VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Vajda Miklós: Trianon titkai 4. – Máig tartó nemzetgyilkossági kísérlet



A trianoni békediktátum megszövegezői



A trianoni békediktátum Magyarországra vonatkozó szövegét a szabadkőműves tanácskozásokon fogalmazták meg. Az akkor formálisan pozícióban lévő európai miniszterelnökök, köztársasági elnökök, és más tárgyalófelek vagy szabadkőművesek voltak, vagy szabadkőműves befolyás és irányítás alatt álltak, és a pozíciójukat is a szabadkőműveseknek köszönhették. Ezért a szabadkőművesség ismerete nélkül nem lehet megérteni azt a nemzeti tragédiát, amely a magyarságot sújtotta Trianonban. Utódaik ma is a világformáló erők nagyon fontos szegmensét alkotják.


Woodrow Wilson, amerikai elnök 14 pontjának hatályon kívül helyezése


Wilson 1917. január 22-én még azt nyilatkozza, hogy:


„Olyan békének kell következnie, amely győzelem nélkül jön létre. Csak az egyenlők közötti béke lehet tartós. Nem ismerhetünk el olyan jogot, amely szerint népeket az egyik államhatalomtól a másikhoz lehessen átadni, mintha azok birtoklás tárgyai lennének. A világ nem fogadhat el olyan békét, amely ellen egyes népek akarata lázadozik.”


1917. december 4-én a Monarchiához intézett hadüzenetben ezt írja:


„Kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy semmilyen tekintetben sem kívánjuk az Osztrák-Magyar Birodalmat megkárosítani vagy átalakítani. A megkötendő békében a teljes és pártatlan igazságot követeljük minden nemzet számára, ellenségeinknek és barátainknak egyaránt. Sem annexiók, sem kártalanítás.”


1918. január 8-án megígéri az autonómiát a fennmaradó Osztrák-Magyar Monarchián belül.


„Ausztria-Magyarország népei részére – melyeknek helyét a nemzetek között oltalmazva és biztosítva kívánjuk látni – meg kell adni az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét.”


1918. február 11- én is még eredeti elveit hangoztatja:

  • Mi új világrendet kívánunk teremteni, amely a jog és az igazság messzelátó elvén nyugszik, nem pedig önzésen. Senkit sem szabad a tárgyalásokból kizárni.

  • Népek és tartományok nem csatolhatók egy főhatalomtól a másik főhatalomhoz, mintha azok csupán vagyontárgyak volnának.

  • Minden területi rendezést csak az érintett lakosság érdekében szabad végrehajtani.

Bénárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd (balra elöl egymás mögött) megérkezik a békeszerződés aláírására. A magyar delegáció tagjait a franciaországi tartózkodásuk idején fegyveres őrizet alatt tartották.









André Lebey, a Grand Orient szabadkőműves páholy titkára leszögezi:


„Végleges vereségük nélkül sem emberi jogok, sem népek jogai nem léteznek.”


Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolását a négy legfontosabb célkitűzés közé sorolja:


„Valamennyi – ma a Habsburg Birodalom politikai és adminisztratív szervezete által elnyomott nemzetiséget – fel kell szabadítani, vagy egyesíteni kell olyan államokba, amelyeket a fenti nemzetiségek népszavazás útján hoznak létre.”


1918 októberében Masaryk megküldte Wilsonnak a Csehszlovák Függetlenségi Nyilatkozat szövegét. Ez annyira meghatotta az amerikai elnököt, hogy nem sokkal azután még Kárpátalját is odaajándékozta a szabadrablástól egyre gátlástalanabbá váló szabadkőműves cseh politikusoknak.

1918 októberében végül hivatalosan is hatályon kívül helyezték Wilson tizennégy pontját, amely nélkül 1916-ban Németország nem ajánlotta volna fel a fegyverszünetet. A hatályon kívül helyezést úgy tálalták, hogy elkészült a 14 pont amerikai hivatalos magyarázata.

A tizedik pont új szövege így szól:


„Magyarázat: Ez a feltétel már nem áll fenn. E helyett a következő helyzettel kell számolnunk.

Csehszlovákia területén egymillió német él. Szlovákia függetlensége azt jelenti, hogy Magyarország északnyugati területér át kell csatolni.

Ezen kívül több százezer ukrán él északkeleti határai között.

Német-Ausztriának meg kell engedni a csatlakozást Németországhoz. (Ezt Wilson később megtagadta)

Jugoszláviával kapcsolatban vitás a bánáti határ Romániával.

