top of page

Vukics Ferenc: A Facebook szándékosan befolyásolta a 2020-as amerikai elnökválasztást




Tovább dagad a Facebook legújabb botránya Amerikában. Az elmúlt napokban a The Wall Street Journal rengeteg belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek arról szólnak, hogy a cég baloldali alkalmazottai különféle algoritmusokon keresztül már évek óta korlátozták a felhasználók hozzáférését a konzervatív hírforrásokhoz. A korlátozás nemcsak a felhasználókat érintette, hanem a lehetséges reklámokat is. Az önkényesen, világnézeti alapon alkalmazott korlátozás így befolyásolta az amerikai elnökválasztás végeredményét és jelentős anyagi kárt is okozott ezen médiafelületeknek.

A Breitbart News főszerkesztője, Alex Marlow (a Breaking the News: Exposing the Establishment Media's Hidden Deals and Secret Corruption c. könyv szerzője) megjelent a Fox News Channel „Tucker Carlson Tonight” című műsorának hétfői adásában, és reagált azokra a hírekre, hogy a baloldali Facebook-alkalmazottak kikövetelték a saját főnökeiknél, hogy cenzúrázhassák a Breitbart anyagait. Carlson így nyilatkozott:


Tehát a The Wall Street Journal egy csomó belső dokumentumot kapott a Facebooktól a vállalat belső faji igazságossági chatszobájából.”


Majd így folytatta:


Sok egyéb mellett azt találták, hogy a Facebook alkalmazottai megszállott módon gyűlölik a Breitbart oldal tartalmait. Utálják a Breitbartot. A véleményük szerint a Breitbartnak nem szabad eljutni az emberekhez. Miért van ez a jobboldali szenny a Facebookon? Kiderült, hogy a Facebook az ötödével is csökkentette a Breitbart News forgalmát anélkül, hogy bármilyen korlátozással kapcsolatos információt közölt volna velük.”

Marlow így reagált:

„Nem lepődtem meg a hírek hallatán, csak a tálalás döbbentett meg. A Wall Street Journal úgy adta elő a történetet, mintha valami átkozott sláger lett volna a Breitbarton. Ez egy füstölgő pisztoly, ami azt jelenti, hogy ezek az „Woke-tól” áthatott személyek éppen csak a közelmúltban nyomást gyakoroltak a Facebook felső vezetésére, hogy csökkentsék – nemcsak a Breitbartot, hanem az egész konzervatív médián keresztüli forgalmat is. Ezek szándékosan megakadályozták, hogy a legelkötelezettebb felhasználóikat elérjük, vagy hogy a vállalati szektor, a milliárdos tulajdonosok által támogatott multinacionális konglomerátumok minket válasszanak. Ezek itt népszerűsíthették volna híreiket a Breitbartnál. Hiába hihetetlenül népszerű a Breitbart, ha nem dominált a közösségi platformokon”.

„Több milliárd Facebook-oldal van, és a mienk azok közé tartozik, amely valamilyen okból azonnal beindítja a baloldalt. Az alkalmazottak többsége pedig egyből nyafogni kezd a főnökeinek, hogy cenzúrázzanak minket. Szerencsére ez még nem működött teljes hatékonysággal, de a Kongresszus minden republikánus tagjának tudomásul kell vennie, hogy mi folyik itt. Ráadásul ez az egész még a 2020-as választások előtt történt, Tucker. Minden velünk szembeni kritikájukat már 2020 előtt forgalomcsökkenéssel kötötték egybe. Ez megváltoztatta a szavazatokat, és megváltoztatta a közbeszédet és a közgondolkodást is.”

Nézzük csak meg röviden, hogy mennyit is változott a világ néhány év alatt. 2016 tavaszán a cég a Trending nevű szekció körüli botrány miatt került a politika kereszttüzébe. A Trending egy – Magyarországon nem elérhető – kis doboz volt az oldal jobb felső sarkában, amely a legnépszerűbb, a közösségi oldalon legjobban pörgő témákat gyűjtötte csokorba. A cég eleinte azt sugallta, hogy a tartalmát algoritmusok állítják össze, de májusban kiszivárgott, hogy emberi szerkesztői csapat dolgozott rajta, és állítólag a demokrata irányultságú cikkek nagyobb valószínűséggel kerültek be a kiemelt figyelmet generáló dobozba. A dologból rögtön nagy botrány is kerekedett, a republikánusok hevesen tiltakoztak, Mark Zuckerberg cégvezér pedig nem győzte személyesen nyugtatgatni őket.

