Trump házi feladata Oroszországról (Edward Lozansky elemzése)

Eredeti cikk:
Trump’s Homework on Russia, January 28, 2025, Edward Lozansky, a Consortium News különkiadása
Schiller Mária küldeménye
Mivel Donald Trump azt mondja, hogy véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, Edward Lozansky ajánl némi háttérolvasást a konfliktus gyökereiről.
Donald Trump amerikai elnök és ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg tábornok azt mondják, hogy a lehető leggyorsabban véget akarnak vetni az ukrajnai háborúnak.
De mindkét férfi a közelmúltban olyan nyilatkozatokat tett, amelyek nagyfokú tudatlanságról tanúskodnak Oroszországgal kapcsolatban, és hajlamosak elhinni mindazt, amit az ukrán és az amerikai hírszerzés bead nekik, illetve amit az újságokban olvasnak.
Azt gondolván, hogy úgy tudja megfélemlíteni Vlagyimir Putyint, ahogyan mindenki mással próbálja, Trump egy hete úgy gondolta, hogy keményen játszik, és megfenyegeti az orosz elnököt.
„[Volodimir] Zelenszkij [ukrán elnök] azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin akarja-e... Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut” ‒ mondta Trump az első napon, amikor újra hivatalba lépett.
„Szerintem Oroszország nagy bajban van. Nézzük csak meg a gazdaságukat, nézzük csak meg az oroszországi inflációt. Remekül kijöttem [Putyinnal], remélem, hogy alkut akar kötni” ‒ fecsegte Trump az újságíróknak.
Putyin nem „pusztítja” Oroszországot; és az orosz gazdaság nincs „nagy bajban”. Oroszország gazdasága a háború alatt növekedett, és egy ideig túlfűtött volt.
A Nyugat gazdasági háborúja visszafelé sült el, mivel Oroszország a BRICS-országok által vezetett új gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi rendszer felé fordult. Oroszország ott új piacokat talált a nyugat által szentesített exportjának, különösen az olajnak és a gáznak.
Másrészt, mint a legtöbb amerikai, Trump is csak most jön rá, hogy a BRICS egyáltalán létezik. Ugyanebben az újságírókkal folytatott eszmecserében Trump tudatlanul azt mondta, hogy Spanyolország a BRICS tagja.
De még nem fejezte be. Három nappal később Trump a közösségi médiában megfenyegette Putyint:
„Oroszországnak, amelynek gazdasága csődbe megy, és Putyin elnöknek teszek egy nagyon nagy SZÁVÁT ... Most rendezze le, és hagyja abba ezt a nevetséges háborút! EZ CSAK ROSSZABB LESZ. Ha nem kötünk 'alkut', méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas szintű adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államokba és különböző más résztvevő országokba ad el.
Megtehetjük a könnyebb vagy a nehezebb úton ‒ és a könnyebb út mindig jobb. Itt az ideje, hogy 'MEGÁLLAPODJUNK'.”

Trump talán azt hiszi, hogy az erő pozíciójából cselekszik, de valójában ez a tudatlanság pozíciója. Kevéssé érti az orosz gazdaság állapotát vagy a harctéri helyzetét.
„Kiköszörüli a csorbát” ‒ mondta Trump. „A legtöbb ember azt hitte, hogy körülbelül egy hétig fog tartani, és most már három évnél tart. Ez nem tünteti fel őt jó színben”.
Valójában Oroszország felgyorsítja győzelmét a NATO által támogatott ukrajnai erők elleni, az összeomlás szélén álló kimerítő háborúban.
Trump elárulta, mennyire tájékozatlan egy olyan témában, amelyet azt hiszi, hogy uralja, mielőtt találkozót beszélt volna meg Putyinnal.
„Vannak olyan számaink, amelyek szerint majdnem egymillió orosz katona halt meg. Körülbelül 700 ezer ukrán katona halt meg. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthetnek, de így nem lehet egy országot vezetni” ‒ tette hozzá.
Az ukránok a háború kezdete óta bátran hazudnak az áldozatokról, az amerikai kormány és média pedig csak úgy lenyelte a hazugságokat. Most pedig Trump szájából is kijönnek.
A két legputyinellenesebb forrás ‒ a PussyRiot és a BBC ‒ összefogott, hogy megszámolják az orosz háborús halottakat. MediaZona néven, és a legfrissebb számítás szerint 88 726 megerősített halott orosz katona van.
Trump mondott néhány ritka, intelligens dolgot Oroszországról, például megértette, hogy Oroszország ellenzi a NATO határai felé történő terjeszkedését. Ezt talán ifjabb Robert F. Kennedytől, az egészségügyi miniszterjelöltjétől hallotta, aki kifinomult ismeretekről tett tanúbizonyságot az ukrán válság eredetét illetően.
De összességében Trump súlyosan félreinformált Oroszországgal kapcsolatban. Még akkor is elszúrja a dolgot, amikor megpróbálja a helyes dolgot mondani.
Kevés amerikai politikus ad hitelt Oroszországnak a németek második világháborús legyőzéséért, és úgy tesznek, mintha a harcok és a halál nagy részét a britek végezték volna. A szovjetek valójában a Wehrmacht mintegy 80 százalékát megsemmisítették.
„Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország segített nekünk megnyerni a második világháborút, közel 60 000 000 emberéletet veszítve ezzel” ‒ írta az Igazság közösségi oldalán. Természetesen Oroszország körülbelül 27 millió embert veszített. És az USA segített a szovjeteknek győzni, nem pedig fordítva.
Ha Trump és megbízottja valóban véget akar vetni az ukrajnai szenvedésnek, akkor gyorsan el kell kezdenie tanulni. Íme két javaslat, ahol elkezdheti.
A titkosítás alól feloldott távirat

