top of page

Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.04.05.)



A szövetségeseknek nem kell alternatívákat keresniük Ukrajna NATO-csatlakozása mellett, mert az országunk nem lesz hajlandó kompromisszumra ezen az úton – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök Varsóban, a lengyel kollégájával, Andrzej Dudával közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Zelenszkij kifejtette: „Ukrajna meleg, barátságos ország, de ebben a háborúban megalkuvást nem tűr, nem adjuk fel a földünket, a szabadságunkat, a gyermekeinket, és nem adjuk fel a függetlenségünket sem.” Hozzátette, hogy „a hazánk ugyanolyan megalkuvást nem tűrő a barátságban, és Lengyelországot igazi barátnak tekinti – nemcsak szövetségesnek, hanem örök barátnak”. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy Andrzej Duda lengyel elnök éppolyan megalkuvást nem tűrően támogatta Ukrajnát az Európai Unió felé vezető úton. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna számos partnernek, de elsősorban Lengyelországnak köszönhetően kapta meg az EU-tagjelöltséget. „Szeretném azt is elmondani és üzenni minden partnerünknek, akik folyamatosan kompromisszumokat keresnek Ukrajna számára a NATO felé vezető úton, hogy Ukrajna ebben a kérdésben sem tűr kompromisszumot, és hálás vagyok, hogy Lengyelország ebben a kérdésben velünk van” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.


Vilnius 2023-ban egy lehetőség arra, hogy kijavítsák Bukarest hibáit 2008-ban, és ezúttal nem lesz elég megismételni, hogy a NATO ajtaja nyitva marad Ukrajna előtt – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba külügyminiszter egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője az ukrán televízió non-stop háborús adásában kifejtette: „Mindent elmondtam, amit Ukrajna gondol néhány ország érveléséről, miszerint Ukrajna tagsága nem időszerű, viszont időszerű Ukrajna NATO-támogatásának maximális növekedése.” Hozzátette, hogy őszinte beszélgetést folytatott Ukrajna szövetségeseivel, amelynek során azok „mindent elmondtak, amit gondoltak”. „Most a szövetségeseknek mindent meg kell beszélniük, és egyértelmű eredményre kell jutniuk, amelyet Vilniusban fognak elérni. Röviden ennyi az üzenetem” – hangsúlyozta a miniszter. „Ukrajna számára nem lesz elég megismételni, hogy a NATO ajtaja nyitva marad” – mutatott rá Dmitro Kuleba. A hírportál emlékeztetett rá, 2008-ban várható volt, hogy a bukaresti csúcstalálkozón Ukrajna megkapja a NATO-tagságról szóló cselekvési tervet. A tagállamok azonban ekkor elhalasztották a döntést.


Az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben, és az ország védelmi és elrettentő képességeinek a kiépítése iránt elkötelezett – jelentette ki kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatóján, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál. A tudósítás szerint Blinken a sajtókonferencián megerősítette: „Az Egyesült Államok támogatja az Ukrajna–NATO együttműködést, valamint hosszú távon elkötelezett Ukrajna védelmi és elrettentő képességeinek a kiépítése iránt.” Az amerikai külügyminiszter azt is jelezte, hogy Kulebával elsősorban a Washington által Kijevnek nyújtott további katonai támogatásról tárgyalt. Antony Blinken hangsúlyozta „Ukrajna mint erős, független és demokratikus ország jövőjének fontosságát”. A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kedden új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának 2,6 milliárd dollár értékben.


Ukrajna 5-7 hónapon belül képes lesz visszafoglalni a Krímet, de a háború addig tart majd, amíg Ukrajna teljes területe fel nem szabadul – jelentette be szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy rádióinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint Podoljak a Szabadság Rádió ukrán adásának nyilatkozva elmondta: „Nagyon rövid időn belül biztosan a Krímben leszünk, történelmi szempontból ez nagyon kevés, hat hónap, öt vagy hét hónap. Talán ez túlzott optimizmus, de ez matematikailag igazolt optimizmus.” Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint Oroszországnak nincs elég forrása a helyzet megtartására. „A háború logikája teljesen nyilvánvaló, és határozottan beszélhetünk a Krím realitásairól a jaltai parti sétányon. És mindenképpen beszélhetünk a Krím abszolút hatékony jövőjéről” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Krímért nem mint Ukrajna különálló, Oroszország által elfoglalt területéért folyik majd háború, hanem „a demokratikus világ létjogosultságáért lesz a háború”.