Erdély kétségtelenül Romániához fog csatlakozni.

Magyarország jelenleg független, és nagyon demokratikus, de magyarok kormányozzák, akiknek az a céljuk, hogy megakadályozzák a határaikon lévő nemzetiségi területek elcsatolását.”

Elkezdődött a nyíltan erkölcstagadó, amorális politizálás korszaka. De mindez a szokásos álcázási technikáknak megfelelően, az erkölcs, a jog és az igazság nevében történik.

Wilson elnök megváltozása nem magától történt. Az amerikai delegáció kulcsembere volt, Edward Mandell House, az államok feletti hatalom Wilson mellé rendelt megbízottja. De ott volt Bernard Baruch, aki az Egyesült Államok hadiiparának főfelügyelője volt. Ott volt Thomas W. Lammont, a J. P. Morgan Co. vezetője, Albert Strauss a Seligman bankháztól, akit Wilson kiválasztott, hogy Paul Warburg utódja legyen a Federal Reserve kormányzói testületének élén. Ott volt J. P. Morgan, Walter Lippmann, Felix Frankfurter, Justice Brandeis és Paul Warburg. Nem hiányzott természetesen a brit Lord Balfour, továbbá Louis Marshall és Edmond de Rothschild báró. Utóbbi volt tulajdonképpen az amerikai delegáció vendéglátója, a saját párizsi palotáját ajánlotta fel annak szálláshelyéül.

Paul Warburg, aki a FED első főnöke volt Párizsban, Wilson fő pénzügyi tanácsadójának szerepét töltötte be. Kellemesen meglepődött, amikor a legyőzött Németország küldöttségének élén a saját testvérbátyjával találkozott. Max Warburg Németország legnagyobb kereskedelmi bankjának tulajdonosa volt, és egyben a német hírszerző szolgálat főnöke a világháború egész ideje alatt. Ott volt a német küldöttségben a Warburg házhoz tartozó Carl Melchior, továbbá William Georg von Strauss, Franz Urbig és Mathias Erzberger.

Tehát a Warburg bankárcsalád a háború utáni rendezés és a béketárgyalások során nem tudott veszíteni, mert úgy a győztesek, mint a vesztesek oldalán ott volt a képviselőjük.


A Pittsburg-i szerződés, Csehszlovákia létrehozása


Haiczl Kálmán szőgyényi plébános, politikus és neves közíró írja 1940-ben publikált emlékirataiban:


„1917-ben láttam csonka Magyarország térképét, amely csaknem azonos volt a trianoni határokkal. Akkor magam is – mint mindnyájan – ezt csak a túlhajszolt fantázia szüleményének tartottuk.” (Haiczl Kálmám: Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából. Esztergom, 1940) (Popély Gyula: Felvidék 1918-1928, az első évtized csehszlovák uralom alatt, 16. oldal)


Szlovákia autonómiájának kérdése régebbi keletű, mint maga a csehszlovák államiság. Az esetleges antant győzelemmel véget érő háború után a Monarchia romjain létrehozandó közös csehszlovák állam közjogi elrendezésének sarkalatos pontjairól 1918. május 30-án, a szlovák Jednota és a Slovenska Liga vezetői Pittsburg-ben, Masarykkal aláírták a csehszlovák egységkormány létrehozásáról szóló megállapodást. Ebben a szerződésben teljes autonómiát ígértek a szlovákoknak arra az esetre, ha Csehországgal közös állam alakítására vállalkoznak. A csehek azonban mihelyt nyeregbe kerültek, hallani sem akartak többé a szlovákoknak ígért autonómiáról. Amikor 1920-ban a szlovákok követelték a szerződésnek a csehszlovák alkotmányba való felvételét, akkor Masaryk érvénytelennek nyilvánította a szerződést, arra a nevetséges okra hivatkozva, hogy az aláírás napja az Egyesült Államokban ünnepnap volt, és az ezen a napon aláírt bármely közokirat érvénytelen. Az okmányt aláíró szlovákok pedig amerikai állampolgárok voltak, ő pedig osztrák állampolgár volt. (Drábik János: Százéves Trianon 36. oldal.)

Mindebből az is következik, hogy a szerződő felek teljesen érvénytelen alkut kötöttek, de ezt sem a trianoni békeszerződés helyszínén.



(folytatjuk)

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek