Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.04.20.)
Kijev megkapta a Patriot légvédelmi rendszert az Egyesült Államoktól és Németországtól – erősítette meg a Twitteren Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Bár Kijev csak korlátozott számú fejlett elfogórakétát kap, Reznyikov szerint Ukrajna megvalósította "álmát". "Ma a gyönyörű ukrán égboltunk biztonságosabbá válik, mert Patriot légvédelmi rendszerek érkeztek Ukrajnába. A légvédelmisek a lehető leggyorsabban elsajátították a kezelésüket" – tweetelte szerdán. Reznyikov ezután köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, Németországnak és Hollandiának, amiért betartották ígéretüket, hogy Patriotokat adnak át Ukrajnának. Reznyikov szerint a légvédelmi rendszerekkel egy olyan álom vált valóra, amelyről azt mondták neki, hogy lehetetlen. "Tudja, hogyan kell egy álmot vizualizálni?" Így folytatta: "2021 augusztusában az Egyesült Államokban tett látogatásom során... először mondtam partnereinknek: ’Szükségünk van a Patriotokra’. Hazánk szabadsága és függetlensége veszélyben van. És mit hallottunk? Azt, hogy ez lehetetlen!" A Deutsche Welle német hírügynökség jelentése szerint Ukrajna csak egy-egy hordozórakétát fog kapni az Egyesült Államoktól és Németországtól. Hollandia rakétákat és pótalkatrészeket küld. A múlt hónapban a Pentagon azt állította, hogy az Egyesült Államokban kiképzett 65 ukrán katona a tervezettnél hamarabb elsajátította a szükséges ismereteket, ami lehetővé tette Washington számára, hogy a vártnál korábban szállítsa a rakétavédelmi rendszert Kijevbe. Egy német védelmi tisztviselő elmondta, hogy Németország és az Egyesült Államok egy meg nem nevezett országban tartott NATO-gyakorlat során is biztosított kiképzést. Reznyikov dicsérete a Patriotokról talán túlzó. A korlátozott számú rendszer csak egy kis területet fog lefedni Ukrajnának az orosz támadásoktól. Míg a Patriot-rendszerek képesek repülőgépek, cirkálórakéták és ballisztikus rakéták célba vételére, a drónok ellen hatástalanok. A Patriot rakéták darabonként 4 millió dollárba kerülnek, a drónok pedig olcsón gyárthatók.
Az USA indo-csendes-óceáni parancsnoka szerint az USA-nak fel kell készülnie arra, hogy "harcoljon és megnyerjen" egy Tajvan miatti háborút Kínával. Az amerikai katonai vezetők egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy háborúra készülnek Kínával. John Aquilino admirális, az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság parancsnoka kedden a kongresszusnak azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak készen kell állnia arra, hogy "harcoljon és nyerjen" egy háborút Kína ellen Tajvan függetlenségének megőrzése érdekében. "Az én felelősségem [az, hogy megtaláljam a módját] annak, hogy ma megelőzzük ezt a konfliktust, és – ha az elrettentés kudarcot vallana – képesek legyünk harcolni és győzni" – mondta Aquilino a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának meghallgatásán. A megjegyzések a legújabb példái annak, hogy amerikai katonai tisztviselők nyíltan beszélnek arról, hogy háborúra készülnek Kínával. Christine Wormuth amerikai hadügyminiszter nemrégiben szintén azt mondta, hogy az USA-nak készen kell állnia arra, hogy egy ázsiai–csendes-óceáni háborúban legyőzze Kínát, mégpedig úgy, hogy megerősíti katonai jelenlétét a térségben. Aquilino visszavágott más amerikai katonai vezetőknek, akik megpróbálták megjósolni, hogy Kína mikor támadhatja meg Tajvant, mondván, hogy ők csak "találgatnak". Elődje, Philip Davidson admirális 2021-ben azt mondta, hogy Kína hat-tíz éven belül támadhat. Nemrégiben Mike Minihan légierő tábornok, a Légi Mozgékonysági Parancsnokság parancsnoka a tisztjeinek szóló feljegyzésében azt mondta, hogy az USA és Kína 2025-ben háborúban állhat. "Számomra nem számít, hogy mi az idővonal" – mondta Aquilino. Aquilino és más amerikai tisztviselők fenntartják, hogy az USA-nak növelnie kell a Tajvan iránti támogatást, mind katonai, mind diplomáciai szempontból, hogy megakadályozza a sziget elleni kínai támadást. Kína azonban fokozta a katonai nyomást Tajvanra válaszul a Washington és Tajpej közötti együttműködésre.