A szövetség főtitkára elmondta, nagyon várja, hogy találkozzon az ukrán elnökkel a júliusi vilniusi csúcstalálkozón. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a Szövetség júliusi csúcstalálkozójára. Ezt a NATO-Ukrajna Bizottság brüsszeli ülése után mondta – írja a CNN április 4-én. Az erős, független Ukrajna létfontosságú az euro-atlanti térség stabilitása szempontjából, és alig várjuk, hogy találkozzunk Zelenszkij elnökkel a júliusi vilniusi csúcstalálkozónkon” – mondta Stoltenberg. Mint ismeretes, a következő csúcstalálkozót július 11-én tartják Vilniusban. (ld még: itt)

Megdöbbentő adatokat közül a The Times az ukrajnai demográfiáról, áll az ua-reporter hírében. A The Times az ENSZ általi számokat közli a 2021-es és az idei ukrajnai népesedési helyzetről. Megdöbbentő tényekre derül fény. Mégpedig arra, hogy Ukrajnában gyakorlatilag eltűnőben van a 20 évesek teljes korosztálya. A háború kitörését megelőző évben még 200 ezer húszéves fiatalember élt Ukrajnában. Mostanra e korosztály férfi tagjainak lélekszáma alig 70 ezerre apadt. Hasonlóan aggasztó a helyzet a női nemmel is. 2021-ben a 20-on éves lányok lélekszáma is 200 000 volt. Mostanra már csak 50 000-re becsülik a számukat. Ez a vészes fogyatkozás, a háborús állapotok, a tömeges elvándorlás, a születések számának folyamatos csökkenése, az aggasztóan magas elhalálozás az ukrán nemzet sötét jövőjét vetíti előre.


A Nyugatnak, amely legyőzte a Szovjetuniót, fel kell készülnie Oroszország szétesésére és összeomlására, ami három-öt-hét éven belül bekövetkezik – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn egy lapinterjúban. Danyilov a The Times című brit lapnak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz diktátornak a Hszi Csin-pinggel, a Kínai Népköztársaság fejével tartott márciusi csúcstalálkozója megerősítette azt, amit Ukrajna régóta tud: Oroszország gyenge és a szétesés veszélye fenyegeti. „A Nyugat nem ismeri Oroszországot, és a Nyugat tart Oroszország széttöredezettségétől. De ez a folyamat már folyamatban van” – mutatott rá. Az RNBO-titkár hangsúlyozta, hogy Oroszország összeomlása „látványos” lesz, és három, öt vagy hét éven belül következik be. „Ez egy történelmi folyamat, és a történelmet nem lehet megállítani” – emlékeztetett Olekszij Danyilov.

A brit kormány nem hajlandó elárulni, hogy mire költik az Ukrajnának küldött több milliárdos fegyverszállítmány jelentős részét. Ez a politika különösen aggályos, miután kiderült, hogy szegényített uránt tartalmazó lőszert szállítanak Ukrajnának. "A [Ukrajnának szánt] halálos segélyeink jelentős részét a tengerentúlról szerezzük be, és mind operatív, mind kereskedelmi okokból e szerződések részleteit nem hozzuk nyilvánosságra" – közölte a védelmi minisztérium (MoD) a parlamentben. A bejelentés felveti a gyanút, hogy Nagy-Britannia további vitatott fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket nem akar nyilvánosságra hozni. A Védelmi Minisztérium közölte, hogy csak azokat a szerződéseket hozza nyilvánosságra, amelyeket brit vállalatokkal kötöttek a meglévő készleteket feltöltő felszerelésekre. Nem világos, hogy a kormány mely külföldi cégekkel kötött szerződéseit nem akarja nyilvánosságra hozni – és azt sem, hogy milyen fegyverrendszerekre vonatkoznak. Az Egyesült Királyság 2022-ben 2,4 milliárd font értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnának – többet, mint bármely más ország az Egyesült Államokon kívül. Kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023-ban ugyanennyit biztosít. "Az Egyesült Királyság fegyverexport rendszerét az átláthatóság krónikus hiánya határozza meg" – mondta Katie Fallon, a Campaign Against the Arms Trade (CAAT) érdekvédelmi vezetője a Declassifiednek. "Az, hogy a nyilvánosság talán soha nem tudja meg, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek nagy részét mire költik, nemcsak a korrupció, a nyerészkedés és a nem megfelelő felszerelések beszerzésének kockázatát növeli, hanem csökkenti az Egyesült Királyság nyilvánosságának azon képességét is, hogy a nevében hozott kormányzati intézkedések felett a sürgősen szükséges ellenőrzést biztosítsa."


