van belőlük. "Jelenleg négy követelést terjesztünk az Orosz Föderáció elé. Felszabadítani minden olyan területünket, amely jelenleg ideiglenesen megszállva van. Felelősségre vonás a bíróságon keresztül azokkal az emberekkel szemben, akik mindezt elkezdték, akik gyerekeket, időseket, nőket gyilkolnak, akiknek semmi közük a katonai ügyekhez. Hazánk biztonságának garantálása elengedhetetlen. A felelősség pedig a negyedik tényező" – mondta a tisztviselő.
Egy helyi lakos verekedést kezdett egy utcai árussal, majd gránátot dobott felé. A járókelők jelenléte sem állította meg. A donyecki Krasznohorivkában egy helyi lakos gránátot robbantott egy üzlet közelében, egy ember meghalt, öt másik megsebesült. A gyanúsítottat őrizetbe vették. Erről a főügyészség sajtószolgálata számolt be február 6-án, hétfőn. Reggel konfliktus alakult ki egy tejtermékeket árusító utcai árus és egy helyi lakos között az üzlet közelében. "A férfi azzal vádolta az áldozatot, hogy rossz minőségű árut árul, és a szóbeli bántalmazás mellett még egy éles gránátot dobott felé" – áll a közleményben. A robbanás megölt egy járókelőt. Az eladó és négy másik személy - egy nő és három férfi –, akik a közelben tartózkodtak, különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. A tragédia elkövetőjét őrizetbe vették. Korábban arról számoltak be, hogy gránát robbant fel egy lakásban Hmelnyickijben. A robbanás egy fiatalembert és egy nőt ölt meg.
Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy egy nap alatt több mint ezer megszállót semmisítettek meg
Az ukrán csapatok tegnap 1030 megszállóval végeztek. Összességében a háború kezdete óta az orosz veszteségek 133 190 halottat tettek ki. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be február 7-én. Ezenkívül 14 ellenséges harckocsit, 28 páncélozott harcjárművet és egy tüzérségi rendszert semmisítettek meg.
Oroszország és Irán tervezi, hogy egy pilóta nélküli légi járművek gyártására szolgáló iráni üzemet építenek Oroszországban. Oroszországnak sikerült az Egyesült Államokból támadó drónok alkatrészeit beszereznie. Ennek oka az Irán és Oroszország elleni nyugati szankciók hatástalansága. Erről az Institute for the Study of War (ISW) számolt be.
A kormánypárt magyarázkodásra szorult azért, mert órák alatt módosították saját döntésüket a védelmi miniszter menesztése ügyében, áll a radiosvoboda.org írásában. Amint azt Fegyir Veniszlavszkij a parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának kormánypárti tagja szerint a védelmi miniszteri beosztásról való döntés nem tartozik a parlament jogkörébe, arról kizárólag az államfőnek vagyis Volodimir Zelenszkijnek van joga határozni, és azt a parlament elé terjeszteni elfogadásra. Mivel nem volt elnöki ukáz Olekszij Reznyikov menesztésére, arról nem is dönthetett a Legfelső Tanács. A portál emlékeztet rá, hogy február 5-én este David Arahamija a Nép Szolgái parlamenti frakciójának vezetője bejelentette Reznyikov menesztését és megnevezte az új hadügyminiszter kilétét. Majd néhány órával később, másnap reggel közölte, hogy egyelőre nem lesznek személycserék a hadügyi tárcánál.