A konfliktus modellezését az amerikai fegyvergyártók és a tajvani kormány által finanszírozott CNAS agytröszt fogja végezni. A képviselőház Kínával foglalkozó új bizottsága egy Tajvan elleni kínai invázióval kapcsolatos gyakorlatonvesz részt, hogy feltárja, hogyan reagálhatna az Egyesült Államok a Pekinggel való jövőbeli konfliktusra. Az Axios beszámolója szerint szerda este a Mike Gallagher (R-WI) képviselő által vezetett Kína-bizottság tagjai amerikai tisztviselők szerepét fogják játszani a hadijátékban, amelyet az Új Amerikai Biztonságért Központ (CNAS) fog lebonyolítani. A CNAS egy háborúpárti agytröszt, amely az amerikai fegyvergyártóktól és a tajvani kormánytól kap finanszírozást a tajpeji gazdasági és kulturális képviseleti irodán, Tajvan de facto nagykövetségén keresztül. A Biden-kormányzat több tagja is a CNAS-ból érkezett, köztük Kurt Campbell, az agytröszt társalapítója, aki jelenleg Biden elnök Ázsia-szakértőjeként dolgozik a Nemzetbiztonsági Tanácsban. A kongresszusi Kína-sólymok azzal érvelnek, hogy az USA-nak tovább kell növelnie Tajvan támogatását, hogy elrettentse a kínai inváziót. "Eget és földet kell mozgatnunk, hogy fokozzuk elrettentő képességünket, hogy Hszi Csin-ping arra a következtetésre jusson, hogy egyszerűen nem teheti meg, hogy Tajvannal kapcsolatos terveit keresztülvigye" – mondta Gallagher az AP-nek. Kína közelmúltbeli retorikája és tettei azonban azt mutatják, hogy a Tajvannak nyújtott nagyobb amerikai támogatás nagyobb kínai katonai nyomás alá helyezi a szigetet. Peking nemrég fejezte be a Tajvan körüli éleslövészeti gyakorlatokat, amelyeket válaszul indítottak arra, hogy Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen találkozott Kevin McCarthy (R-CA) képviselőházi elnökkel Kaliforniában.
A közvélemény-kutatás szerint a korábbi Biden-szavazók 14%-a támogatná a jelöltségét. Szerdán Robert F. Kennedy Jr. elindította elnökjelöltségi pályázatát, hogy kihívja Biden elnököt a 2024-es demokrata előválasztáson, és megfogadta, hogy megkezdi az amerikai birodalom "felgöngyölítését". Indulását bejelentő beszédében Kennedy megkérdőjelezte Biden elnök ukrajnai indítékait, és azt mondta, úgy tűnik, hogy a kormányzat meg akarja hosszabbítani a háborút. Szerinte Ukrajnát két nagyhatalom közötti "bábuként" kezelik. Kennedy az amerikai katonai jelenlét csökkentésére szólított fel világszerte. "Hazahozom a csapatokat, bezárom a bázisokat, és elkezdek befektetni az amerikai középosztályba" – mondta. Kennedy kampányának honlapján részletesen ismerteti külpolitikai elképzeléseit. "Elnökként Robert F. Kennedy, Jr. megkezdi a birodalom felszámolásának folyamatát. Hazahozzuk a csapatokat. Nem fogunk többé visszafizethetetlen adósságot felhalmozni, hogy egyik háborút a másik után vívjuk" – áll a honlapon. "A hadsereg visszatér a megfelelő szerepéhez, a haza védelméhez. Véget vetünk a proxy-háborúknak, a bombázási hadjáratoknak, a titkos műveleteknek, a puccsoknak, a félkatonai erőknek és minden másnak, ami annyira általános lett, hogy a legtöbb ember nem is tudja, hogy ez történik. Pedig megtörténik, állandóan elszívja az erőnket" – áll a közleményben. Ukrajnával kapcsolatban a honlap szerint "a legfontosabb prioritás az ukrán nép szenvedésének megszüntetése, amely egy brutális orosz invázió áldozata, és egyben az amerikai geopolitikai machinációk áldozata is, legalább 2014-ig visszamenőleg". Azt írja, Kennedy megpróbálkozna a diplomáciával, és engedményeket ajánlana Oroszországnak, többek között azt, hogy "vonjuk ki csapatainkat és nukleárisan alkalmas rakétáinkat Oroszország határairól". Kennedy a USA TODAY/Suffolk University közvélemény-kutatása szerint olyan választók 14 százalékának támogatásával indul a versenyben, akik 2020-ban Biden elnököt támogatták. A felmérés szerint azoknak, akik 2020-ban Bidenre szavaztak, csak 67%-a tervezi, hogy támogatni fogja őt jelenlegi demokrata kihívóival szemben.