Szíria, Törökország, Irán és Oroszország külügyminiszter-helyettesei kedden kétnapos tárgyalásokat zártak Moszkvában, amelyek célja az Ankara és Damaszkusz közötti kapcsolatok normalizását célzó megállapodásra való törekvés volt. Áttörésnek nincs jele, de várhatóan hamarosan sor kerül egy külügyminiszteri szintű utótalálkozóra. Egy török külügyminisztériumi forrás az orosz TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a négy fél megállapodott a konzultációk folytatásában, és külügyminiszteri találkozót terveznek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Moszkva időpontot javasolt a négy ország vezető diplomatáinak találkozójára. Az e heti megbeszélések a szíriai és török védelmi miniszterek 2022 decemberi, Oroszország által rendezett találkozójára épültek, amely 2011 óta az első alkalom volt, hogy a két ország ilyen szintű megbeszélést folytatott. Damaszkusz világossá tette, hogy az Ankarával kötendő bármilyen normalizációs megállapodás feltétele, hogy a törökök kivonuljanak az általuk megszállt észak-szíriai területekről. A Szíria és Törökország közötti közeledés jelentős áttörést jelentene, mivel Ankara támogatta a Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni sikertelen rendszerváltási kísérletet, és még mindig támogatja a kormányellenes harcosokat a helyszínen. A szíriai-török tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor más regionális országok – köztük Szaúd-Arábia – az Aszad-kormánnyal való normalizálódásra törekszenek. Rijád várhatóan meghívja Aszadot az Arab Liga májusi csúcstalálkozójára, amelynek ő ad otthont. Szíriát 2011-ben kizárták az Arab Ligából. Az USA ellenzi, hogy a regionális országok normalizálják a kapcsolatokat Aszaddal, mivel inkább elszigetelten és bénító gazdasági szankciók alatt akarja tartani Szíriát. Az USA emellett megszállva tartja Kelet-Szíria jelentős részét, ahol az ország olaj- és búzakészleteinek nagy része található.


Christo Grozev, az amerikai kormány által támogatott Bellingcat munkatársa helyeselte azt a terrortámadást, amely egy szentpétervári nyilvános rendezvényen megölt egy orosz haditudósítót és sok teljesen ártatlan embert megsebesített. Azt is védelmébe vette, hogy Ukrajna megpróbált meggyilkolni egy orosz filozófust, mert az "propagandista" volt. Az oroszországi Szentpéterváron egy kávézó elleni 2023. április 2-i robbantást követő órákban Christo Grozev, az amerikai kormány által finanszírozott Bellingcat kiadvány munkatársa védelmébe vette a terrortámadást, amely megölt egy haditudósítót és megsebesített 30 másik embert. A Sky Newsnak adott nyolcperces interjúja során Christo Grozev, a Bellingcat vezető oroszországi nyomozója a szentpétervári Street Food Bar № 1 kávézóban tartott nyilvános rendezvényen a terrortámadás bocsánatkérés nélküli, de facto jóváhagyását ajánlotta. A robbantás igazolása érdekében Grozev azt vagy egy legitim ukrán műveletnek állította be, amelyet a "hibrid hadviselés" keretében hajtottak végre, vagy pedig egy potenciális orosz hamis zászlós akciónak. Grozev a támadás célpontját, a donbászi születésű, Vlagyimir Tatarszkij néven ismert haditudósítót "legitim célpontnak" minősítette, mivel Tatarszkij fegyveres résztvevőként szolgált a 2014-es kelet-ukrajnai lázadásban a puccs utáni kijevi kormány ellen. A Bellingcat bloggere azt is állította, hogy a kávézó, ahol a robbanószerkezetet felrobbantották, nem "tisztán civil" volt, hanem inkább "orosz kiberharcosok" központja. Jogos célpont volt, egyszerre volt tiszt és propagandista" – mondta Grozev magabiztosan a Sky Newsnak. A műsorvezető kérdésére, hogy Ukrajna miért nem korlátozta a műveleteket katonai helyszínekre "és nem egy kávézóra Oroszország második városában", Grozev azzal érvelt: "de ez egy olyan háború, amely kevéssé hasonlít arra, amit korábban láttunk. Ez egy hibrid háború amellett, hogy forró háború".