Az orosz megszállók különböző irányokból támadva próbálják majd meg elterelni az ukrán hadsereg figyelmét – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak azt írta: „Pánik, félelem és megint pánik. És ráadásként nagyszabású belső információs konfliktusok. Pontosan erre teszik a tétet az oroszok a háború hibrid összetevőjének felerősítése érdekében.” Mint megjegyezte, annak az üzenetnek a jelentése, hogy „az oroszok egyszerre minden irányból erőteljesen támadnak”, demoralizálhat, sőt meg is ijeszthet. A fő céljuk a pánikkeltés, majd a bizalmatlanság terjesztése – tette hozzá. Ezenkívül a belső „erkölcsi angyalok” aktivizálása, akik erőteljesen terjesztetik a „mindenki lop, mindenki mondjon le” szlogent – mutatott rá. A tanácsadó szerint a demoralizálás fontos az ellenség számára, mert a háború 11 hónapja megmutatta, hogy az ukránok képesek visszavágni és ellenállni. Igen, a küzdelem folytatódik, az ellenállás erősödik, a külföldi partnerek támogatása pedig növekszik – emlékeztetett. Mint megjegyezte, hogy ez megijeszti „a három nap alatt mindenkit darabokra tépő nagy Oroszország” képviselőit. Tehát végül is el kell különítenünk az „Orosz Föderáció valós képességeit” és az Orosz Föderáció szavait ezektől a képességekről. "Az orosz propagandisták tudják, hogyan kell hangosan beszélni a nem létező győzelmekről. Mik a tények? Még a kis településeket sem tudják bevenni és a 'felperzselt föld' taktikájával cselekednek: szétlövik a területet, és olyan falvakba lépnek be, ahol semmi élő nem maradt” – írta. Podoljak úgy vélte, az oroszok megpróbálják elterelni az ukrán védelmi erők figyelmét, különböző irányokból fognak támadni, de az ukrán hírszerzés mindent rögzít. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az oroszok ezt többé-kevésbé hatékonyan meg tudták volna tenni, amikor jól összehangolt és logisztikailag újjáépített szerződéses hadseregük volt. De most mozgósított hadseregük van, amelyben az alsó és középső parancsnokok már likvidálva vannak. „Azzal, hogy a háború hibrid összetevőjével megijesztenek minket és Európát, az oroszok továbbra is engedményekre próbálják kényszeríteni az ukrán hatalmat. Minden engedmény kapituláció, és ezt semmilyen körülmények között nem engedjük meg” – hangsúlyozta. Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó úgy vélte, az ideiglenes fegyverszünet csak az ukrajnai háború következő szakaszához vezet, Európában pedig kibontakozik az orosz pénzekből bőkezűen finanszírozott káosz és terrorizmus. Erre való tekintettel sürgette, hogy ne reagáljanak az oroszok hibrid megnyilvánulásaira, ne feledjék, hogy Ukrajna mindent lát, irányít és előkészíti a válaszokat. „Az is fontos, hogy ne fújjuk az oroszok nótáját a 'rettentő nagy offenzíváról', mert Oroszország elvesztette a hadseregét, és most mozgósított tartalékkal próbál játszani. Ráadásul nem szabad belesodródni pusztító belső háborúkba” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Ukrajnának vannak saját gyártású fegyverei, amelyek képesek az Orosz Föderáció területén lévő célpontok megsemmisítésére – közölte kedden Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az RNBO titkára a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja, hogy ukrán gyártmányú fegyverekkel semmisítsünk meg célpontokat. „Vannak ilyen fegyvereink? Igen, vannak” – hangsúlyozta Olekszij Danyilov. A hírportál emlékeztetett arra, a nemzetközi partnerek megtiltották Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel csapjon le orosz területre. És Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is megígérte, hogy Ukrajna nem támadja meg az Orosz Föderációt a GLSDB nagy hatótávolságú rakétákkal. Maga Danyilov ugyanakkor korábban kijelentette, hogy az ukrán hadsereg katonai célpontokat támadhat Oroszország területén, és a megfelelő csapásokkal kapcsolatban nincsenek fenntartások. Ezt támasztotta alá Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője, aki kijelentette, hogy az Orosz Föderáció katonai létesítményei elleni ukrán támadások tovább folytatódnak, akkor ezek a támaások jogosan következnek be.
Az Orosz Föderáció hatalmon lévő politikai szereplői továbbra is részt vesznek a "fegyverkezési versenyben" - állapítja meg az ukrán védelmi hírszerzés. Az orosz monopólium, a Gazprom Neft saját katonai magáncég (PMC) létrehozását tervezi, ami azt jelzi, hogy a mai Oroszországban "fegyverkezési verseny" folyik az uralkodó rendszer képviselői között. Erről az ukrán védelmi hírszerzés számolt be a Telegram-csatornáján február 7-én, kedden. A PMC létrehozására vonatkozó parancsot Mihail Mishustin orosz miniszterelnök írta alá. A PMC létrehozásakor a kormány az "üzemanyag- és energetikai létesítmények biztonságáról" szóló törvényre hivatkozik, amely kimondja, hogy egy vállalkozásnak joga van magánbiztonsági szervezetet létrehozni. Az ilyen vállalkozás részesedése az új "szervezet" alaptőkéjében nem lehet kevesebb, mint 50% – teszi hozzá a PGO. Ugyanakkor a szervezet alapítói a Gazprom Neft 70%-os részesedéssel a szervezet alaptőkéjében és a Staff Centre Private Security Organisation 30%-os részesedéssel az ukrán hírszerzés szerint.