Egy kutatócsoport szerint az izraeli NSO Group kémprogramját tavaly legalább három "zéró kattintásos" támadást indítottak a civil társadalom tagjainak iPhone-jai ellen. A Citizen Lab kedden tette közzé az NSO globális hatókörével kapcsolatos megállapításait, miután a szoftver 2022-ben legalább két mexikói emberi jogi aktivista telefonját fertőzte meg. Az NSO Pegasus kémprogramja vagy egy szöveges üzeneten keresztül, amelyre a felhasználók rákattintanak, vagy újabban "nulla kattintásos támadásokon" keresztül tud beszivárogni egy mobileszközre. Ezek a behatolások a felhasználó bármilyen beavatkozása nélkül veszélyeztetik a készülékeket. Az üzenetek, csevegések, telefonhívások, kapcsolatok és e-mailek megfigyelhetők. A Citizen Lab szerint a legutóbbi azonosított hackerek az iOS 15 és iOS 16 operációs szoftverrel rendelkező telefonokat célozták meg. A szervezet megosztotta megállapításait az Apple-lel, amely biztonsági fejlesztéseket hajtott végre a kémprogramok által használt hibák kijavítására.
Justin Trudeau miniszterelnök bizalmasan közölte a NATO tisztviselőivel, hogy Kanada soha nem fogja teljesíteni a katonai szövetség védelmi kiadási célját – derül ki a Pentagon egy kiszivárgott titkos értékeléséből, amely a The Washington Post birtokába került. A dokumentum névtelen szerzői szerint Kanada "széleskörű" katonai hiányosságai ártanak a biztonsági partnerekkel és szövetségesekkel való kapcsolatoknak. A dokumentum, amelyről korábban nem számoltak be, azt állítja, hogy a "tartós" védelmi hiányosságok miatt a Kanadai Fegyveres Erők februárban úgy értékelték, hogy "nem tudnak nagyobb műveletet végrehajtani, miközben egyidejűleg fenntartják a NATO harccsoport vezetését [Lettországban] és az Ukrajnának nyújtott segítséget" – és hogy a helyzet "valószínűleg" nem fog változni a közvélemény megváltozása nélkül. Az Egyesült Államok és Kanada, szomszédok és szoros NATO-szövetségesek, az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (North American Aerospace Defense Command, NORAD) partnereiként osztoznak a kontinens védelmének felelősségén. Washington régóta sürgeti Ottawát, hogy növelje védelmi kiadásait, és siettesse a katonai képességek és infrastruktúra fejlesztésére irányuló terveket az Északi-sarkvidéken, ahol mindkét ország tisztviselői arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország és Kína egyre magabiztosabbá válik.
Miközben egyre több arab ország normalizálja kapcsolatait a szíriai rezsimmel, annak külügyminisztere Tunéziából bejelentette országa diplomáciai képviseletének újranyitását. Faisal Mekdad szíriai rezsim külügyminisztere várhatóan szerdán fejezi be háromnapos tunéziai látogatását, ahol bejelentette országa nagykövetségének újranyitását. A fejlemény a Damaszkuszhoz való szélesebb körű arab közeledés fényében történik, amelynek többsége megszakította kapcsolatait Bassár el-Aszad elnök rezsimjével, miután a nyugati vélemények szerint 2011-ben brutálisan elfojtotta a demokráciapárti tüntetéseket és az azt követő konfliktust. Tunéziai kollégájával, Nabil Ammarral és Kais Saied tunéziai elnökkel való találkozója után Mekdad bejelentette Szíria tuniszi nagykövetségének újranyitását. Szaied korábban azt mondta, hogy ő is új nagykövetet akar kinevezni országa számára Damaszkuszban, és kedden kifejezte hajlandóságát a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Szíriával.