A szaúdi és az iráni külügyminiszter a tervek szerint a következő napokban találkozik, hogy előkészítse az utat a nagykövetségek újranyitása felé. Az iráni média április 3-án idézte Kevan Kashfi, az iráni kereskedelmi kamara igazgatótanácsának tagját, aki szerint hamarosan közös kereskedelmi irodát hoznak létre Irán és Szaúd-Arábia között. A lépés a kapcsolatok további erősödését szimbolizálja azóta, hogy a múlt hónapban bejelentették a két ország közötti történelmi megállapodást. Kashfi az iráni kormány magánszektorbeli párbeszédtanácsának 82. ülésén azt mondta: "Ennek megfelelően hamarosan közös kereskedelmi kamara jön létre Irán és Szaúd-Arábia között ... a nyugalom visszatérése az iráni pénzügyi piacokra az Irán és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálódásának pozitív eredménye." Irán és Szaúd-Arábia "fontos országok a térségben, és a köztük lévő politikai és gazdasági együttműködés hozzájárul a stabilitás megteremtéséhez" – tette hozzá. A találkozón kiderült, hogy az iráni magánszektor már megkezdte az intézkedéseket a Teherán és Rijád közötti gazdasági együttműködés kezdeményezésére. Kashfi elmondta továbbá, hogy Irán és Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy megkezdi az üzleti delegációk cseréjét, amint a két ország között újra megnyitják a nagykövetségeket. Március 10-én jelentették be a királyság és az Iszlám Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok hivatalos újrafelvételét, miután Peking közvetítésével több titkos találkozót tartottak, amelyek célja az volt, hogy véget vessenek az évek óta tartó regionális feszültségnek. A megbékélés hivatalos bejelentését követően kiadott kínai-szaúdi iráni közös nyilatkozatban az állt, hogy "Szaúd-Arábia és az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetségei kevesebb mint két hónapon belül újra megnyílnak".

Moszkva négy Marker harci robot bevetésére készül az Ukrajnába érkező nyugati harckocsik ellen – árulta el februárban Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség korábbi vezetője. Rogozin a múlt héten egy videót tett közzé a Telegramban, amelyen látható, hogy egy Kornettel felszerelt Markert tesztelnek. "Első alkalommal egyszerre négy páncéltörő rendszert telepítettünk ennek a robotkomplexumnak a forgó hordozó moduljára" – írta Rogozin a videóban. A Kornetet harckocsik és más páncélozott járművek, köztük a "modern reaktív páncélzattal" rendelkezők elleni harcra tervezték az orosz állami Rosztek vállalat szerint. A vállalat februárban azt állította, hogy az irányított rakéta, beleértve a Vikhr és Ataka légibombákat és a 125 mm-es Mango páncéltörő lövedékeket, képes megsemmisíteni a német Leopard harckocsikat. "A Leopard 2 modern és jól védett jármű, de nem nevezhető sebezhetetlennek" – idézte a Roszteket az államilag támogatott TASZSZ hírügynökség. "A harci tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a harckocsikat még a régi, ember által hordozható páncéltörő rakétarendszerekkel is meg lehet semmisíteni, amelyek teljesítményükben jelentősen alulmaradnak az orosz hadseregben működő fegyverekkel, különösen a Kornet páncéltörő rakétarendszerekkel szemben." Az eredetileg az új robottechnológiák tesztelésére kifejlesztett Marker 2021-2022-ben frissítéseket kapott, beleértve a drónok elleni elektronikus zavarást és az autonóm kommunikációs képességeket. A háromtonnás lánctalpas eszközt felszerelték a földi robotok egy csoportjával való kommunikációra is. Februárban Rogozin azt mondta, hogy a pilóta nélküli földi jármű elektronikus katalógusa segít a rendszernek automatikusan felismerni egy tankot és lecsapni rá. Oroszország azt tervezi, hogy tömegesen gyártja a Kornettel felszerelt Markereket az ukrajnai háborúra. "A Kornet komplexummal felszerelt új harci modullal felszerelt Marker robotkomplexumot, számos észrevétel kiküszöbölése után, a tervek szerint azonnal tömeggyártásba helyezik egy különleges katonai művelet igényeihez" – idézett a RIA Novosztyi egy múlt heti forrást. "Tekintettel arra, hogy a Kornet több mint 1 méter vastag homogén páncélzaton képes áthatolni, egy ilyen komplexummal felszerelt robot nagyon hasznos lesz az ellenséges páncélozott járművek és más objektumok elleni harcban."