Boris Pistorius német védelmi miniszter első ukrajnai látogatására Kijevbe érkezett. Ezt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter jelentette be a Twitteren kedden, február 7-én. "Az 'első' Leopard 2 megérkezett Kijevbe, de lesz még több is. Köszönet kollégámnak, Boris Pistoriusnak és a német népnek. A tankkoalíció úton van a győzelem felé!" – írta Reznyikov. Közös fotót posztolt Pistoriusszal és a Leopard 2 harckocsi modelljével. A média ma arról számolt be, hogy Németország engedélyt ad két vállalatnak 187 Leopard 1 harckocsi szállítására az ukrán hadsereg számára.
A nyugati szankciók miatt az orosz vállalatok több mint 60%-a arra kényszerült, hogy a berendezéseket és alkatrészeket kínai megfelelőkre cserélje. Erről a Kommerszant című kormánypárti orosz lap számolt be a Gaidar Intézet (IEP) által végzett felmérés eredményeire hivatkozva. "Kiderült, hogy a kínai gyártók váltak a gépek és berendezések feltétel nélküli 'importhelyetteseivé' (a válaszadók 67%-a váltott át a termékeikre). Korábban, 2022-ben az IER felmérései azt mutatták, hogy a Kínából származó ilyen szállításokról való átállás kényszerű volt, és a vállalatok még több pénzért is az európai analógokat részesítették volna előnyben" – áll a jelentésben.Ugyanakkor a válaszadók 15%-a úgy nyilatkozott, hogy továbbra is kap "szankcionált" gépeket és berendezéseket. Az orosz gyártók, akik 2022-ben mind alkatrész-, mind munkaerőhiánnyal szembesültek, az IEP válaszadóinak 39%-a, az EAEU-beli vállalatok 21%-a, Törökországból pedig 17%-a lett beszállító. Kína a szankcionált pótalkatrészek cseréjében is vezető szerepet tölt be, az ipari vállalatok 63%-a váltott át a termékeire. Az orosz megfelelőket a vállalatok 46%-a használta. További 22% arról számolt be, hogy a szankcionált pótalkatrészek szállítása folytatódott. "Az alkatrészek helyettesítésével az orosz gyártók vannak a legjobb helyzetben – két százalékponttal is felülmúlták kínai versenytársaikat (a válaszadók 54%-a)." A vállalatok mindössze 20%-a nem használ fel nyersanyagokat a szankciók hatálya alatt, és csak 11%-uk nem használ gépeket és berendezéseket. Ugyanakkor 23%-uk továbbra is 'tiltott' importált alkatrészeket kap" – állapította meg a média.
Az ukrán hadsereg naponta 5-6000 tüzérségi lövedéket használ fel a műveletek során. Ez a háború előtti időszakot tekintve egy kis európai ország éves megrendelésének felel meg. Az ukrajnai háború és a más országokból érkező nagy kereslet arra kényszeríti a védelmi vállalatokat, hogy drasztikusan növeljék a termelést. Morten Brandtseg, a Nammo, egy norvég kézifegyvergyártó vállalat vezérigazgatója szerint az európai vállalatok bizonyos konfrontációba léptek az ipari kapacitásért. A Nammo vezetője megjegyezte, hogy egyes alkatrészek iránt olyan nagy a kereslet, hogy a szállítási idő nem hónapokra, hanem évekre nyúlik. Ez viszont más anyagok, vegyi anyagok, fémek és műanyagok kereséséhez vezetett, amelyek helyettesíthetők a fegyvergyártásban. Különösen a salétromsav az egyik fő komponens, amelyből hiány van. A kiadvány megjegyzi, hogy a legtöbb védelmi vállalat növelte a műszakok számát és több alkalmazottat vett fel. A német Rheinmetall konszern például a múlt héten jelentette be, hogy robbanóanyagok gyártására új üzemet épít Magyarországon. Mick Ord, a brit Chemrin igazgatója elmondta, hogy egyes ügyfelek azt kérték, hogy bizonyos anyagok termelését 100-200%-kal növeljék. Ugyanakkor a szakértők elmagyarázzák, hogy egyes anyagok előállítása (anélkül, hogy megneveznénk őket) akár hat hónapig is eltarthat. Ez azt jelenti, hogy a vállalat évente csak két tételt gyárt.
Erről a Financial Times számolt be. Az ukrán hadsereg egy meg nem nevezett tanácsadója szerint az ukrán hadsereg "nagyon megbízható értesüléseket kapott Oroszország újabb támadási szándékairól". Hozzátette, hogy egy ilyen offenzívára tíz napon belül sor kerülhet. A lap elemzői úgy vélik, hogy egy újabb orosz támadás valószínű helyszíne a Luhanszki terület nyugati része, Kreminna és Lyman környéke, azok a városok, amelyeket az ukrán erők a tavaly őszi ellentámadás során visszafoglaltak. Helyi tisztségviselők és nyugati elemzők szerint Oroszország már hetek óta erőket gyűjt ezen a területen.
