Vukics Ferenc: A jogállamiság felfüggesztése mint demokratikus rémálom

Minden jel arra mutat, hogy lezárultak a háttértárgyalások az ellenzéki előválasztások kapcsán. A DK és a Jobbik sikeresen zárták az egyeztető tárgyalásokat, és jelölti helyek 90%-át elosztották egymás között. Testvériesen. A nyolcpárti összekapaszkodás többi résztvevőjéről annyi mondható el, hogy megélhetési vezetőik szépen elárulták a tagságukat, és csak arra összpontosítottak, hogy ők maguk ne maradjanak ki az osztozkodásból.

Az elképzelés szerint a DK próbálja hozni a fővárost és néhány nagyobb várost, a vidék támogatását pedig a Jobbiknak kell biztosítania. Az összefogás legnagyobb vesztese mint párt valószínűleg a Momentum és azok a viszonylag kevés politikai tapasztalattal rendelkező fiatal párttagok lesznek, akik hittek abban, hogy meghatározó szereplői lesznek a helyi és az országos közéletnek. Egy, elsősorban a fővárosban prosperáló pártra mint felesleges versenytársra a magyar politika jegesmedvéinek nincs szükségük. A kisebb pártok körül történő botrányok jól jöttek a Demokratikus Koalíciónak (valószínűleg tevőlegesen részt is vettek ezeknek a kirobbantásában), és az ottani vezetők csak a megfelelő formaidőzítésre figyeltek. Nagy kérdés, hogy a jelentéktelenné tett pártok helyi közösségei (jelöltjei és támogatói körük) hogyan fogják lereagálni az előválasztás során letisztuló politikai képletet. Nagy valószínűséggel nem fogják annyiban hagyni a dolgot és további elhúzódó belharcokra lehet majd számítani. Ezek azonban már nem fogják akadályozni az ellenzék esetleges sikerét. A szavazók hazánkban nincsenek valódi közösségekbe szervezve. A kor embere általában még a helyi ügyekről is a médián keresztül tájékozódik, ezért a „fazonigazításos létszámcsökkentés” csak néhány tízezer szavazattal befolyásolhatja az országos szavazás eredményét.

A nagy kérdés a DK és Jobbik további viszonya. Úgy gondolom, hogy nem véletlenül támogat a DK több, korábbi kijelentése miatt botrányba keveredett jobbikos jelöltett, mivel egy esetleges győzelem után a terhelő felvételek eléggé erős kártyalapok lesznek majd a baloldali párt kezében.

A „külső megrendelői igényeknek” a Jobbik nemcsak addig fog megfelelni, amíg a kormányváltás lezajlik, hanem szinte bizonyos, hogy vele akarják majd elvégeztetni a Fidesz kriminalizálását és felszámolását is.

Valakinek kezdenie kell majd valamit a Fidesz után maradt jobboldali tömegekkel. Erre a feladatra a DK és vezére nyilvánvalóan nem alkalmas.

Nem lennék meglepve, ha a DK inkább a honvédelmi tárcára, mint a belügyi tárcára tartana igényt. Gyurcsány Ferenc már több mint egy éve mondja, hogy egy tisztességtelen választás lesz, amit a Fidesz majd megpróbál manipulálni. A felesége Biden-i elszólása szerint egy „tisztességtelen választáson” fognak győzni. A DK elnöke szerint a Fidesz nem fog belenyugodni a vereségébe, ezért felszólította az országos rendőr-főkapitányt és a belügyminisztert, hogy az ő feladatuk a nyugalom és a közrend fenntartása. Gyurcsány arra célzott, lehetnek utcai zavargások egy fideszes vereség esetén. "Ha utat engednek az erőszaknak, ha félrenéznek", akkor nem lesz az új kormány megbocsátó. "Megtanultuk, kikkel állunk szemben!"

Gyurcsány a nemzetbiztonsági szolgálatokat is figyelmeztette, hogy fokozott felelősségük van akkor, ha a jobboldal nem tudja tudomásul venni a vereségét.

Nem véletlenül tesz ilyen bátor kijelentéseket, mivel biztos benne, hogy a titkosszolgálatok, a rendőrség, az államigazgatás tagjainak, alkalmazottainak elsöprő többsége jelenleg kormányellenes.

Ha nyernek, akkor is meg fogják állapítani, hogy a választások el voltak csalva és jóval több mandátum jár nekik, mint amennyit eredetileg kaptak. Mennek majd a kivizsgálások, az újraszámlálások.

