Vukics Ferenc: A gyerekek oltása, a QALY és az eltűnő OKNE-adatok
- szilajcsiko
- 2021. nov. 26.
- 3 perc olvasás
Frissítve: 2021. nov. 26.

A néhány héttel ezelőtt a magyar egészségügyi hatóságoknak feltett kérdéseink közül az utolsó, de számunkra a legfontosabb így hangzott:
Végül pedig a legtöbb ember által feltett kérdés: Járványügyileg és klinikailag indokolt-e, hogy gyermekeket oltsunk vészhelyzeti engedélyezésű vakcinákkal? Megismerhetőek-e az egyes oltásfajtákra (koronavírus elleni) vonatkozó társadalmi hasznossággal foglalkozó számítások (pl. az egészségnyereséget életminőséggel korrigált életévekben számító QALY), amelyek erre az eredményre jutottak?
A QALY (Quality-Adjusted Life Years azaz Életminőséggel korrigált életévek) az egészség-nyereség univerzális mérőeszköze, mely lehetővé teszi különböző betegségek, egészségügyi technológiák összevetését. Egyetlen mutatóban összegzi az élethosszban (mortalitás) és életminőségben (morbiditás) bekövetkező változásokat.
Számításánál az életév-nyereséget minőségi súlyokkal korrigálják, ahol az 1 a teljes egészséget, 0 a halált jelzi. (A 0-1 intervallumskálán elhelyezkedő minőségi súlyok a releváns egészségi állapotú személyek preferenciáit tükrözik.)
A QALY-t leginkább a különböző gyógyító eljárások hatékonyságának, hasznosságának összevetésére használják. Azt vizsgálják meg, hogy az egyes eljárások mennyi (és milyen minőségben élhető) évvel hosszabbítják meg az életet. Illetve, hogy egy-egy egységnyi QALY adott eljárással milyen költség árán biztosítható (költség-hasznossági elemzés).
Ahhoz, hogy ezt a nagyon fontos mérőszámot megismerjük, szükségünk van pl. Összefoglaló az Oltást Követő Nemkívánatos Eseményekről (OKNE) nevű, évente kötelező jelleggel megjelenő összefoglaló eredményeire is.
A korábbi Egészségügyi Közlöny 2008. évi 5. számában, 1951. oldal megjelent, az Oltást Követő Nemkívánatos Események felügyeletére vonatkozó szakmai irányelv, mely a védőoltással foglalkozó oltóorvosok és a területi kormányhivataloknál dolgozó munkatársak számára nyújtott szakmai segítséget az események bejelentésére, kivizsgálására, elemzésére, valamint kiértékelésére.
Nézzük csak:
A 2010. évi OKNE adatok
Oltóanyagellenőrző osztályok összevont jelentése letölthető itt.
A 2011. évi OKNE adatok
Oltóanyagellenőrző osztályok összevont jelentése letölthető itt. A 2012. évi OKNE adatok
A 2013. évi OKNE adatok
Az Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzésének jelentése letölthető itt.
A 2014. évi OKNE adatok
Az Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzésének jelentése letölthető itt. A 2015. évi OKNE adatok
Az Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzésének jelentése letölthető itt.
A 2016. évi OKNE adatok
Az Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzésének jelentése letölthető itt.
A 2017. évi OKNE adatok
Az Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzésének jelentése letölthető itt.
A 2018. évi OKNE adatok
A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály jelentése letölthető itt.
A 2019. évi OKNE adatok
A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály jelentése letölthető itt.
Érdemes erre is figyelni:
Frissítve: 2020. október 12.
Persze teljesen véletlenül a 2020-as már nincs meg. Pedig milyen kíváncsi lettem volna az év utolsó hetében megindult oltások hatására. Még inkább érdeklődve vártam volna a 2021. évi OKNE adatokat. Persze minden hiába!