Európának "újra kell iparosodnia", hogy önellátóbbá váljon, és kevésbé függjön harmadik országoktól az energia és a kulcsfontosságú nyersanyagok tekintetében – mondta Spanyolország miniszterelnöke kedden. Petro Sanchez miniszterelnök a ciprusi fővárosban Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel folytatott megbeszélései után azt mondta, hogy Európának "stratégiai szempontból önállóvá" kell válnia, különösen Oroszország ukrajnai háborúja nyomán. Sanchez, akinek országa július 1-jén veszi át az Európai Unió soros elnökségét, azt mondta, hogy ez a törekvés, hogy a védelem, valamint a csúcstechnológiai hardverek, például a félvezetők és a mikrochipek terén kevésbé függjenek másoktól, nem jelenti a gazdasági protekcionizmus állapotába való visszalépést. A spanyol miniszterelnök szerint az EU-nak ki kell nyúlnia az olyan kulcsfontosságú régiók felé, mint a Karib-térség és Latin-Amerika, valamint a déli periférián fekvő országok, köztük Algéria, Líbia, Egyiptom, Izrael, Libanon és Jordánia. Az EU és az úgynevezett déli szomszédság országai között decemberben csúcstalálkozót tartanak. Sanchez "abszolút prioritásnak" nevezte Európa számára a szénfelhasználás csökkentését az energiatermelésben, valamint az energiaköltségek kiegyenlítését a termelők és a fogyasztók között. Christodoulides elmondta, hogy mindkét vezető egyetértett abban, hogy alternatív energiaforrásokat kell keresni, valamint hogy elő kell mozdítani az EU "zöld" energia felé való elmozdulását. Ciprus, Görögország és Izrael egyetért abban, hogy a Földközi-tenger keleti része jelentős földgázlelőhelyeivel alternatív energiaforrást kínálhat az EU-nak. Christodoulides szerint "végre eljött az idő", hogy az EU átfogó megállapodásra jusson a migráció kezeléséről, amely Spanyolország és Ciprus mint frontországok számára egyaránt kulcsfontosságú kérdés.

Öt férfit tartóztattak le "terrorista bűncselekményekben való segédkezés és felbujtás gyanújával" – közölte kedden a svéd SAPO belbiztonsági ügynökség, hozzátéve, hogy az ügy összefüggésben van a januári stockholmi Korán-égetéssel, és hogy nem fenyeget támadás. Susanna Trehörning, a SAPO terrorelhárítási egységének helyettes vezetője közleményében azt mondta, hogy az ügynek "nemzetközi kapcsolatai vannak az erőszakos iszlamista szélsőségességgel". A svéd közszolgálati rádió szerint a gyanúsítottak kapcsolatban álltak az Iszlám Állam csoporttal.


Mexikó elnöke kedden közölte, hogy levelet írt kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek, amelyben arra kérte, hogy segítsen a fentanilszállítmányok ellenőrzésében, miközben elhárította azokat az amerikai bírálatokat, amelyek szerint Mexikó nem tesz eleget a szintetikus opioid kereskedelmének megállítása érdekében. Andres Manuel Lopez Obrador elnök felolvasta a Hszihez intézett, március 22-én kelt levelet, amelyben megvédte a halálos kábítószer kínálatának megfékezésére tett erőfeszítéseket, miközben az amerikai kritikusok ellen fordult, akik közül néhányan azt szeretnék, ha Washington katonai beavatkozást hajtana végre Mexikóban. "Nem azért fordulunk Önhöz, Hszi Csin-ping elnök úr, hogy támogatást kérjünk ezekkel a durva fenyegetésekkel szemben, hanem azért, hogy humanitárius okokból kérjünk segítséget a Kínából az országunkba küldhető fentanilszállítmányok ellenőrzésében" – fogalmazott. Egy sajtótájékoztatón Lopez Obrador elmondta, hogy a levél az amerikai törvényhozók nemrégiben tett látogatása után alakult ki, amelynek során azt javasolták neki, hogy beszéljen Kínával a fentanilfenyegetés kezelése érdekében. A mexikói kínai nagykövetség nem kommentálta azonnal a levelet.


(vukics)








410 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page