Az első dolog, amit Trumpnak el kellene olvasnia, az egy (30 év után) feloldott titkosítású, 70 bekezdésből álló távirat, amelyet E. Wayne Merry, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének vezető politikai elemzője írt 1994 márciusában, és amelyben bírálta az oroszországi radikális gazdasági reformokat célzó amerikai politikát.
[Lásd: Egy figyelmen kívül hagyott amerikai diplomata figyelmeztetése Oroszországról].
Az amerikai pénzügyminisztérium tiltakozása miatt Merry nem kaphatott engedélyt a távirat közzétételére. Csak azután került nyilvánosságra, hogy a Nemzetbiztonsági Archívum az információszabadságról szóló törvény (FOIA) alapján pert indított.
Merry üzenetének lényege az volt, hogy a Washington által szorgalmazott és amerikai tanácsadók által vezetett „sokkterápia” radikális piaci reformjai rossz gazdasági receptet adtak, és Oroszország számára romboló hatásúak voltak. Ugyanebben a táviratban Merry figyelmeztetett e reformok hosszú távú következményeire, amelyek újjáteremtenék az ellenséges kapcsolatokat Oroszország, az Egyesült Államok és a Nyugat között.
Természetesen Merry véleménye ma már nem számít szenzációnak, hiszen a '90-es évek katasztrofális oroszországi eseményeiről számos más anyag is megjelent. Az amerikai kongresszusi küldöttség 2000 szeptemberében készült jelentése például azt állítja, hogy az SZSZK összeomlása után Bill Clinton elnök elődei Harry Trumantól Ronald Reaganig csak álmodhattak azokról az amerikai-orosz kapcsolatokról, amelyeket Clinton örökölt.
Abban az időben az amerikai értékek, köztük a szabad vállalkozás és a demokrácia, elképesztő tekintélynek és népszerűségnek örvendtek az oroszok körében. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatépítés az orosz vezetés számára kiemelt prioritás volt.
Moszkva 1993-ig harmonikusan együttműködött Washingtonnal a nemzetközi kérdések egész sorában, beleértve a fegyverzetellenőrzést, amely a START-2 szerződésben csúcsosodott ki, amely 66 százalékkal csökkentette az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenálját; és a rakétavédelmet, amelyről George H. W. Bush elnök és Borisz Jelcin elnök tárgyalásokat kezdett az 1972-es ABM-szerződés módosítására, hogy figyelembe vegyék a ballisztikus rakéták és a tömegpusztító fegyverek elterjedését.