A Wagner Group orosz magánhadsereg szerdán tagadta, hogy Szudánban tevékenykedne, és azt mondta, semmi köze az óriási, elszegényedett afrikai államot megrázó harcokhoz. Kartúmban tartózkodó nyugati diplomaták 2022 márciusában azt állították, hogy a Wagner többek között illegális szudáni aranybányászattal foglalkozik. Szudán tagadta ezt. "A különböző külföldi médiumok nagyszámú, Szudánnal kapcsolatos, többnyire provokatív megkeresése miatt szükségesnek tartjuk tájékoztatni mindenkit, hogy a Wagner munkatársai több mint két éve nem jártak Szudánban" – írta a csoport a Telegramon. Wagner már régóta nem tartotta a kapcsolatot sem a szudáni katonai uralkodóval, Abdel Fattah al-Burhan tábornokkal, sem a félkatonai főnökkel, Mohamed Hamdan Dagalo tábornokkal, akinek erői a jelenlegi konfliktus középpontjában állnak – áll a közleményben. A Wagner alapítójához, Jevgenyij Prigozsinhoz köthető vállalatoknak nincsenek pénzügyi érdekeltségei Szudánban – tette hozzá a közlemény, amely szerint a konfliktus tisztán szudáni belügy.
Lakosok ezrei menekültek el a szudáni fővárosból, ahol szemtanúk holttestekről számoltak be az utcákon, és a nagykövetségek szerint csütörtökig több mint 270 civil halt meg a hadsereg és a félkatonai erők közötti harcokban, amelyeknek nem látszik vége. "Az élet Khartoumban lehetetlen, ha ez a háború nem áll meg" – mondta a 33 éves Alawya al-Tayeb, aki a városból kifelé tartva elhagyta a várost. "Megpróbáltam elérni, hogy a gyerekek ne lássák a megölt embereket az utcán" – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalok már most is traumától szenvednek, és kezelésre szorulnak. A Rapid Support Forces félkatonai erők közölték, hogy "teljes mértékben elkötelezik magukat a teljes tűzszünet mellett" 16 órától (GMT) 24 órára, akárcsak a hadsereg.
A kartúmi kórházak több mint fele nem működik, mivel a szudáni hadsereg és az RSF foggal-körömmel harcol a fővárosért. A Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyors Támogató Erők (RSF) félkatonai alakulat közötti véres harcok ötödik napján már csak néhány kórház működik Kartúmban, és ezek is alig bírják. Nuha Mahjoub, a kartúmi kórház egyik ápolója a Middle East Eye-nak rémisztő jeleneteket mesélt: kórházak égnek, a mentőautók nem tudják elérni a sebesülteket, és rothadó holttestek. A harcok miatt a kartúmi kórház egészségügyi személyzete három napig bent rekedt, míg végül 30 beteget, orvost és nővért evakuáltak más kórházakba. "Igyekszünk a házon kívül, a kertben lenni, és nem tartózkodunk a szobákban, mert félünk, hogy bombáznak minket" – mondta Mahjoub a MEE-nek otthonából. Azt mondta, hogy a főváros háborús övezethez hasonlít. Elmondta a MEE-nek, hogy a szudáni kórházakban néhány holttest felpuffadt a működésképtelen hullaházak és az áram hiánya miatt. Az iszlám hagyomány szerint a holttesteket a lehető leggyorsabban el kell temetni. Mahjoub elmondta, hogy az al-Shaab Oktatókórház, ahol korábban dolgozott, közvetlen célpontja volt a bombáknak. "A mellkasi fájdalmakkal és szívbetegséggel küzdő betegek osztályát vették célba. A kórházat evakuálták, és néhány beteg megsérült" – mondta. "Nem tudjuk, miért a kórházakat veszik célba. Néhányuk