Josep Borrell uniós diplomata nyilatkozatát a Politico idézi. Megjegyezte, hogy ezt a központot a szervezett dezinformációs kampányok tanulmányozására és a résztvevők további és időben történő azonosítására hozzák létre. Josep Borrell szerint a hamis képek, videók és a médiának álcázott weboldalak új hulláma fog megjelenni. Elmondása szerint a közösségi médiában és az üzenetküldő szolgáltatásokban a fénysebességnél ötször gyorsabban terjednek. A tervek szerint egy decentralizált platform lesz, amely valós idejű információmegosztást tesz lehetővé. A központ kapcsolatot tart majd a nem kormányzati szervezetekkel, az országokkal és a kiberbiztonsági ügynökségekkel. A központ képviselői megjegyzik, hogy ez lehetővé teszi az Oroszországból és Kínából érkező új dezinformációs fenyegetések jobb megértését. Emlékeztetőül: az oroszok azért kezdtek "harcba" a nyugati tankok ellen, bár még nem szállították őket az ukrán hadseregnek, hogy leértékeljék jelentőségüket a fronton.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a világ sokkal jobban élne, ha nem lenne Vlagyimir Putyin orosz diktátor. Erről a BILD számolt be. A német miniszter a média képviselőjével folytatott beszélgetés során azt mondta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. Ráadásul amikor az újságíró megkérdezte, hogy a világ jobb lenne-e Putyin nélkül, Pistorius igennel válaszolt. "Azt hiszem, igen, habozás és kompromisszum nélkül állíthatom, hogy igen" – mondta Pistorius. Azt is megjegyezte, hogy nem tart az Oroszországtól érkező esetleges nukleáris fenyegetéstől. "Nem félek tőle túlságosan. Az egyik az, ami belül történik, a másik pedig az, ami a propagandában történik. Végül is egyikünk sem tudja, hogy Putyin mit csinál, de ez nem akadályozhat meg minket abban, hogy szövetségeseinkkel együtt ésszerű támogatást nyújtsunk" – hangsúlyozta.
Az ukrán fegyveres erők a nyár végéig, azaz 2023 augusztusának végéig felszabadítják a Krímet az orosz megszállók alól. Ben Hodges nyugalmazott tábornok a Tarasz Berezovets YouTube-csatornán nyilatkozott. "A Krím felszabadítása lehetséges ezen a nyáron, utána minden szétesik. A Krím a kulcs" – mondta Hodges. Szerinte nem szükséges tankokat küldeni Perekop megrohamozására, hogy felszabadítsák a félszigetet. Ahhoz, hogy az orosz csapatokat kiszorítsák a Krímről, elég, ha a félsziget utánpótlási útvonalait rendszeresen lövik - és ezekből csak kettő van: A kercsi híd és a Melitopolon átvezető szárazföldi folyosó. Hodges szerint a Krím gyors elfoglalása lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverekkel rendelkeznek, például ATACMS rakétákkal, amelyekkel könnyedén lebombázhatnának minden orosz raktárat a Krímben. "Donbász a tiétek lesz. Hiszem, hogy Ukrajna idén augusztus végéig fel tudja szabadítani a Krímet. Ha – és ez egy nagy 'ha' – a Nyugat biztosítja Ukrajnának az igényeket ahhoz, hogy a Krím hatástalanná váljon az orosz hadsereg számára" – jelentette ki. A tábornok felszólította az ukrán fegyveres erőket, hogy semmisítsenek meg minden Krímbe vezető utat, beleértve a kercsi híd helyreállításának megakadályozását.
„Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ezért hoztak döntést a NATO tagországai arról, hogy modern harckocsikat adnak át a számukra” – mondta Christopher Caldwell. – "A lépés azonban a konfliktus kiterjedésével fenyeget” – erről írt véleménycikkében a New York Times újságírója, Christopher Caldwell. Az amerikai lap újságírója úgy látja, a döntés, hogy az Egyesült Államok M1 Abrams típusú harckocsikat ad át Ukrajnának, gyors reakció volt egy súlyos problémára. A probléma az, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban. És abból, amit látunk, nem amiatt, hogy a katonái rosszul harcolnak, vagy az emberek elvesztették volna a hitüket, hanem amiatt, hogy a háború egy első világháborúhoz hasonlító anyagháborúvá vált. Az ilyen háborúkat – mint az első világháborút is – az az oldal nyeri, amelynek több tartaléka van demográfiailag és az ipari erőforrásokat tekintve.
(vukics)