2016-ban a Donald Trump győzelme utáni demokrata sokkban az amerikai média elkezdett magyarázatokat keresni a váratlan eredményre, és rövid úton meg is találta a főbűnöst: a tech-cégek, azon belül is a Facebookot vádolták azzal, hogy a tevékenységével elősegítette Trump győzelmét. A vádak szerint úgy elburjánzottak a Facebookon a durva álhírek, hogy azok már képesek voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a választást. A vád két kijelentésből állt:

  • Álhírek terjesztésével befolyásolhatták a választókat.

  • A hírfolyamot összeállító algoritmus mindig azt tolta az emberek elé, amit látni akartak, ebbe a buborékba zárva pedig nem tűnt fel nekik, hogy hiteltelen információkat kapnak.

A Facebook a rendszerszintű problémát akkor tagadta. Inkább az összes szerkesztőt kirúgták, és pusztán az algoritmusra bízták a szerkesztést. Emiatt viszont rögtön csúnya bakik csúsztak be, és az általános vélekedés szerint éppen ez a változtatás dobott óriásit a kamuhírek terjedésén.

Személyes ellenérzései ellenére Mark Zuckerberg sokáig kitartott korábbi nyilatkozata mellett, miszerint nem gondolja „hogy egy demokráciában egy magánvállalatnak joga lenne cenzúrázni a politikusokat vagy a híreket ”.

2017-ben a Facebook a szenátusi meghallgatáson már azt közölte, hogy 20 millió amerikai láthatott oroszok által szponzorált politikai hirdetéseket az Instagramon 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány alatt. A feltételezések szerint az oroszok a közösségi médiát használták arra, hogy befolyásolják a választást, mégpedig Donald Trump javára. A Szenátus tagjai második napja kérdezgetik a Facebook, a Twitter és az Alphabet képviselőit a hirdetési gyakorlatukról az eset kapcsán, és hogy mintegy 126 millióan találkozhattak ilyen tartalommal két év alatt.

Később kiderült, hogy a központi hírszerzés akkori vezetője szerepet játszott a Tump lejáratására szervezett titkosszolgálati együttműködésben. A felmérhetetlen befolyású testület élén ötször váltott vezetőt Trump elnök. Ez is jelezte a szervezet és a Fehér Ház közti izzó bizalmatlanságot. A ma már bizonyított szervezkedés nemcsak a republikánus elnökjelöltre irányult, hanem a környezetében lévő kulcsfigurákat is megcélozta.

Elsősorban Mike Flynn altábornagyot, a Védelmi Hírszerző Hivatal korábbi igazgatóját. Ő az, aki börtönbe akarta záratni Hillary Clintont a hivatali e-mailek hanyag kezelése miatt, és aki Trump elnök első nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. A szervezkedés egy „puha puccs” lett volna, amelynek folyamán eljárások alá vonják, és ezzel semlegesítik a Trump-kampány kulcsembereit. Így az elnökjelölt magányossá és védtelenné válik, és leértékelődik a vezetői hitelessége is. („Milyen alakokkal veszi ez körül magát?”) De ez nem lett volna lehetséges a Hírszerző Közösség főszereplője, a CIA együttműködése nélkül.

A nagy semmi – talán ennyivel összefoglalható, mit is talált a volt FBI-vezér (2001-2013) Rober Mueller által vezetett bizottság az ügyben, hogy összejátszott-e Donald Trump az oroszokkal a 2016-os amerikai elnökválasztás megnyerése érdekében. (William Barr államügyész kongresszusnak felolvasott levele, amelyben összefoglalta a jelentést, itt olvasható). Mueller 13 oroszt és három orosz céget vádolt meg azzal, hogy orosz propaganda segítségével próbáltak beavatkozni a 2016-os elnökválasztásokba. Az ügyész úgyszintén vizsgálta a Trump-kampány esetleges kínai, katar, török és izraeli kapcsolatait. Mueller csapata kikérdezett ötszáz embert, kiadott 2800 idézést, elvégzett ötszáz házkutatást, és 13 esetben keresett meg külföldi kormányokat bizonyítékért kutatva. Az orosz beavatkozást vizsgáló nyomozás eredménye az, hogy nem igazán volt orosz beavatkozás a 2016-os elnökválasztási kampányban.


A 2020-as választások alatt Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója több százmillió dollárt juttatott olyan, névleg párton kívüli nonprofit szervezetekbe, amelyek a választási irodák finanszírozását manipulálva, a demokrata szavazatok javára billentették a mérleg nyelvét – derült ki fél éve a The Federalist által közzétett tanulmányból.