közel van a fegyveres erők főhadiszállásához, mint például a kartúmi kórház, amely a harcok közepébe került". Szombat óta a hadsereg és az RSF foggal-körömmel harcol stratégiai fontosságú hidakért, repülőterekért, katonai bázisokért és kormányhivatalokért. A szudáni egészségügyi minisztérium becslései szerint az erőszakban több mint 270 ember vesztette életét, és további 2600-an megsebesültek – annak ellenére, hogy a szerdára ígért tűzszünet azonnal felbomlott. – Nem tudunk mentőautókat küldeni a betegek ellátására, mivel a helyzet az utcákon nagyon veszélyes – Nuha Mahjoub, ápolónő. Mahjoub elmondta, hogy a harcokban meghaltakon túl a konfliktus áldozataivá válnak azok is, akiknek oxigénre van szükségük, vagy otthon vannak, és sürgős ellátásra szorulnak szívproblémák vagy vesedialízis miatt. "Nem tudunk mentőautókat küldeni ezeknek a betegeknek az ellátására, mivel a helyzet az utcákon nagyon veszélyes. Az emberek otthonukban halnak meg az orvosi ellátás hiánya miatt. A mentőautókat csak járműként használtuk – orvosi személyzet nélkül – a betegek szállítására és evakuálására más kórházakba" – mondta. A más kórházakba, például a Fehér-Níluson át Omdurmanba evakuált betegek hamarosan azt tapasztalják, hogy ezek az intézmények nem működnek, és kénytelenek újra átköltözni. A Szudáni Orvosok Központi Bizottsága (CCSD) szerint Khartum 59 kórházából 39 kórháza kedd estétől teljesen leállt. Közülük tizenhatot evakuálni kényszerültek és kivonultak a forgalomból, kilenc kórházat pedig bombatalálat ért. A CCSD szerint mindössze 20 kórház maradt teljes vagy részleges kapacitással, és néhányuk csak elsősegélyt nyújt. A biztonsági helyzet romlásával ezeket a kórházakat a működés megszűnésének és az egészségügyi ágazat teljes összeomlásának veszélye fenyegeti. A CCSD azt is elmondta, hogy a hadsereg öt mentőautót támadott meg, és a többi mentőautót nem engedték át, hogy betegeket szállítsanak és segélyt nyújtsanak Khartoum területein.
A szudáni félkatonai gyors támogató erők (RSF) a harcok kitörésekor a Merowe repülőtéren tartózkodó egyiptomi csapatokat a fővárosba, Kartúmba szállítják – közölte a csoport. Az RSF közleményben tudatta, hogy az egyiptomi csapatokat átadják Kairónak, "amint a helyzet lehetővé teszi". Miután szombaton összecsapások törtek ki a szudáni fegyveres erők és a rivális RSF között, az RSF megosztott egy videót, amelyen szerinte egyiptomi katonák láthatóak, akik "megadták magukat" nekik az északi Merowe városában, körülbelül félúton Kartúm és az egyiptomi határ között. A videón katonaruhába öltözött férfiak egy csoportja látható a földön guggolva, akik egyiptomi arab dialektusban beszélnek az RSF tagjaihoz. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök hétfőn azt mondta, hogy a Szudánban tartózkodó egyiptomi csapatok csupán azért vannak ott, hogy szudáni kollégáikkal gyakorlatot tartsanak, és nem azért, hogy támogassák a háborús felek bármelyikét. A hadsereg és az RSF között szerdán ötödik napja dúltak a harcok, légitámadások és ágyúzás rázta meg a fővárost, miután az Egyesült Államok által közvetített tűzszünet meghiúsult. A harcoló felek egymást vádolták a tűzszünet megszegésével.
Egy hatósági közzétételből derült ki kedden, hogy a Gazprom egységet hoz létre a Közel-Keleten – írja a Reuters. Az orosz állami irányítás alatt álló gázipari vállalat nem közölt részleteket, de ezek a részletek döntő fontosságúak lehetnek a közel-keleti befolyás meghatározásában – legyen az Oroszország vagy az Egyesült Államok befolyása. A hír az Oilprice.com nem sokkal a közelmúltbeli Irán-Szaúd-Arábia megállapodás után készült exkluzív jelentése után érkezett, amely egy Kreml-tisztviselőt idézett, aki azt mondta: "Azzal, hogy a Nyugat távol marad az iraki energiaüzletektől – és közelebb kerül az új iráni-szaúdi tengelyhez – a nyugati hegemónia vége a Közel-Keleten, a Nyugat végső pusztulásának döntő fejezetévé válik". Oroszország – csakúgy, mint Kína – igyekszik jobban megvetni a lábát a gázban gazdag Közel-Keleten – magyarázta Simon Watkins a hónap elején. A moszkvai székhelyű Gazpromnak részesedése van a Bagdad és Erbíl által odaítélt iraki mezőkben, Oroszországnak 80 százalékos munkarészesedése van öt olajblokkban a KRG régióban, és 60 százalékos tulajdonrésze van a Törökországba vezető KRG olajvezetékben, amelyet hetek óta lezártak egy Törökország ellen hozott választottbírósági ítéletet követően, amiért 2014 és 2018 között Bagdad beleegyezése nélkül szállítottak olajat a KRG-től Törökországba. Novemberben Irán 40 milliárd dolláros gázipari együttműködési megállapodást írt alá a Gazprommal, és Irán gazdasági diplomáciáért felelős külügyminiszter-helyettese, Mehdi Safari nyilvánosságra hozta, hogy Irán reméli, hogy orosz gázt importálhat és saját gázát exportálhatja a nemzetközi piacokra, hogy ne kelljen fizetnie az iráni gáz délről északra történő szállításáért. Az Európai Unió nemrégiben szankciókkal sújtotta az orosz állami hajózási vállalat, a Sovcomflot dubaji leányvállalatát, hogy megpróbálja bezárni a szankciók kiskapuit, mivel a dubaji vállalat segített Oroszországnak jelentős bevételeket szerezni az energiatermékek szállításából.
Oroszország szerdán azzal vádolta Ukrajnát, hogy szabotálta a fekete-tengeri gabonamegállapodást, mivel kenőpénzt követelt a hajótulajdonosoktól, hogy új hajókat regisztráljanak és ellenőrzéseket végezzenek az ENSZ által remélt, a globális élelmiszerválságot enyhítő megállapodás leple alatt. Az orosz külügyminisztérium által megfogalmazott vádat Ukrajna nem kommentálta azonnal, mivel Ukrajna Moszkvát okolta a megállapodással kapcsolatos problémákért. Moszkva nem szolgáltatott azonnal dokumentumokkal állításának alátámasztására.
Franciaország 2024 elejére vonatkozó áramárai a jövő téli német árak duplájára emelkedtek, mivel a hatalmas francia nukleáris flotta továbbra is a gyenge teljesítmény és rendelkezésre állás jeleit mutatja. A francia áram ára 2024 első negyedévére szerdán megawattóránként (MWh) 455 dollár (416 euró) volt. Ez több mint kétszerese az ugyanezen időszakra vonatkozó németországi árnak, ahol a Bloomberg által összeállított adatok szerint az áram ára 185 dollár (169 euró) volt MWh-nként 2024 elejére. Franciaországban számos atomreaktoránál gondok vannak, amelyek felét az elmúlt évben többször is leállították javítás és karbantartás miatt. Németország eközben szombaton lekapcsolta utolsó három atomerőművét, és ezzel véget vetett a több mint hat évtizedes kereskedelmi célú atomenergia-felhasználásnak. Németország annak ellenére vetett véget az atomenergia-korszaknak, hogy az ukrajnai orosz invázió és az oroszországi vezetékes földgázszállítások megszűnése után továbbra is aggódtak az energiabiztonság és az energiaellátás miatt, mivel Oroszország a háború előtt Európa legnagyobb gazdaságának legnagyobb gázszállítója volt. Franciaországban a múlt hónapban újra felszínre törtek a nagy francia atomerőműpark működésével kapcsolatos aggodalmak, miután a francia nukleáris biztonsági hatóság, az ASN felszólította az energiaóriást és a nagy atomreaktorokat üzemeltető EDF-et, hogy vizsgálja felül a reaktorok ellenőrzési programját, miután újabb repedést találtak egy atomerőműben.
A német hadsereg mintegy 150 szudáni állampolgár evakuálására irányuló küldetését szerdán le kellett állítani a fővárosban, Kartúmban zajló harcok miatt – jelentette a Spiegel hírmagazin meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A védelmi minisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni a jelentést. A külügyminisztérium nem válaszolt azonnal az e-mailben küldött megkeresésre. A Spiegel szerint a Luftwaffe légiereje szerda kora reggel három A400M típusú szállító repülőgépet küldött a misszióra. A gépek Görögországban szálltak le üzemanyag-utántöltés céljából. A Bundeswehr a jelentés szerint a Khartumban kiújuló összecsapásokról és légicsapásokról szóló jelentések közepette megszakította a küldetést.
A Microsoft Corporation nem szándékozik felszámolni oroszországi leányvállalatát – derül ki a Microsoft oroszországi irodájának 2022-es jelentéséből. A Microsoftnak 2004 óta van oroszországi kitelepülése. A Microsoft 2022 márciusában megkezdte oroszországi tevékenységének redukálását. Az oroszországi irodából 2022-ben két alkalmazott kivételével mindenkit elbocsátottak, és felmondták a hosszú távú bérleti szerződéseket. Összehasonlításképpen: 2021 végén a létszám 376 fő volt. „Ugyanakkor a Microsoft Rus LLC felszámolására vonatkozó döntést a jelen pénzügyi kimutatások jóváhagyásának időpontjában nem veszik figyelembe” – áll a jelentésben. Az anyavállalat továbbra is figyelemmel kíséri a meglévő korlátozások változásait.
Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik lehetővé tették az ukrán gyermekek erőszakos deportálását a megszállt területekről, és azért, hogy ezek a gyermekek biztonságban hazakerülhessenek családjukhoz – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén. „Körülbelül 16 ezer gyermeket deportáltak, vagyis hatalmas számokról van szó. Az illegális elhurcolás következményeként történő örökbefogadás bűncselekmény és elfogadhatatlan” – hívta fel a figyelmet. Jourová elmondta, hogy nemzetközi szervezetek és független orosz médiumok forrásai szerint az elhurcolt gyerekek egy részét orosz árvaházakban helyezik el, ahol hazafias és katonai nevelést kapnak
Katasztrofális a helyzet az ukránok külföldre távozásával, mert többnyire fiatal nők hagyták el az országot, akiknek a többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami azt jelzi, hogy Ukrajna veszít képzettségi potenciáljából – jelentette ki csütörtökön Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha akadémikusról elnevezett Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában. Ukrajna vezető demográfusa elmondta: „Még akkor is (baj lenne), ha 2 millióan mennének el. Közülük, mondjuk, egymillió nagyrészt felnőtt és többségében nő. És ha még sokáig tart a háború, akkor nem tudom, hol lesz a családegyesítés: Lengyelországban vagy Ukrajnában. Nem tudom, ki hova megy.” Libanova elmondása szerint a legtöbb család össze fog jönni, nem pedig szétválni. De a nagy kérdés az, hogy pontosan hol fognak újra egyesülni, és hány nő viszi külföldre a férfiját, amikor elmehet. „Másodszor, demográfiai katasztrófának tartom, mert főleg fiatal, 40 év alatti, gyerekes nők mennek el. A demográfiai öregedés meglehetősen intenzív folyamata, ami már Ukrajnára korábban is jellemző volt, most jelentősen fokozódik, mert a fiatalok elmennek. Ukrajna jelentősen növeli a munkaképes lakosság terheit” – mutatott rá. A szakember azt is elmondta, hogy a távozó nők 70%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. „Legalábbis 2022 tavaszának abban a legszörnyűbb időszakában többnyire kijeviek és harkovi, magas iskolai végzettségű nők távoztak. Általában a háború elől menekülők 90%-a városlakó. A falusiak nem menekültek külföldre. Azokkal, akik elmentek, elveszítjük a képzettségi potenciált” – jegyezte meg. A demográfus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy „azok a nők, akik megszokták, hogy valaki – apa vagy férj – háta mögé bújjanak, nem mentek külföldre, hanem „az aktív és önellátó, saját erejükre támaszkodáshoz szokott nők mentek el.” „És most elveszítjük őket. Ezek a veszteségek arányosak az aktív harcok időtartamával. Minél tovább tart a háború, annál több nő és gyermek alkalmazkodik a külföldhöz. Lengyelországban már rengeteg ukrán nő talált munkát” – mutatott rá Ella Libanova.
