Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.04.19.)
A dokumentum bírálja Antonio Guterrest, amiért Oroszországgal együttműködött az ukrajnai gabonaügyletben. Titkos dokumentumokból, amelyeket állítólag Jack Teixeira légi nemzetőr szivárogtatott ki, kiderült, hogy az USA kémkedik Antonio Guterres ENSZ-főtitkár után, és nem örül a Moszkvával való kapcsolattartásának. Több dokumentum részletezi Guterres kommunikációját, köztük egy olyan, amely azzal vádolja, hogy "aláássa" az Oroszország elleni fellépésre irányuló erőfeszítéseket. A dokumentum az ukrán fekete-tengeri kikötőket felszabadító gabonaüzlet kapcsán Moszkvával folytatott kommunikációjával foglalkozik. A Moszkva és Kijev közötti alku közvetítése érdekében az ENSZ beleegyezett, hogy segít megkönnyíteni az orosz műtrágya és gabona exportját, amelyet a nyugati szankciók a mezőgazdasági termékekre vonatkozó mentességek ellenére akadályoztak. A dokumentumban ez áll: "Guterres ENSZ-főtitkár lépéseket tesz Oroszország alkalmazkodására, hogy megvédje a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezést (BSGI), amelyet kulcsfontosságú ENSZ-sikernek és a globális élelmiszer-biztonság hiányának kezelésében kulcsfontosságúnak tart, és intézkedései aláássák a Moszkva ukrajnai tetteiért való felelősségre vonására irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket". A hírszerzés a kommunikáció lehallgatásával szerzett információkra utal. Arra a leleplezésre reagálva, hogy az USA kémkedett Guterres után, szóvivője, Stephane Dujarric az Al Jazeerának azt mondta, hogy "nem lepődik meg azon, hogy kémkednek utána és lehallgatják a magánbeszélgetéseit". "Ami meglepő, az a rosszhiszeműség vagy a hozzá nem értés, amely lehetővé teszi, hogy ilyen magánbeszélgetéseket elferdítsenek és nyilvánosságra hozzanak" – mondta Dujarric. Más dokumentumok a Guterres és helyettese közötti magánbeszélgetéseket részletezték.
A Pentagon nem kívánta kommentálni a jelentést, de megerősítette, hogy támogatja a szigetországot. Az Egyesült Államok több mint 200 katonát küldött Tajvanra, jelentősen növelve ezzel az amerikai katonai jelenlétet a szigeten – jelentette hétfőn a Taiwan News. A jelentés az Up Media-nak nyilatkozó forrásokra hivatkozva közölte, hogy az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság több mint 200 főt telepített Tajvanra, hogy kiképzéssel segítse a sziget fegyveres erőit. "Konkrét műveletekről, bevetésekről vagy kiképzésekről nem nyilatkozunk, de kiemelném, hogy a Tajvan iránti támogatásunk és a vele fennálló védelmi kapcsolatunk továbbra is összhangban van a Kínai Népköztársaság által jelentett jelenlegi fenyegetéssel szemben" – mondta Marty Meiners alezredes, a Pentagon szóvivője az Antiwar.com-nak küldött e-mailben. "A Tajvan iránti elkötelezettségünk sziklaszilárd, és hozzájárul a béke és stabilitás fenntartásához a Tajvani-szoroson és a térségben" – tette hozzá Meiners. A Wall Street Journal februárban számolt be először arról, hogy az Egyesült Államok 100-200 katona Tajvanra történő telepítését tervezi. Korábban az Egyesült Államoknak csak mintegy 30 katonája volt a szigeten. A tajvani amerikai csapatok számának növelése azzal a kockázattal jár, hogy válaszlépéseket vált ki Kína részéről.
A Pentagon kiszivárgott dokumentumaiból kiderült, hogy az USA és más NATO-tagállamok amerikai különleges műveleti erőkkel rendelkeznek Ukrajnában. Matt Gaetz képviselő (R-FL) hétfőn olyan határozatot terjesztett elő, amely kötelezné Biden elnököt, hogy hozza nyilvánosságra az Ukrajnában lévő amerikai csapatok számát, és ossza meg a Házzal a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatást vázoló összes dokumentumot. Ha a határozatot elfogadják, az kötelezné Biden elnököt és Lloyd Austin védelmi minisztert, hogy 14 napon belül ossza meg a kért információkat. A bevezetésre azt követően került sor, hogy a Jack Teixeira légierő tagja által állítólag kiszivárogtatott egyik dokumentum megerősítette, hogy amerikai különleges műveleti erők tartózkodnak Ukrajnában. "A Biden-kormányzat és más szövetséges országok félrevezetik a világot az ukrajnai háború állásáról. Teljes átláthatóságra van szükség a kormányzat részéről az amerikai nép felé, amikor egy nukleáris ellenféllel játszanak háborút azzal, hogy különleges erők tevékenykednek Ukrajnában" – mondta Gaetz nyilatkozatában. A dokumentum szerint 97 NATO különleges műveleti katona van Ukrajnában, köztük 14 amerikai. A kiszivárgás megerősítette a The Intercept 2022 októberi jelentését, amely szerint az amerikai különleges műveleti erőket Ukrajnába telepítették Oroszország inváziója után. Az Intercept jelentése nem mondta meg, hogy az amerikai különleges műveleti erők mit csinálnak Ukrajnában, de azt mondta, hogy ez egy széleskörű titkos művelet része, amelybe a CIA személyzete is beletartozik, akik szintén a helyszínen vannak. A kiszivárgott dokumentum szerint összesen 29 védelmi minisztériumi alkalmazott tartózkodik Ukrajnában, beleértve a különleges műveleti erőket is. Az összlétszámba beletartoznak a tengerészgyalogos biztonsági gárda biztonsági kiegészítő egységének (MSAU) tagjai is, akiket jellemzően a nagykövetségek biztonságára vetnek be. Az összlétszám tartalmazza a védelmi attasét és a Védelmi Együttműködési Hivatal (ODC) tagjait is. A Pentagon 2022 októberében közölte, hogy a kijevi amerikai nagykövetségen állomásozó védelmi attasé és ODC alá tartozó személyzet "helyszíni" fegyverellenőrzéseket végez Ukrajnán belül.
Janet Yellen pénzügyminiszter vasárnap elismerte, hogy az amerikai gazdasági szankciók veszélyeztetik az amerikai dollárnak mint a világ tartalékvalutájának hegemóniáját, mivel arra késztetik a célországokat, hogy alternatívák után nézzenek. "Fennáll a veszélye annak, hogy amikor a dollár szerepéhez kötődő pénzügyi szankciókat alkalmazunk, az idővel alááshatja a dollár hegemóniáját" – mondta Yellen a CNN-nek. Az amerikai és más nyugati szankciók által célba vett országok természetesen fokozták a kereskedelmet és az együttműködést, néha a dollár alternatíváit használva. Irán és Venezuela például a Trump-adminisztráció alatt kezdett aranyért gázzal kereskedni. "Természetesen ez vágyat ébreszt Kína, Oroszország és Irán részéről, hogy alternatívát találjanak" – mondta Yellen. "De a dollárt olyan okokból használják globális valutaként, amelyek miatt más országoknak nem könnyű ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező alternatívát találniuk." Bár elismerte, hogy a szankciók mennyire árthatnak az amerikai dollárnak, Yellen elmondta, hogy továbbra is támogatja, hogy más országokkal szemben alkalmazzák azokat, és a szankciókat "rendkívül fontos eszköznek" nevezte. A történelem azt mutatja, hogy a szankciók ártanak a célország civil lakosságának, miközben semmit sem tesznek a célzott kormány megváltoztatásáért. A múlt hónapban Yellen elismerte, hogy az Iránnal szembeni amerikai szankciók "valódi gazdasági válságot" okoztak az országban, de nem változtatták meg a kormány viselkedését. Ennek ellenére azt mondta, hogy a Biden-kormányzat további szankciókat tervez az iszlám köztársasággal szemben.
A Tesla alapítója szerint "elszállt az agya a bizonyítékok láttán". Tucker Carlson műsorában való megjelenése során Elon Musk elárulta, hogy az amerikai kormánynak teljes hozzáférése volt az emberek privát Twitter DM-jeihez. Musk a ma este adásba kerülő részben Carlsonnak elmondta: sokkolta, hogy a szövetségiek mennyire behatoltak a Twitterbe. "Az, hogy a kormányzati szervek ténylegesen teljes hozzáféréssel rendelkeztek mindenhez, ami a Twitteren történt, teljesen kiakasztott, ennek nem voltam tudatában" – mondta Musk. "Ez az emberek DM-jeire [magánlevelezésére] is vonatkozik?" – kérdezte Carlson. "Igen" – válaszolta Musk. Már régóta gyanítható, hogy az egyes Twitter-alkalmazottak teljes hozzáféréssel rendelkeztek a privát üzenetekhez, de az, hogy a szövetségi kormányzat ágai ugyanezt a kiváltságot élvezhették, megdöbbentő. Mióta tavaly októberben megvásárolta a Twittert, Musk újságírókkal együttműködve olyan fájlok kötegeit hozta nyilvánosságra, amelyek leleplezik az előző rezsim égbekiáltó cenzúrázási politikáját. Matt Taibbi "cenzúra-ipari komplexumként" jellemezte a közösségi médiahálózat, a nem kormányzati szervezetek és az amerikai kormányzat közötti meghitt kapcsolatot. Taibbi szerint a rendszer úgy működött, mint "egy bürokrácia, amely hajlandó feláldozni a tényszerű igazságot a szélesebb narratív célok szolgálatában", a szabad sajtó elveinek megsértéseként.
Az orosz heti tengeri nyersolajexport az április 14-ig tartó héten ismét napi 3 millió hordó (bpd) fölé emelkedett, visszapattanva az előző heti nyolchetes mélypontról – derült ki a Bloomberg által hétfőn összeállított hajókövető szolgálatok adataiból. A megfigyelt orosz nyersolajszállítmányok múlt heti megugrása nem tükrözi a folyamatban lévő, napi 500 000 hordó/napos termeléscsökkentést és Moszkva állításait, miszerint márciusban 700 000 hordó/napos termeléscsökkentést hajtott végre. A legfrissebb adatok azt mutatták, hogy az április eleji exportcsökkenés rövid életű lehetett – jegyezte meg a Bloomberg munkatársa, Julian Lee a tankerkövetési adatokat kommentálva. Az április 14-ig tartó héten Oroszország nyersolajszállításai 540 ezer bpd-vel emelkedtek az április 7-ig tartó héthez képest, és 3,43 millió bpd-t tettek ki a Bloomberg által összeállított adatok szerint. A négyhetes átlagszámok – az exportáramlás megbízhatóbb mérőszáma – szintén növekedést mutattak. A tengeri úton történő nyersolajexport 50 000 bpd-vel 3,39 millió bpd-re emelkedett az április 14-ig tartó négy hétben. Ahogy az EU és a G7-ek bejelentették, hogy embargót és árkorlátozást vezetnek be az orosz nyersolajimportra, az orosz nyersolajszállítmányok nagy része Ázsiába irányult. Az elmúlt hetekben az Ázsiába irányuló szállítások átlagosan több mint 3 millió bpd-t tettek ki a Bloomberg által összeállított adatok szerint. A múlt hónapban Oroszország nyersolaj- és finomított termékkivitele 2020 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett, mivel az üzemanyagexport megugrott, ami 1 milliárd dollárral több bevételt hozott Putyin olajbevételeinek a múlt hónapban februárhoz képest – közölte pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az orosz nyersolaj- és termékkivitel márciusban 600 ezer bpd-vel nőtt, elérve a 8,1 millió bpd-t, ami három éve a legmagasabb olajexport-szint Oroszországból – közölte az IEA a múlt hét végén kiadott, nagy figyelemmel kísért olajpiaci jelentésében.
