Vajda Miklós: Kövesd a pénzt (1)
Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk
A kommunizmus nemcsak nemzetközi hitvallás, hanem magában foglalja az ingatlantulajdon, különösen a földtulajdon elvonását, és a bankárok - nemzetköziek lévén – ezért támogatják a kommunizmust.
A pénz a hatalom eszköze, bár végül természetesen a kommunisták azt állítják, hogy véget vetnek a pénznek – ha a hatalmuk kellőképpen megalapozott lesz.
Gazdasági válság idején az uzsorások válnak a legtehetősebbé, akik pusztán szívük jóságából a segítségükre vannak abban, hogy mielőbb elveszítsük magántulajdonunkat. Lényegében minden megcsinált gazdasági válság mögött a harácsolás rejlik.
A világ legnagyobb vállalatainak részvényei ugyanazoknak az intézményi befektetőknek a tulajdonában vannak. Mindannyian birtokolják egymást. Ez azt jelenti, hogy a „versenytárs” márkák, mint a Coke és a Pepsi, egyáltalán nem versenytársak, hiszen részvényeik pontosan ugyanazoknak a befektetési társaságoknak, befektetési alapoknak, biztosítóknak, bankoknak és bizonyos esetekben kormányoknak a tulajdonában vannak. Ez minden iparágban így van.
A kisebb befektetők nagyobb befektetők tulajdonában vannak. Ezek még nagyobb befektetők tulajdonában vannak. Ennek a piramisnak a látható tetején csak két cég látható, amelyek nevét gyakran láttuk… Ők a Vanguard és a BlackRock. E két cég ereje minden képzeletet felülmúl. Nemcsak szinte az összes nagyvállalat részvényeinek nagy részét birtokolják, hanem az ilyen cégek befektetőinek részvényeit is. Ez teljes monopóliumot biztosít számukra.
A Bloomberg jelentése szerint mindkét vállalat 2028-ban összesen 20 billió dollár értékű befektetéssel fog rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy szinte minden az övék lesz.
A Bloomberg a BlackRockot „a kormány negyedik ágának” nevezi, mivel ez az egyetlen magánügynökség, amely szorosan együttműködik a központi bankokkal. A BlackRock pénzt kölcsönöz a központi banknak, de egyben tanácsadó is. A jegybank által használt szoftvereket is fejleszti. Sok BlackRock alkalmazott volt a Fehér Házban Bush-al és Obamával együtt. A vezérigazgatója – Larry Fink – számíthat a vezetők és politikusok meleg fogadtatására. Nem is olyan furcsa, ha tudod, hogy ő az uralkodó társaság frontembere, de Larry Fink nem maga rángatja a húrt.
Maga a BlackRock is a részvényesek tulajdonában van. Kik ezek a részvényesek? Furcsa következtetésre jutunk. A legnagyobb részvényes a Vanguard. De a kép most zavarossá válik. A Vanguard egy magáncég, és nem látjuk, kik a részvényesek. A Vanguardot birtokló elit láthatóan nem szeret a reflektorfényben lenni, de természetesen nem tud elbújni az elől, aki hajlandó utána nyomozni.
Az Oxfam és a Bloomberg jelentései szerint a világ 1%-a több pénzzel rendelkezik, mint a többi 99%. Még rosszabb, hogy az Oxfam azt állítja, hogy 2017-ben az összes megkeresett pénz 82%-a, erre az 1%-ra ment el.
Más szavakkal, ez a két befektetési társaság, a Vanguard és a BlackRock monopóliummal rendelkezik a világ összes iparágában, és ezek viszont a világ leggazdagabb családjainak tulajdonában vannak, akik közül néhány királyi család, és akik nagyon gazdagok a világ minden gazdasági ágazatában. Miért nem tudja ezt mindenki? Miért nincsenek erről filmek és dokumentumfilmek? Miért nem szerepel a hírekben? Mert a nemzetközi média 90%-a kilenc médiakonszern tulajdonában van.
Ki szponzorálja a híreinket előállító szervezetet és sajtóügynökségeket? A Project Syndicate esetében láthatjuk a Bill és Melinda Gates Alapítványt, a Nyílt Társadalom Alapítványt és az Európai Újságíró Központot. A hírt hozó szervezeteket a non-profit szervezetek fizetik, ugyanannak az elitnek a pénzét, amely a teljes médiát is birtokolja, de az adófizetők pénzének egy részét is a fizetésükre fordítják.
Vagy, ahogy George Carlin mondta: "Ez egy kis klub, és te nem vagy benne."
Tehát amikor Lynn Forester de Rothschild azt akarja, hogy az Egyesült Államok egy-párti ország legyen (mint Kína), és nem akarja, hogy az Egyesült Államokban olyan törvényeket fogadjanak el, amelyekkel a szavazókat azonosítani lehetne, hogy több választási csalást lehessen elkövetni ennek érdekében, mit lehet tenni? Konferenciahívást folytat a világ 100 legnagyobb cégének a vezérigazgatójával, és azt mondja nekik, hogy nyilvánosan ítéljék el, hogy Georgia korrupcióellenes törvényt fogadott el, és a kötelességtudó vezérigazgatókat utasítja Georgia állam bojkottálására, ahogyan azt a Coca-Cola esetében láttuk. Ebben a konferenciahívásban a Nagy Reset, az Agenda 2030, az Új Világrend árnyalatait láthatjuk.
Az ENSZ – akárcsak Schwab – biztosítani akarja, hogy 2030-ban a szegénység, az éhezés, a környezetszennyezés és a betegségek többé ne sújtsák a Földet. Ennek elérése érdekében az ENSZ azt szeretné, ha a nyugati országokból származó adókat az elit megavállalatai osztanák szét egy vadonatúj társadalom létrehozása érdekében. Az ENSZ szerint ehhez a projekthez világkormányra van szükségünk – mégpedig magára az ENSZ-re.
Miközben azt nézi, hogy milliók hogyan szegényednek el az elmúlt egy év koronaintézkedései miatt, ha önt a történelem legnagyobb gazdasági válsága még nem is érintette, csak idő kérdése lesz, hogy a hullámzó hatások önt is elérjék.
Ez nem félelemkeltés, hanem durva valóság. Azt is gondolom, hogy mérsékelhetnénk a károkat, sőt, még jobban is járnánk, feltéve, hogy helyesen tájékoztatnak bennünket a helyzetünkről. Ezért szeretnék néhány tényt mutatni, amelyekkel könnyedén ellenőrizheti a döntő fontosságú tényeket.
Kevesebb, mint egy maroknyi nagyvállalat uralja életünk minden területét. Ez eltúlzottnak tűnhet, de az elfogyasztott reggelitől a matracig, amelyen alszunk, és minden, amit közben viselünk és fogyasztunk, nagymértékben ezektől a vállalatoktól függ.
Ezek hatalmas befektetési társaságok, amelyek meghatározzák a pénzáramlás menetét. Ők a főszereplők a színdarabban, amelynek szemtanúi vagyunk.
AZ ÉLELMISZERIPAR
Vegyük például a Pepsicót. Számos szódagyártó és snackgyártó cég anyavállalata. Az úgynevezett versenyképes márkák néhány olyan vállalat gyáraitól származnak, amelyek monopolizálják az egész iparágat. A csomagolt élelmiszeriparban van néhány nagy cég, mint az Unilever, a Coca-Cola Company, a Mondelez és a Nestlé.
A nagy cégek a tőzsdén vannak, és a nagy részvényesek az igazgatóságban vannak.
Az olyan forrásokon, mint a Yahoo Finance, részletes céginformációkat láthatunk, például, hogy valójában kik a legnagyobb részvényesek. Példaként vegyük ismét a Pepsicót. Azt látjuk, hogy a részvények mintegy 72%-a nem kevesebb, mint 3155 intézményi befektető tulajdonában van. Ezek befektetési társaságok, befektetési alapok, biztosítótársaságok, bankok és bizonyos esetekben kormányok.
Kik a Pepsico legnagyobb intézményi befektetői? A befektetők közül csak 10 birtokolja a részvények közel egyharmadát. A legjobb 10 befektető együttes értéke 59 milliárd dollár, de ebből a tízből csak háromnak van több részvénye, mint a másik hétnek. Nézzük meg, kié a legtöbb részvénytömeg a Coca-Cola Company-ban, a Pepsi legnagyobb versenytársában.
A legnagyobb részvénydarab ismét intézményi befektetők tulajdonában van. Nézzük a legjobb 10-et, és kezdjük közülük az alsó hattal. Ezen intézményi befektetők közül négyet a Pepsico utolsó hat helyén is láttuk. Ezek a Northern Trust, a JPMorgan-Chase, a Geode Capital Management és a Wellington Management. Most pedig nézzük a négy legnagyobb részvénytulajdonost. Ezek a BlackRock, a Vanguard és a State Street. Ezek a világ legnagyobb befektetési cégei, így a Pepsico és a Coca-Cola egyáltalán nem versenytársak.
A többi nagyvállalat, amelyek számtalan márkanévvel rendelkeznek, mint például az Unilever, a Mondelez és a Nestlé, ugyanabból a kis befektetői csoportból származnak. De nem csak az élelmiszeriparban merül fel a nevük. Nézzük meg a Wikipédián, melyek a legnagyobb technológiai cégek.
BIG TECH
A Facebook a Whatsapp és az Instagram tulajdonosa. A Twitterrel együtt ők alkotják a legnépszerűbb közösségi média platformokat. Az Alphabet a Google összes vállalatának, például a YouTube-nak és a Gmailnek az anyavállalata, de ők a legnagyobb befektetők az Androidban is, amely a szinte minden okos-telefonhoz és táblagéphez használható két operációs rendszer egyike. A másik operációs rendszer az Apple IOS. Ha hozzáadjuk a Microsoftot is, azt látjuk, hogy négy cég gyártja a szoftvert a világ szinte minden számítógépéhez, táblagépéhez és okos-telefonjához.
Nézzük meg, kik a legnagyobb részvényesei ezeknek a cégeknek. Vegyük a Facebookot: azt látjuk, hogy a részvények 80%-a intézményi befektetők tulajdonában van. Ezek ugyanazok a nevek, amelyek az élelmiszeriparban is felmerültek; ugyanazok a befektetők vannak az első háromban. A következő a Twitter. A Facebook és az Instagram az első három helyen áll. Meglepő módon ez a cég is ugyanazon befektetők kezében van. Újra látjuk őket az Apple-lel, sőt a legnagyobb versenytársukkal, a Microsofttal is.
Ezen kívül, ha megnézzük a technológiai iparág más nagyvállalatait, amelyek számítógépeinket, tévéinket, telefonjainkat és háztartási készülékeinket fejlesztik és gyártják, ugyanazokat a nagybefektetőket látjuk, akik együtt birtokolják a részvények többségét. Ez minden iparágra igaz.
AZ UTAZÁSI IPAR, ENERGIA ÉS BÁNYÁSZAT
Egy utolsó példa: foglaljunk egy nyaralást számítógépen vagy okos-telefonon. A Skyscanneren vagy az Expedián keresünk járatot napsütötte országba. Mindketten ugyanabból a kis befektetői csoportból származnak. A sok légitársaság egyikével repülünk. Ezek közül sok ugyanazon befektetők és kormányok kezében van, mint az Air France, a KLM esetében. A repülő, amelyre felszállunk, a legtöbb esetben egy Boeing vagy egy Airbus, szintén ugyanazon nevek tulajdonosai. A Booking.com-on vagy az AirBnB-n keresztül foglalunk, és amikor megérkezünk, elmegyünk vacsorázni, és megjegyzést teszünk a Tripadvisoron.
Ugyanazok a nagy befektetők jelennek meg utunk minden aspektusában, és erejük még nagyobb, mert a kerozin az olajcégeiktől vagy finomítóiktól származik. Az acél, amelyből a repülőgép készül, a bányavállalataiktól származik. A befektetési cégek, alapok és bankok e kis csoportja egyben a legnagyobb befektető az iparágban, amely nyersanyagok után kutat.
A Wikipédia azt mutatja, hogy a legnagyobb bányavállalatoknak ugyanazok a nagy befektetők vannak, mint mindenhol. Valamint a nagy mezőgazdasági vállalkozások, amelyektől az egész élelmiszeripar függ; övék a Bayer, a világ legnagyobb vetőmag-gyártójának, a Monsantonak az anyavállalata, de ők a nagy textilipar részvényesei is. És még sok népszerű divatmárka is, amelyek pamutból készítik a ruhákat, ugyanazon befektetők tulajdonában vannak.
Akár a világ legnagyobb napelem-gyártóit, akár olajfinomítókat nézzük, a készletek ugyanazon cégek kezében vannak. Az övék az összes népszerű dohánymárkát gyártó dohánygyártó cégek, de övék az összes nagy gyógyszergyár és a gyógyszergyártó tudományos intézmény is. Ők birtokolják a fémeket gyártó cégeket, valamint a teljes autó-, repülőgép és fegyveripart, ahol a fémek és alapanyagok nagy részét felhasználják. Az övék az elektronikai berendezéseinket építő cégek, övék a nagy raktárak és online piacok, sőt még a fizetési eszközök is, amelyekkel megvásároljuk termékeiket.
BLACKROCK & VANGUARD
Ezek az intézményi befektetők főként befektetési vállalkozások, bankok és biztosítótársaságok. Ők viszont a részvényesek tulajdonában vannak, és a legmeglepőbb az, hogy egymás részvényeit birtokolják.
Együtt egy piramishoz hasonlítható hatalmas hálózatot alkotnak. A kisebb befektetők nagyobb befektetők tulajdonában vannak. Ezek még nagyobb befektetők tulajdonában vannak. Ennek a piramisnak a látható tetején csak két olyan cég látható, amelyek nevét mára gyakran láttuk. Ők a Vanguard és a BlackRock. E két cég ereje minden képzeletet felülmúl. Nemcsak szinte az összes nagyvállalat részvényeinek nagy részét birtokolják, hanem az ilyen cégek befektetőinek részvényeit is. Ez teljes monopóliumot biztosít számukra.
A Forbes, a leghíresebb üzleti magazin szerint 2020 márciusában 2095 milliárdos élt a világon. Ez azt jelenti, hogy a Vanguard a világ leggazdagabb családjainak tulajdonában van. Ha kutatjuk a történelmüket, azt látjuk, hogy mindig is ők voltak a leggazdagabbak. Némelyiküknek még az ipari forradalom kezdete előtt, mert olyan érdekes és kiterjedt a története, készítek egy folytatást.
Ezek a családok, akik közül sokan arisztokraták, a bankrendszerünk és a világ minden iparágának alapítói, ezek a családok soha nem veszítették el a hatalmat, de a növekvő népesség miatt el kellett bújniuk. cégek, mint például a Vanguard, amelyek részvényesei e családok magánalapjai és non-profit szervezetei.
Forrás:
