TALÁLGATÁS ‒ Örömében írt vers Gyimóthy Gábortól

Örömömben irtam, mert rábukkantam a jútúbon Dr. Kiss László, viszonylag fiatal csillagász előadásaira, helyesebben beszélgetéseire, amelyek nagyon jók és -- szerintem -- nagy szükség van rájuk, mert a csillagászat, űrkutatás, kozmológia terén a Nagyközönségben iszonyatos tájékozatlanság, tudatlanság lakozik. Persze ez a Nagyközönség nagyrészének érdeklődés-hiányából fakad, de van a Nagyközönségnek egy része, amely nagyon érdeklődne, csak hát nem jut kielégítő, "szak-szájból elhangzó" tájékoztatáshoz. Pontosan ilyen, szak-szájból elhangzó tájékoztatáshoz, adatokhoz juthat ez az érdeklődő közönség, Kiss László szövegeit meghallgatván. Remélem, a Csikó révén ez a versem valamikor, valahogy eljut hozzá. Szerintem örülne neki, mert azt mondom benne, amit ő mondott az egyik beszélgetése folyamán, csak én még egy kicsit pontosítottam az „ügyön”... (Gy. G.)

TALÁLGATÁS (A nagy, de talán nem örök kérdés)

Nem tudjuk, hogy van-e élet,

Földön kívül valahol.

Eme kérdés megfejtése

után tudomány lohol...

Azt sem tudjuk, hogy az élet

vajon hogy’ keletkezett.

Elég-e hozzá bizonyos

körülmény és környezet?

Hogy máshol is virul élet? 

– Hisz van bolygó bilió. – 

Az, hogy az ott valószínű,     

sajnos ki nem mondható!

Persze mondhatjuk viszont, hogy

más bolygó is esélyes!

Ám, hogy ott is zajlik élet,

az csupán lehetséges.

Ha végre a Marsra lépünk 

– e csodára várok rég! – 

s ott serényen kutatgatunk,

számos a lehetőség:

nem találunk ott életet?

Ma sincs rajta, s nem is volt?

Szegény, szerencsétlen bolygó

élettelen, meddő, holt! 

Hát bizony ez nincs kizárva,

megvan rá minden esély.

(De én reménykedő vagyok,

ajánlom, hogy te se félj.)

Avagy találunk életet,

olyat, amely létezett,

de, hogy milyen volt, ma sajnos 

megmondani nem lehet.

Vagy tán mégis előkerül

még ma élő mikróba,

ám az olyan, mint a földi – 

kimutatja a próba...!

Ezesetben nem tudhatjuk,

hogy az ott keletkezett.

Hogy két bolygó, külön-külön

szült azonos életet.

(Innen került volna oda?

Nagyon valószínűtlen!

Földünk túl kövér: szilánkja

sohasem lehet hűtlen.)

Az is lehet, ott jött létre,

s onnan származott ide,

mert a Marsnak hamarabb volt

életbarát ideje.

(Ráadásul jóval kisebb,

kiszakadt darabjai,

kevésbé, mint a Földünknek

maradhatnak rabjai.)

Onnan meteoritokon

szárnyalva utazhatott

és később, derék Földünkön

újra megfoganhatott.

Ezesetben sem tudhatjuk,

hány helyen keletkezett.

Azonosak vagyunk vele?

Hát a Marsról jöhetett!

Nem hiszem, hogy van oly élet,

amely „egész-másmilyen”, 

de a tisztesség kedvéért

tegyük föl, hogy van ilyen. 

Ha a Marson ilyen lenne

s azon ott még meglapul,

mely egyértelműen nem a 

földi léten alapul,

akkor nyilvánvaló lenne,

hogy külön keletkezett.

Föllélegeztetne minket

e kívánatos eset!

Akkor kimondható lenne:

máshol is valószínű,

s életet hordozó bolygó

annyi lehet, mint a nyű!

Ezért várom, hogy jöjjön már

a Marsról a felelet.

Tudományos kérdések közt

izgalmasabb mi lehet?!

Mindez ma még találgatás,

sajnos más nem is lehet,

nem tudjuk, van-e körülmény,

mely önként szül életet.

Lehet, életkeltő szikra

oly iszonyú véletlen

(mint Budán a kutyavásár),

egyszer történt s többé nem!

Lehet, rajtunk kívül üres

Tejútunk – élettelen!

És lehet, életmentes az

egész Világegyetem!

Ám lehet, hogy teremtették

ezt a csodás életet

Akkor viszont bárhol dúlhat,

nem kellett keletkezet...!

Mert a teremtés olyan, mint

éltet adó lehelet,

azt megtenni, teremteni

biztos mindenütt lehet...

Zollikerberg, 2026 II. 14.