A William Doyle, a texasi Irvingben található Caesar Rodney Választáskutató Intézet vezető kutatója által végzett elemzés szerint a magánforrás-finanszírozás a kulcsfontosságú csatatérállamokra irányult, hogy növelje az akkori demokrata elnökjelölt, Joe Biden szavazatarányát riválisával, a republikánus Donald Trumppal szemben.

Az olyan államokban, mint Georgia, ahol Biden 12 ezer szavazattal nyert, és Arizona, ahol tízezer vokssal diadalmaskodott, a hatalmas többletforrások a jelek szerint Bident juttatták győzelemre. A jelentésben azt állítják, hogy nem hagyományos kampányfinanszírozásról vagy lobbizásról volt szó, hanem a „jogi kiskapuk” ügyes manipulálásáról, ami valószínűleg lehetővé tette, hogy a 2020-as választást a világ egyik leggazdagabb embere „megvásárolja”.

A Mark Zuckerberg által pénzelt két nonprofit szervezet – a Technológiai és Polgári Élet Központ (CTCL) és a Választási Innovációs és Kutatási Központ (CEIR) – állítólag 419,5 millió dollárt (130 milliárd forintot) utalt át a Facebook vezérigazgatójának magánforrásaiból a helyi önkormányzatok választási irodáiba.

A demokrata voksok megszerzésére használt módszerek a leírások szerint az adminisztratív gyakorlatok és adatmegosztási megállapodások sokaságától kezdve, a kulcsfontosságú, ingadozó államokban folytatott közvetlen kampányokig terjedtek.

Utóbbira példaként hozta fel a jelentés, hogy a nonprofit szervezetek önjelölt „szavazási navigátorokat” finanszíroztak Wisconsinban, és ezeknek az embereknek az volt a feladatuk, hogy – lehetőleg már a bejárati ajtónál – segítsenek a választóknak, válaszoljanak a kérdéseikre, és biztosítsák, hogy a demokrata szavazók még véletlenül se adjanak le érvénytelen szavazatokat.

A koronavírus-járvány ideje alatt „önkéntes segítségnyújtás” ürügyén a Technológiai és Polgári Élet Központ és a Választási Innovációs és Kutatási Központ a jelentések szerint együttműködött a helyi önkormányzatokkal, hogy biztosítsák a demokrata szavazatokat.

A The Federalist elemzésében felsorolja, hogy a CTCL miként érte el célját nonprofit szervezetek, közösségi médiaplatformok és közösségi média választási befolyásolók igénybevételével. Ezek közé tartozott az általános levélben történő szavazás népszerűsítése, amelynek veszélyeire Donald Trump már a választásokat megelőzően, a kezdetektől fogva figyelmeztetett. Az egykori elnök a rendszert katasztrofálisnak és a választási szabálytalanságok melegágyának nevezte.

A manipulálásnak a tanulmány szerint itt még nincs vége: a választási irodáknak Zuckerberg nonprofit szervezetein keresztül nyújtott finanszírozás állítólag a határidők meghosszabbítására is irányult, ami a levélszavazást részesítette előnyben a személyes voksolással szemben.

A feltételezések szerint ez tette lehetővé a „szavazatpótlást” azoknak a jellemzően demokrata résztvevőknek, akik érvénytelen voksot adtak le. Nekik aktivista csoportok igyekeztek segíteni, hogy javíthassák szavazólapjaikat, mielőtt túl késő lenne. Mindemellett a kutatás felfedte azt is, hogy a CTCL illegálisan kihelyezett, ellenőrizetlen urnákat is használt a levélszavazatok begyűjtésére.

A CTLC 25 alkalommal fizetett ki egymillió dolláros (310 millió forintos) vagy annál nagyobb összeget városi és megyei szavazóirodáknak, többek között Arizona, Georgia, Michigan, Észak-Karolina, Pennsylvania, Texas és Virgina államokban. A 25 szponzorált állam közül végül 23-ban nyert Joe Biden.


***


A történtek kapcsán nekem az az érzésem, hogy nagy valószínűséggel eltévesztettük a házszámot, amikor csak őket tesszük felelőssé az eseményekért. Valakik, az amerikai mélyállam tagjai közül „elejtették a Facebook nevű nagyvadat”, csapdába csalták, és most ez azoknak az akaratát hajtja végre, akik hatalmat gyakorolnak felette. Ez még nagyobb baj, mintha magától vadult volna meg…



 

Források:



34 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page