A kongresszusi képviselők azonban folytatták az évekig tartó „rossz tanácsadást”, ami Oroszország teljes gazdasági összeomlásához vezetett. A Clinton-kormányzat végzetesen elhibázott, Oroszországgal szembeni makrogazdasági politikájának tetőpontja 1998 augusztusában jött el, amikor Oroszország adósságainak nemfizetése és a rubel leértékelődése hozta meg a tetőpontot.
Ez a katasztrófa minden jel szerint súlyosabb volt, mint Amerika 1929-es összeomlása. 1999 augusztusában, egy „Ki rabolta ki Oroszországot?” című cikkben David Ignatius, a Washington Post rovatvezetője, aki ma Oroszország egyik legszókimondóbb kritikusa, azt írta:
„Az Oroszországgal kapcsolatos helyzetet az teszi olyan szomorúvá, hogy a Clinton-kormányzat talán az egyik legértékesebb vagyontárgyat pazarolta el, amit csak el lehet képzelni, nevezetesen az orosz nép idealizmusát és jóakaratát, amely a 70 éves kommunista uralom után alakult ki. Az oroszországi katasztrófa még több generáción át kísérhet bennünket.”
Scott Horton könyve: Provokálták

Közelebb az aktuális eseményekhez, Trumpnak, vagy legalábbis tárgyalóinak el kellene olvasniuk Scott Horton Provoked című könyvét. Ebben Horton a hidegháború vége után az összes egymást követő amerikai kormányzat kollektív akcióinak történetét írja le.
A NATO keleti terjeszkedésétől kezdve a „sokkterápia” gazdaságpolitikáján, a balkáni és a csecsen háborúkon, a színes forradalmakon, a választásokba való beavatkozás vádján át egészen a 2014-es kijevi puccsig és az ebből eredő brutális ukrajnai konfliktusig a könyv megmutatja, hogy ki a hibás és mi történt valójában.
Íme néhány ismert amerikai szakértő kommentárja Horton könyvéről.
Ron Paul, volt texasi kongresszusi képviselő:
„Scott Horton felbecsülhetetlen értékű krónikása lett az intervencionista külpolitikánk által okozott pusztításnak. Provokáltak című új könyvében lerántja a leplet azokról a hazugsághegyekről, amelyekkel Washington dollármilliárdokat és számtalan ukrán életet sikkasztott el az Oroszországgal vívott hiábavaló háborúban."
John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem politológia professzora:
„A Provokált az égi manna mindazok számára, akik tudni akarják, honnan ered a Nyugaton uralkodó szélsőséges oroszfóbia, valamint azt, hogy az Egyesült Államok milyen központi szerepet játszott az ukrajnai háború előidézésében.”
Douglas Macgregor ezredes, az amerikai hadsereg nyugalmazott tagja:
„Scott Horton fontos új könyve nyomon követi Amerika útját a háború és a beavatkozás felé az egymást követő elnökségeken keresztül, és olyan ügyet épít fel, amely az Egyesült Államok ijesztő, lehetséges végcéljára mutat: elszigetelődés és elidegenedés a világ nagy részétől. Scott üzenete egyszerű. Állítsuk meg most, mielőtt túl késő lenne.”
Andrew P. Napolitano bíró:
„Horton a neokonok rémálma. Ismeri csalásaikat és hazugságaikat, és félelem nélkül leplezi le az általuk okozott katasztrófákat. A Provoked a legjobban kutatott, racionálisan megalapozott és meggyőzően bemutatott támadás a háború és a béke védelme ellen, amelyet a 9/11 utáni korszakban angol nyelven írtak.”
A közvetlen tárgyalások megkezdése előtt hátralévő időben e dokumentumok összefoglalóját Trump tudomására kell hozni, hogy jobban megértse a konfliktus gyökereit; azt, hogyan lehet tisztességes kilépést elérni a háborúból és új lapot nyitni az amerikai-orosz kapcsolatokban, amely mindkét nemzet és a világ javát szolgálná.
Trumpnak jobb, ha tájékozódik, mielőtt leül Putyinnal.
Edward Lozansky a Moszkvai Amerikai Egyetem és az Amerikai-Oroszország Fórum elnöke és alapítója. Emellett a Moszkvai Állami és a Nemzeti Nukleáris Kutatási Egyetem professzora.
Amerika olyan, mint a hétszer bukott iskola réme, aki a kicsik között - a butaságát leplezendő - mindig az öklével próbál magának tekintélyt szerezni.
Csakhogy ezúttal a saját súlycsoportjához hasonló ellenfélre talált, aki közben szintén felnőtt, ráadásul összehasonlíthatatlanul okosabb és felkészültebb, mint a rosszfiú, és nem dől be a megfélemlítési kísérleteknek.
Az eredmény valószínűleg csak a rosszfiút fogja meglepni, de őt viszont nagyon.