A háború sajnos veszteségekkel jár, ezért szükséges a katonai állomány pótlása – jegyezte meg Natalija Humenyuk. Ukrajnában folytatódik a mozgósítás, ezért szükség van a tartalékállomány utánpótlására. Jelenleg a katonaságnak képzett és hivatásos emberekre van szüksége. Erről Natalja Humenyuk, a déli biztonsági és védelmi erők sajtószóvivője tájékoztatott. Kifejtette, hogy most nincsenek újabb szakaszai a mozgósításnak. „Sajnos az emberekben rejlő lehetőségeket, amelyek a háború elején megvoltak, nem használták ki teljesen. Mindenki reagált a hadsereg igényére, de a hadseregnek nem volt lehetősége mindenkit egyszerre bevonni” – mondta. Humenyuk emellett kiemelte, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hadsereg olyan emberekből álljon, akik képesek a partnerek által biztosított eszközöket és fegyvereket működtetni.
Csak a területi toborzási és szociális támogatási központoknak van joguk bejelentést tenni egy halálesetről. A hozzátartozóknak ne az internetről értesüljenek egy katona haláláról: a fegyveres erőknek van eljárása arra, hogy értesítsék a hozzátartozókat egy katona haláláról. Ezt Hanna Maljar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese jelentette be. „Az információk közlésének jogával a területi toborzási és szociális támogatás központok vannak felruházva. Nem a parancsnokok, nem a bajtársak, nem a brigádok hivatalos oldalai stb. A központok alkalmazottai rendelkeznek tapasztalattal és speciális képzésben részesültek az ilyen kommunikációban. Ha a holttestet nem találják meg, akkor értesítik a családot, hogy bizonyos körülmények között egy katona eltűnt. Az ilyen katonát ’eltűntként’ könyvelik el. De amikor a holttestet megtalálják és azonosítják, bejelentik a halálesetet” – hangsúlyozta Maljar. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy a haláleset szemtanújának lenni és az elhunyt holttestének azonosítása nem ugyanazt jelenti. „Már volt olyan esetünk, amikor szemtanúk látták a halálesetet, de a holttestet nem találták meg. Később kiderült, hogy a katona életben van. Ezért kérünk mindenkit! A halálesettel kapcsolatos nyilvános kommunikációban a hozzátartozók iránti tiszteletből kövessék az előírást: nyilvánosan csak azután lehet bejelenteni valaki halálát, miután a toborzó központ értesítette a hozzátartozókat a halálesetről vagy az eltűnésről. Ezenkívül fontos a korrekt megnevezés, az illető ’halott’ vagy ’eltűnt’ – közölte Maljar.
Észtország legnagyobb ukrajnai jótékonysági szervezete bajban van a pénzzel való visszaélés gyanúja miatt. A Dicsőség Ukrajnának, Észtország legnagyobb, Ukrajna megsegítésére összpontosító segélyszervezete ellenőrzést jelentett be, miután ukrán partnereik állítólag elsikkasztották az adományokat. A Kyiv Independent és a Delfi Estonia azonosította a két kedvezményezettet, melyek nyilvánosan beszámoltak arról, hogy mire költik az adományozott pénzeket – amit az ukrán jótékonysági szervezetek rend szerint meg szoktak tenni. Az egyik ilyen jótékonysági szervezet a volt lvivi alpolgármester által működtetett All For Victory, míg a másik az IC Construction, amelyet az alpolgármester korábbi munkatársa vezet. A cég állítólag 1,5 millió eurót kapott, ami a Dicsőség Ukrajnának összes adományának negyede – írja a Kyiv Independent. Panasiuk, az IC Construction igazgatója tagadta, hogy visszaéltek volna a megkapott pénzzel.
(vukics)
Comments