Gondolom, az is teljesen véletlen, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) OKNE Szakmai Munkacsoportja 2019. június végén beszüntette tevékenységét. Igazán nem értem, hogy egy ilyen platformot miért is kellett felszámolni pont a világjárvány kirobbanása előtt. A munkáját biztosan nem vette át senki.
2019-ben a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK) a fenti, mintegy 3 millió oltással összefüggésben 185 (90 bakteriális, 95 virális oltóanyaggal kapcsolatos) bejelentés érkezett, ami az előző évekhez hasonlóan, az összes oltás alig 0,006%-át jelenti.
Ebből oltást követő nemkívánatos esemény 133 volt (71,9%), 49 esetben 117 főt érintő oltási balesetet jelentettek (26,5%). További 3 esetben (1,6%) azt vizsgálták, hogy az oltást követő haláleset és az oltás beadása között volt-e összefüggés.
A jogszabályban [18/1998.(VI.3.) NM rendelet] foglaltaknak megfelelően a területileg illetékes megyei kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának szakemberei valamennyi bejelentett oltást követő nemkívánatos eseményt kivizsgálták.
A bejelentések 68,8%-a az A, B és C kategóriákba tartozó oltásokkal volt kapcsolatos, amelyek számáról pontos adatok állnak rendelkezésre. A döntő többsége a négy- (37), illetve az ötkomponensű (20) (DTPa-IPV, illetve DTPa-IPV+Hib) oltóanyaggal végzett alapimmunizálás és emlékeztető oltás után jelentkező OKNE volt.
A kivizsgálások alapján elmondható, hogy a jelentett 133 OKNE 82%-a (109 eset) enyhe, az alkalmazási előiratban előzetesen ismertetett mellékhatás volt, amely 1-2 napon belül kezelés nélkül, nyomtalanul elmúlt. Ilyen enyhe, ismert tünetek: hőemelkedés, láz, rossz közérzet, gyengeség, hányinger, hasfájás, viszketés, lokális bőrpír, duzzanat, fájdalom.
A jelentett esetek közel 18%-ánál (24 fő) kórházi ellátás történt. A kórházi esetek egy részében a csecsemők – a fokozottan aggódó szülők megnyugtatását is szolgálva – kerültek ambuláns megfigyelésre, vagy pár napos kórházi ápolásra. Ezekben az esetekben legtöbbször láz és/vagy görcs, hányás, hasmenés, kiütés (allergiás és/vagy egyéb eredetű), fokozott helyi reakció volt megfigyelhető. A serdülők zsibbadás, és/vagy migrén és/vagy ájulás miatt kerültek kórházba, 1-2 naptól 7-10 napig tartó időtartamban.
Elcserélt oltóanyag (27 eset) és duplán beadott (5 eset) oltás okozta az oltási balesetek közel kétharmadát (32 eset). 4 esetben jelentettek csoportos oltási balesetet (~ 8 %), mely összesen 72 főt érintett (61,5 %) a 117 főből. Csere vagy oltóanyag-tévesztés esetén a szükséges intézkedések (pótlás, tájékoztatás) minden esetben megtörténtek. Oltást követő nemkívánatos eseményt oltási baleset után nem jelentettek.
A védőoltás beadását követő 30 napon belül bármilyen okból bekövetkező haláleset 24 órán belül jelentendő. 2019-ben 3 bejelentés érkezett, a kivizsgálások és jegyzőkönyvek alapján a halál oka már meglévő, krónikus, illetve más alapbetegség volt. (1. ábra)
Vajon hány oltást követő nemkívánatos esemény vagy oltási baleset következett be 2021-ben? Akkor mintegy 3 millió oltással összefüggésben 95 virális oltóanyaggal kapcsolatos bejelentést tettek. Most, amikor már több mint 13 millió oltási eseményen vagyunk túl, akkor érdemes lett volna összehasonlítani az akkori eredményeket a maiakkal.
Irodalom:
Comments