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok 1998-as bombázásának idejéből származó titkosított dokumentumok azt mutatják, hogy Tony Blairt folyamatosan tájékoztatták arról, hogy a katonai akció az ENSZ felhatalmazása nélkül jogellenes volt. A parlamentnek azonban azt mondta, hogy Nagy-Britannia "megfelelő jogi felhatalmazással" rendelkezik.
Három volt NATO-katona kritikát fogalmazott meg az Ukrajna által a megszálló orosz erőkkel szemben alkalmazott stratégiákkal kapcsolatban. A "fehér könyveknek" nevezett terjedelmes jelentésben az amerikai különleges erők két volt magas rangú tagja és a kanadai fegyveres erők egy volt őrnagya feltárta azokat a problémákat, amelyekkel az ukrán hadseregnek a harctéren szembe kell néznie. Elmondásuk szerint Kijev katonai parancsnoki struktúrája jelenleg "zűrzavarban van", ami befolyásolja az ország képességét az ellentámadások hatékony végrehajtására. "Ahhoz, hogy ez (az ukrán hadsereg) működjön, az egész parancsnoki láncnak ugyanabból a forgatókönyvből kell olvasnia, és ez nem történik meg" – állította az egyik szerző. A jelentés figyelmeztetett Ukrajna "omladozó" katonai kommunikációs rendszerére, ami jelentős katonai és polgári áldozatokkal járhat. A három volt NATO-tiszt azt állította, hogy Ukrajnának gondot okoz a kombinált fegyveres műveletek végrehajtása a fegyveres egységek közötti koordináció hiánya miatt. Ez a probléma állítólag sikertelen műveletekhez, valamint nagyobb emberélet- és felszerelésveszteségekhez vezet. Az amerikai védelmi hírszerző ügynökség értékelése alapján Kijev 131 ezer áldozatot szenvedett az invázió tavaly februári kezdete óta. A fehér könyvek emellett megjegyezték, hogy az ukrán harckocsikat néha csak mozgó tüzérségként használják, és nem a gyalogsággal kombinált műveletekben. A háború sújtotta országban a jelentés szerint jelentős problémát jelentenek a parancsnoki filozófiák, még az ukrán katonák kiképzésében is. Kijev jelenlegi katonai parancsnoki filozófiája a szovjet modellen alapul, egy "parancsnok-központú" rendszeren, amely nem delegál hatásköröket a kiképzés, a tervezés és a műveletek terén. Ez a rendszer a jelentések szerint lassú döntéshozatalt okoz a frontvonalon. David Fraser nyugalmazott NATO-parancsnok vezérőrnagy támogatta az értékelést, mondván, hogy az ukrán védelmi erőkön belül a civilizációk összecsapása zajlik. "A szovjet korszak ukrán vezetése most szembekerül a nyugati kiképzésű rangsorral és állományával" – mondta. "Most két (katonai) filozófia ütközik össze, miközben háborút vívnak".
A lengyelországi mintegy 20 kis atomerőművi reaktor fejlesztésére irányuló projekt továbblép, mivel az Orlen lengyel energetikai vállalat és két amerikai kormányzati pénzintézet megállapodást írt alá. A lengyelországi kis atomerőművek fejlesztésére irányuló terv egy nagyot lépett előre a lengyel ORLEN energiaipari óriásvállalat és két amerikai kormányzati pénzintézet közötti együttműködési megállapodással. Lengyelország, amely hagyományosan nagymértékben támaszkodik saját szénre és orosz energiaimportra, a megújuló és szén-dioxid-kibocsátástól mentes energiaforrások felé törekszik elmozdulni. Lengyelország a megújuló vagy az éghajlatváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagokat nem használó energiaforrások felé fordul, mivel igyekszik megszabadulni a szénfüggőségétől. Moszkva ukrajnai inváziója szintén felgyorsította Lengyelország törekvését, hogy csökkentse függőségét az orosz olajtól és földgáztól. Az Egyesült Államok varsói nagykövetének rezidenciáján tartott ünnepségen az Egyesült Államok Export-Import Bankja és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társasága aláírták a 3 milliárd dollárig terjedő hitelnyújtási szándéknyilatkozatot, illetve az 1 milliárd dollárig terjedő hitelnyújtási szándéknyilatkozatot az Orlen Synthos Green Energy projekthez. A projekt célja mintegy 20, a GE Hitachi Nuclear Energy által tervezett BWRX-300 moduláris kisméretű reaktor kifejlesztése.