Ha nem nyernek, akkor sincs semmi probléma, hiszen eleve jelezték, hogy a Fidesz el fogja csalni az eredményt. Jöhetnek a külföldi egyetértő állásfoglalások és a helikopterek. A kényesebb feladatokat (tömegoszlatások, letartóztatások) valószínűleg a Jobbik politikusainak kell majd elvégezni. A baloldali párt teoretikusai már készen is állnak az a jogállamiság ideiglenes felfüggesztésére.

Vörös Imre szerint az „Orbáni önkényuralmat” bebetonozó rendelkezések és a jelenlegi alkotmány eltörölhetők egyszerű többséggel is. A Klubrádió Megbeszéljük című, március végi adásában állt elő azon javaslatával, hogy egy 2012-es alkotmánybírósági végzés nyomán a mindenkori Ország­gyűlés jogosulttá vált arra, hogy az Alkotmánybíróság szerepébe lépve semmisítsen meg bizonyos „jogállamiatlan” jogszabályokat. Az interjúban a volt alkotmánybíró ragaszkodott ahhoz, hogy mindehhez nem szükséges kétharmados felhatalmazás sem, hiszen az Alkotmány­bíróság is egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg a határozatait. Mint mondta: „nem törvényalkotásról van szó, hanem arról, hogy az Ország­gyűlés alkotmánybírósági funkciót kénytelen visszavenni, és ebben a körben értelemszerűen egyszerű többséggel határoz. (…) Értelmezhetetlen az, hogy kétharmados többséggel, mert nincs ilyen előírás.”

Vörös szavai lényegében utat nyitnának ahhoz, hogy a jogállam felett a legjobb esetben is csak egy politikusokból delegált alkotmányügyi bizottság rendelkezzen, ahol Gyurcsány Ferenc alkotmánybíró is lehetne egyben. A DK tegnapi harcos kijelentési azt mutatják, hogy a „Vörös-vonal” átlépése nekik nem okozna különösebb lelkiismeretfurdalást.

Ezt az elképzelést azonban még a baloldal jogtudósai között sem osztja mindenki. Hack Péter jogtudós, volt SZDSZ-es politikus szerint alkotmányos válsághelyzet és polgárháborús körülmények alakulnának ki, ha az ellenzék egy esetleges választási győzelem után felfüggesztené a jogállamot és átírná az alaptörvényt. Az ő véleménye szerint a javaslat olyan téves állításokból indul ki, mint hogy a hatályos alaptörvény nem legitim, és Magyarországon diktatúra van.

A jogtudós szerint Vörös Imre javaslata komoly veszélyeket jelent, mert a rendvédelmi szervek, közigazgatásban tevékenykedők, ügyészek, bírák olyan helyzetbe kerülnének, amely során jogelméleti vitákat kellene értelmezni. Ez kiszámíthatatlanná tenné a jogalkalmazást, felborítaná a jogrendet, és utcai tüntetésekhez, erőszakos összecsapásokhoz vezetne, ami „mindennél rosszabb lenne Magyarországnak”.

Kis János szerint a „negyedik köztársaságnak” csak azután lehet végleges alkotmánya, ha a Fidesz a sorozatos vereségek után szétmállik. Hogy ez a pillanat ne vesszen a messzi jövőbe, az szerinte az ellenzék önmérsékletén múlik. Az ő véleménye szerint az Alkotmányos elveket sértő eljárásban született jogszabály népszavazásra bocsátása is eleve alkotmányellenes marad. Ha a kétharmados alkotmányozás 2010–11-ben illegitim eljárás volt, akkor a feles alkotmányozás nem lehet legitim 2022-ben. A liberális filozófus szerint az eredendő alkotmányossági hibát ezért népszavazással korrigálni nem lehet.

Vörös Imre elfelejti, hogy az éremnek két oldala van. Ő maga is arra az Alaptörvényben foglalt rendelkezésre hivatkozik, amely kimondja: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Ez pedig minden magyar emberre vonatkozik. Jómagam – e sorok szerzője – pedig mindent meg is fogok tenni, hogy ilyen esemény ne következhessen be. A jogállamiságot pedig nemcsak egyoldalúan lehet felfüggeszteni.

Gyermekkorunkban gyakran hallottuk: „Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek.” Nekünk, „a kisökröknek” is van véleményünk erről. Bátrak leszünk, mert: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.