Szkítákkal a Sötétség ellen – Magyarok XI. Világkongresszusa – ALAPVETÉS

Az emberiség túl van eddigi ismert történelmének legkörmönfontabb népirtási kísérletén[1], a XX. század ötvenmillió áldozatot követelő két világháborúján, és túl van a Krisztus Urunk születése óta eltelt két évezred legnagyobb szervezett rablási kísérletén[2], a kommunizmuson. És bár szeretne túl lenni az embertelen ideológiákon is, de annak egyik legpusztítóbb változata, a fasizmus, az embert testi létében pusztító covid[3] és szellemi mivoltában sorvasztó politikai korrektség köntösében mindennapjainak részévé vált.

További fenyegetésként napjainkban is világszerte dúlnak a háborúk, amelyek közül az Európában és a Közel-Keleten zajlók különleges veszélyt jelentenek, hiszen bármelyik pillanatban az egész Föld elpusztítását hozó atomháborúkká fajulhatnak. Baljósan egészítik ki napjaink világának a képét az államokat is gúzsba kötő adóssághegyek és az egész társadalmi osztályokat felszámoló devizahiteles banki „játékok”. A WHO nyílt, világdiktatúrára való törekvése, amelynek megvalósítása érdekében folytatódó világjárványokkal fenyegetik az emberiséget, már kendőzetlenül mutatja a fájdalmas jövőt. A Föld egészét érintő, az emberi életet csírájában is kikezdő Chemtrail, 5-, 6-, 7G frekvenciák és az emberi gének ember általi módosítása, a mesterséges intelligenciával kiegészülve együttesen a Sötétséget hozzák az Isten teremtette világra. A teljes digitális rabszolgaság kialakításához már csak a digitális pénz általánossá és kötelezővé tétele hiányzik. 

A Magyarok Világszövetsége szemléletében ez a végidőket idéző állapot két egymással szembenálló erkölcs életre-halára vívott harcának következménye, amely nem több mint négyezer, és nem kevesebb mint háromezer éve dúl. Az Özönvíztől Bábel tornyának építéséig számított évezredeket a szkíták uralta világként tartja számon a történetírás. Azon szkítákét, akiket mind az egyiptomiak, mind az évezredekkel későbbi görgök a világ legrégebbi nemzeteként ismertek el.

Ez volt az a világ, amelyben az emberi viszonyokat a szeretet uralta. Ez az a világ, amelyben a bűn alig létezett, hiszen a legnagyobb bűn a hazugság volt, lévén, hogy annál súlyosabb bűnök elképzelhetetlenek voltak. Ezt az erkölcsi rendet mintegy három és félezer évvel ezelőtt kikezdte egy másik erkölcsű világ, az érdekeknek alárendelt erkölcs világa. E második szerint érdekük érvényesítéséért a felek számára minden eszköz bevetése megengedetté vált. A hazugságtól, lopáson, a rabláson, a gyilkosságon át a népirtásig. E két erkölcsi rend harcában a zászló szinte folyamatosan az utóbbinak állt. A viaskodás fő stációin – a szkíta világ utáni görög, majd az abból kinövő római civilizációtól napjaink Pax Americana világáig – a világ erkölcsi rendjének fokozatos leépülése tetten érhető.

Úgy ítéljük meg, hogy ezt a zuhanást csakis a szkíta világ erkölcseinek és értékeinek a helyreállítása állíthatja meg.

A magyarság mai erkölcsi zuhanása, amely a nemzethalál árnyékát is elővetíti, nem független a világ erkölcseinek leépülésétől, és csakis ezekkel az eszközökkel fékezhető meg. Ezért fordultunk szkíta eleink világa felé.

Segítette e folyamatot a Zürichben élt 1956-os menekült, Dr. Borsos Lajos, aki évtizedeken keresztül kutatta a 30-40.000 évvel ezelőtti világot uraló női istenek eltűnésének okait, mígnem 2016-ban, a Magyarok IX. Világkongresszusa munkálatain – ahol Ő maga is előadó volt –, kutatásainak témáját is módosító, döntő felismerésre jutott. Ezt követően született meg az azóta elhunyt szerző paradigmaváltó erejű, német nyelvű könyve, amelynek címe: Das Neue Testament, das Vermächtnis der Skythen, vagyis:

Az Újszövetség, a szkíták hagyatéka.

Amint az már a Magyarok Világkongresszusa életében bevett szokássá vált, ilyenkor számos, egyidejűleg zajló konferencia működik a cél irányában közre, idén is 8-10 konferenciára számíthatunk majd. Ezek között – mint mindig – lesz őstörténeti, a magyar nyelvnek és a magyar írásnak, a magyar nemzet testi és szellemi egészségének szentelt konferencia. De lesz az idén először a pénznek szentelt tanácskozás is, hiszen, ott szerepel a Világkongresszus alcímében, hogy egy olyan új, más világot akarunk, amelyben a pénz kamatmentes, amelyben elengedik a teljesíthetetlenné váló adósságokat, amelyben megtörténik az erőforrásoknak az egyes társadalmakon belüli újraosztása.

Fontos, hogy e konferencia elnöke és társelnöke, Drábik János és Varga István közös elhatározással ezt a konferencia-címet választotta: Tiszta pénzzel az új erkölcsért.

Az pedig kegyelmi ajándék, hogy értekezlet alapvetése Jézus Urunkkal indít, aki eljövetelekor jubileumi évet is követelt kora emberisége számára[4], azaz a fél évszázadonkénti adósság elengedést úgy, ahogy az akkor már évezredek óta szokás volt Egyiptomban és Sumér, azaz Magar földön.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar nemzet Élet, vagy halál[5]-viadala immár pusztán magyar nemzetünk kebelén belül nem vívható meg. Mi ehhez akkor is kevesek lennénk, ha a mai magyar nemzet és állama egy emberként fogna össze. Ki kellett tehát terjesztenünk kezdeményezésünket mindazon népek, nemzetek, országok és emberek irányába, akik hajlandók egymással a szkíta értékek és erkölcsök érvényesítéséért velünk, magyarokkal összefogni. 

Ezért döntött úgy az MVSZ Elnöksége és Küldöttgyűlése, hogy a Szkítákkal a Sötétség ellen címmel hívja össze a Magyarok XI. Világkongresszusát. Alcíme pedig: Egy új, más világot[6] akarunk! Covid-, WHO-, 5G és kamatmenteset, adósság elengedést és újraosztást. 

2018-ban, a Magyarok Világszövetsége alapításának 80. évfordulóján ülésező rendkívüli Küldöttgyűlés üzenetet fogalmazott meg a világ magyarságához, Európához, a nagyvilághoz. valamint rokon népeinkhez. Ez utóbbiakat így szólította meg:

„És ha nem hasonlít sem nyelvünk, sem alkatunk, sem bőrünk színe, és akár hitünk sem, de mi mégis rokonok vagyunk, mert számunkra

fontosabb az igazság, mint a jólét,

fontosabb a tisztesség, mint a siker,

fontosabb a méltányosság, mint a haladás.”

Biztosak vagyunk, hogy sokan, nagyon sokan vannak, akik így élnek, vagy így szeretnének élni. Sok nép, és sok nemzet fiai, lányai ők. Nekünk, magyaroknak azonban többletfelelősségünk van, hiszen már 2012-ben megállapította, és kimondta a Magyarok VIII. Világkongresszusa, amikor megfogalmazta és három napon keresztül zajló 36 előadás egybevetése alapján elfogadta a Magyar Nemzet új meghatározását[7], amelynek első érdemi mondata így fogalmaz:

„A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét…” –  vagyis a szkíták nyelvét. Hívunk ezért mindenkit, aki részes akar lenni, hisz 

Velünk a Jóisten!

Budapest, 2024. Boldog Özséb napjához igazodva

Patrubány Miklós István Ádám,

a Magyarok Világszövetségének elnöke

-------------------------------------------------------------------------------

[1] Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke 1925-ben cseh nyelven megjelent, A világforradalom 1914-1918 című könyvében – a titokban szervezkedők igazi szándékairól  árulkodóan –, mérhetetlen cinizmussal az emberiség egységének megteremtésére tett kísérletnek nevezte a közel húszmillió áldozatot követelő első világháborús népirtást.

2 Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének örökös tiszteletbeli elnöke, 2012-ben, a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott előadásában Marx Károly 1948-ban Londonban közzétett Kommunista kiáltványát az emberiség legnagyobb szervezett rablására szólító felhívásának nevezte, amely rablás a Szovjetunió létrehozásával vette kezdetét, és a kommunizmus bukását követő privatizációig tartott.

3 A Magyarok X. Világkongresszusa részletes vita után, 2021. augusztus 20-án elfogadott Záró-nyilatkozata már címében is magáért beszél, ekként – A Szent Korona erejével: Harc a COVID-fasizmus ellen.

4 Michael Hudson – …and forgive them their debts: Lending, Foreclosure and Redemption from the Bronze Age Finance to the Jubilee Year (Tyranny of Debt) – A Financial Times szerint 2018 legjobb közgazdasági könyve.

5 Petőfi Sándor versének címe, amely a Magyarok IX. Világkongresszusának (2016) is címe lett.

6 Amikor 1823. november 3-án Temesváron megalkotta a nem-euklideszi geometriát, Bolyai János így fogalmazott „A semmiből egy új, más világot teremtettem.”

7 A MAGYAR NEMZET – A nemzet új meghatározása, avagy a nemzet új, magyar meghatározása – A Magyarok VIII. Világkongresszusa I. – Budapest, 2012, ISBN 978-963-8810-8-1