A szándék az, hogy végül teljesen betiltsák a húst, vagy szén-dioxid-adóval és szabályozással olyan drágává tegyék, hogy csak a gazdagok engedhessék meg maguknak a húsfogyasztást...
Az ukrán állampolgárok többsége úgy gondolja, hogy fokozni kell a mozgósítást az országban, állítják az Active Group felmérési adatai, amelyek a „Hét pulzusa” című hetilapban jelentek meg. A megkérdezettek 47,3%-a gondolja úgy, hogy a mozgósítás fokozása szükséges, ugyanakkor nem kell sok embert behívni. A válaszadók 17%-a nemcsak a katonai sorozásra vonatkozó intézkedések megerősítését fejezte ki, hanem úgy vélte, jelentős számú ukrán mozgósítása szükséges. Figyelemre méltó, hogy abban a kérdésben, hogy szükséges-e erősíteni vagy gyengíteni a mozgósítást elkerülő férfiakkal szembeni szankciókat, az interjúalanyok véleménye megoszlott. A válaszadók 19,1%-a szerint a szankciók egyértelmű szigorítása szükséges, míg a válaszadók 31,6%-a a szankciók változatlanul hagyása mellett foglalt állást. Ugyanakkor az állampolgárok 8,1%-a jegyezte meg, hogy a szolgálatot elkerülők büntetésének változatlannak kell maradnia. Megdöbbentő, de a szociológiai felmérés adataiból ítélve a állampolgárok többsége, 43,9%-a nem hajlandó segíteni azoknak a hozzátartozóinak, akik megpróbálnak „elszökni” a hadsereg elől. A válaszadók 26,7 %-a azonban kész segíteni.
Bekérették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az orosz külügyminisztériumba – közölte az orosz diplomáciai tárca. „Az Oroszország belügyeibe való durva beavatkozással és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységgel kapcsolatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét beidézték a külügyminisztériumba” – áll a moszkvai diplomáciai tárca közleményében. A minisztérium egyéb részletet nem közölt. A három misszióvezető hétfőn a 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és újságíró szabadon bocsátását követelte a moszkvai városi bíróság lépcsőjén.
Januárhoz és februárhoz képest márciusban csökkent a katonák pénzügyi támogatása. Az állami költségvetésből 67,3 milliárd hrivnyát utaltak ki a katonai állomány pénzügyi támogatására. Ezt április 18-án közölte a Pénzügyminisztérium. A készpénz-kiadások teljes összege ugyanakkor 2023. január-márciusban 636,3 milliárd hrivnya. Márciusban a kiadások 225,2 milliárd hrivnyát tettek ki. A kiadások szerkezetében a legnagyobb arányt – 276,4 milliárd hrivnyát (márciusban – 87,4 milliárd hrivnyát) – a munkabér tette ki. A katonai személyzet pénzügyi támogatására 216 milliárd hrivnyát fordítottak (márciusban 67,3 milliárd hrivnyát). Az RBC-Ukraina pontosítása szerint a katonai személyzet pénzügyi támogatására fordított kiadások márciusban januárhoz képest csökkentek, amikor 71,8 milliárd hrivnyát költöttek erre a célra, valamint februárhoz képest is, amikor is 76,9 milliárd hrivnyát költöttek. Emlékeztetőül: az ukrajnai háború kezdete után további 30 000 hrivnya pénzjutalmat fizettek azoknak a katonáknak, akik részt vettek a harcokban. 2023. február 1-jétől azonban az ilyen havi kifizetések törlésre kerültek. A Legfelső Tanács április elején visszaállította a 30 000 hrivnya pótlékot a katonaságnak, valamint a rendőrségnek és az Állami Sürgősségi Szolgálat alkalmazottainak. Másnap azonban kiderült, hogy a katonai pótlékokról szóló törvényt blokkolták a Tanácsban.
