VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Új korszak küszöbére érkeztünk. Kövér László beszéde Balog Zoltán püspökké szentelése alkalmából



(2021. május 24-én szentelték püspökké Balog Zoltánt Nagykőrösön. Kövér László beszédét azért emeltük át ide az Országgyűlés elnökének honlapjáról, mert ebben a kovidos időben olyan nézőpontból szemléli a világot, amely végre nem befelé visz a bajba, mint a megszokott, egy kaptafára készült, járványos és oltásos, együgyűségeket és gyávaságokat meglovagoló klisék, hanem inkább az egésznek a hátterére, lelketlenségére, a lelketlenség sátáni erőire utal. – a Szerk.)


Főtiszteletű Püspök Úr! Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Keresztyén Testvérek!


A Magyar Állam nevében érkeztem tisztelettel köszönteni egy szövetségest és annak új vezetőjét. Az állam és egyház működésükben szétválasztandók és szétválasztottak, ám lényegüket tekintve elválaszthatatlanok. Ez a lényeg pedig nem más, mint a Lélek által megszentelt közösség. A nemzeti állam létértelme a sorsazonosság által kovácsolt nemzet mint legnagyobb közösség védelmezése, míg az egyház a hitbéli közösség oltalmazója. Ezen két közösség a magyar történelemben egymástól elszakíthatatlanok, ezért a magyar állam és az egyházak – amennyiben be kívánták tölteni hivatásukat – mindig természetes szövetségesei voltak egymásnak, és ez így lesz a jövőben is.

Száz esztendővel ezelőtti püspöki székfoglaló beszédében Ravasz László akként fogalmazott, hogy „az egyház nem csak (…) jogi alakulat, nem csak történelmi képződmény. Az egyház mindenekfelett lélek, lelki szolidaritás (…) a kálvinizmusnak pedig nemzetregeneráló léleknek kell lennie.” Egy évszázaddal ezelőtt, 1921-ben elődeink egy olyan világháború után voltak, amelynek több mint hatszázezer magyar halottja volt, egy olyan világjárvány után, amely Magyarországon több tízezer áldozatot szedett, és egy olyan nemzetközi békekötés után, amely minden tíz magyar emberből hármat idegen hatalmak uralma alá kényszerített, kisebbségi rabságba.

Napjaink világjárványa okozta megpróbáltatásainkban merítsünk erőt elődeink helytállásából, és – Pünkösd hétfője lévén – különösképpen adjunk hálát a Jóistennek azért, hogy a Szent Lélek erejével a legnehezebb történelmi körülmények között is megtartotta nemzetünket, hogy a magyarság mérhetetlen áldozatok árán ugyan, de a XX. században is erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek ellene szövetkeztek.

A történelem pedig – kedves Keresztyén Testvéreim – minden ellenkező híresztelés da