A háború kezdete óta a menekülni kénytelen ukrán nők és lányok gyakran válnak emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás célpontjává olyan személyek által, akik a saját hasznukra akarják fordítani a háború elszenvedőinek tragédiáját. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) becslései szerint 2022-ben az ukrán nők és lányok túlnyomó többségét alkották az emberkereskedelem Európa-szerte felderített áldozatainak – az előrejelzések szerint pedig ez a szám idén várhatóan tovább emelkedik.
Az iráni elnök arra is figyelmeztette Izraelt, hogy ne ássa alá a biztonságát, és olyan választ ígért, amely "elpusztítja Haifát és Tel-Avivot". Az iráni nemzeti hadsereg napja alkalmából április 18-án tartott beszédében Ebrahim Raisi iráni elnök arra figyelmeztette Washington nyugat-ázsiai megszálló erőit, hogy "a lehető leghamarabb" vonuljanak ki a térségből. Az amerikai hadseregnek "a lehető leghamarabb el kell hagynia a régiót, mert ez a saját és a régió érdeke" – mondta Raisi a teheráni hadsereg napi felvonuláson. A külföldi csapatok, különösen az amerikai megszálló erők jelenléte Nyugat-Ázsiában "veszélyezteti a régió biztonságát" – mondta az iráni elnök. Raiszi megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az amerikai csapatok tovább erősítik Szíria illegális megszállását – az ISIS elleni harc ürügyén következetesen kifosztják az ország olajmezőit.
Egy névtelen forrás szerint a két öböl menti állam közötti kapcsolatok heteken belül teljesen helyreállhatnak. Katar és az Egyesült Arab Emírségek jó úton halad a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása és nagykövetségeik újranyitása felé – közölte két tisztviselő április 18-án a Reuters hírügynökséggel, több mint két évvel a Dohával szembeni, a GCC vezette blokád vége után. "Jelenleg a diplomáciai kapcsolatok aktiválása, amely magában foglalja a nagykövetségek újranyitását is, folyamatban van a két ország között" – mondta a hírügynökségnek egy név nélkül nyilatkozó emírségi tisztviselő. Egy másik tisztviselő szerint a nagykövetségek megnyitása – új nagykövetek kinevezésével – június közepére várható. Egy harmadik, a Reuters által idézett forrás szerint a két öböl menti állam közötti diplomáciai kapcsolatok heteken belül teljesen helyreállnak. Bahrein éppen a múlt héten jelentette be, hogy szándékában áll helyreállítani a kapcsolatokat Katarral. Ahogy Abu Dhabi és Manama a Dohával való megbékélés útját járja, a GCC rivalizálás hivatalosan is a végéhez közeledik. 2017-ben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megszakított minden kapcsolatot Katarral, mivel azzal vádolták, hogy az támogatja a terrorizmust és együttműködik az "Irán által támogatott terroristákkal" a kelet-szaúdi Katif régióban. Ennek következtében szárazföldi, légi és tengeri blokádot vezettek be az öböl menti állam ellen. Szaúd-Arábia akkoriban elítélte Katarnak a Muzulmán Testvériséghez fűződő kapcsolatait, valamint a Hamász palesztin ellenállási mozgalomhoz fűződő kapcsolatait is – amellyel Rijád mostanra felmelegítette saját kapcsolatait. A Kairó és Doha közötti kapcsolatok már 2013-ra elérték a forrpontot, mivel Katar elítélte a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által támogatott puccsot, amely megbuktatta a Muzulmán Testvériséghez kötődő Mohamed Murszi elnököt – akit Doha és Ankara támogatott –, és Abdel Fattah el-Szíszi-t ültette a helyére. 2014-re a négy arab állam kivonta diplomáciai képviseletét Katarból. A Dohát ért vádak ellenére sokan úgy vélték, hogy az ügy hátterében a katari külpolitika függetlensége miatti regionális aggodalom áll. Mások a regionális befolyásért folytatott politikai és gazdasági versenyre utaltak. 2021-ben egy szaúdi vezetésű megállapodás értelmében a vita lezárása érdekében Rijád és Kairó újra nagyköveteket nevezett ki Dohába. Abban az évben Katar felfüggesztette a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Arab Emírségek ellen indított perét, amelyen keresztül azzal vádolta Abu-Dzabit, hogy gazdasági elszigetelésére irányuló intézkedéseket hozott. "Az Egyesült Arab Emírségek külpolitikája elsősorban a hídépítésre, a gazdasági együttműködésre és a regionális de-eszkalációra összpontosít" – folytatta a Reutersnek a név nélkül nyilatkozó emírségi tisztviselő. Mindez az arab diplomácia jelentős időszakában és egy általános regionális elmozdulás során történik, amelynek során Szaúd-Arábia helyreállította kapcsolatait Iránnal, véget vetett Szíria elszigetelésének, és eltávolodott a Nyugattól – ami új politikai és gazdasági szövetségek lehetőségét jelzi a régióban.
Kína "Achilles-sarka" az, hogy mennyire érzékenyek a "kedvezőtlen véleményekre" (Jack Keane tábornok). Két kínai-amerikai állampolgár letartóztatása, akik állítólag titkosrendőrséget működtettek New Yorkban, egy nyugalmazott négycsillagos tábornok szerint Kína legnagyobb gyenge pontját leplezi le. "Ez egyfajta Achilles-sarkát mutatja meg Kínának, véleményem szerint, és ez az, hogy mennyire érzékenyek a kedvezőtlen véleményekre, és milyen gyorsan reagálnak rájuk" – mondta a Fox News vezető stratégiai elemzője, nyugalmazott dr. Jack Keane tábornok a "Reggeli Mariával" című műsorában kedden. "Nézzék meg, milyen bonyolult ez: sok-sok óceánnyira vagyunk Kínától, de mégis van egy műveletük New Yorkban, hogy ellenőrizzék a rezsimjükkel szembeni negatív véleményt" – folytatta. "Nem Pekingről és Sanghajról beszélünk. Hanem New York Cityről". Az FBI és a szövetségi ügyészség hétfőn jelentette be két New York-i lakos letartóztatását, akik egy nem nyilvános kínai kormányrendőrséget hoztak létre és működtettek Manhattan Chinatown negyedében.
A szudáni légierő tegnap Szudán fővárosát, Kartúmot bombázta, ami valójában egy kétségbeesett cselekedet volt, mert a CIA által támogatott puccskísérlet által indított háború nem megy túl jól a puccsistáknak. Megbízható szudáni jelentések szerint az ország több mint 75%-a RSF "ellenzéki" harcosainak ellenőrzése alatt áll, a szudáni nemzeti hírszerzés vezetője egy magas rangú tábornokkal együtt megadta magát, egy másik magas rangú tábornokot pedig elfogtak. Az RSF elfoglalta az egyiptomi légierő régóta pletykált dél-szudáni bázisát, és képeket sugárzott az egyiptomi légierő személyzetéről és az egyiptomi légierő több vadászbombázójáról. Erre a bázisra támaszkodva az egyiptomi hadsereg azzal fenyegetőzött, hogy támadást indít Etiópia Nagy Reneszánsz Gátja ellen, ha Etiópia nem egyezik bele, hogy Egyiptomnak adja át a Nílus folyó vize feletti ellenőrzést.
Radhika Desai és Michael Hudson közgazdászok megvitatják Oroszország gazdasági átmenetét a neoliberális Nyugattól való eltávolodással és a globális délen a "világtöbbségnek" nevezett csoporthoz való integrációval.
(vukics)
