Vukics Ferenc: A lakosság egy része eleve védett volt a COVID-ellen. Két év óta mélyen elhallgatják

Másfél év előtt felfigyeltem arra a hírre (ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni a T-sejtek szerepével), hogy egyes kutatók szerint a COVID-fertőzésnek kitett lakosság 17-21%-a sehogy sem „akarja” elkapni a betegséget. Akkor már több kutató felvetette annak lehetőségét, hogy más, megfázáshoz hasonló tüneteket okozó koronavírusok, vagy megfázásos tüneteket okozó más vírusok már „előkészíthették” egyes személyek szervezetét arra, hogy komoly védelmet alakítsanak ki a koronavírus ellen. Azóta legalább egy tucat kutatócsoport dolgozott ezen a témán világszerte. Eredményeikről folyamatosan tájékoztatták a tudományos közvéleményt, és egyre többször igazolták egymás eredményeit. A nemrég megjelent brit tanulmány („A keresztreaktív memória T-sejtek a SARS-CoV-2 fertőzés elleni védelemmel társulnak a COVID-19-kontaktusokban) tovább erősíti ezt az állítást. A megfázás megvédheti az embereket az COVID-fertőzéstől.

Ráadásul ez a védelem, már az első védelmi vonalban, a nyálkahártya immunitásban is jelentkezik, amelyre egyáltalán nem hatnak a jelenlegi oltások, míg a fertőzésen való átesettség igen. Ha jól működik a nyálkahártya immunitásunk, akkor a vírusnak nagyon kevés esélye van a szervezetbe jutni.

A megfázás vagy meghűlés vagy nátha (más néven: heveny orr-garatgyulladás, rhinitis acuta, rhinopharyngitis, heveny rhinitis, hűléses hurut, catarrhus, akut légzőrendszeri betegség) a felső légutak vírusos fertőzése, amely elsősorban az orr, a torok nyálkahártyáját támadja meg, de a tüdőben is megjelenhet.

A meghűlésnek nincs pontos tudományos és orvosi definíciója (a hideghez viszont csak annyi köze van, hogy a kórokozók szezonálisan télen aktívabbak). A leggyakrabban feltételezett kórokozó a rhinovírus (az esetek 30%-80%-a), amely a Picornaviridae víruscsaládba tartozik, ahol 99 vírustípust tartanak nyilván. Meghűlést okozó további vírusok: a coronavírus (10-15%), az influenzavírus (5-15%), a humán parainfluenza-vírus, a humán légzőszervi óriássejtes vírus, az adenovírusok, az enterovírusok, és a metapneumovírus. Gyakran egynél több vírus is jelen van.

A meghűléses fertőzéseknél összesen kétszáznál is több vírus játszik közre. A meghűlést gyakran összetévesztik a sokkal súlyosabb influenzával, amely gyenge immunrendszerű személyeknél (például újszülötteknél vagy időseknél) halálos is lehet. A megfázás a leggyakoribb fertőzéstípus az emberek körében.

Tünetei – a súlyosság és kiterjedés szerint – többek között a köhögés, a torokfájás, az orrfolyás (rhinorrhea), valamint a láz. A tünetek általában hét-tíz nap után megszűnnek, némelyik azonban akár három hétig is fennállhat.

A felső légúti fertőzéseket a test leginkább érintett területei szerint kategorizálják. A meghűlés elsősorban az orrot érinti, a garatgyulladás (pharyngitis) a torkot, az orrmelléküreggyulladások (sinusitis maxillaris, frontalis, ethmoidalis, sphenoidalis) pedig a melléküregeket.

A tüneteket nem a vírusok által okozott szöveti károsodások, hanem az immunrendszer fertőzésre adott válaszreakciói váltják ki.

A meghűlésre nincs gyógymód, de a tünetek kezelhetőek. A felnőttek átlagosan évente kétszer-háromszor kapnak meghűlést. A gyermekek körében az átlag hat- és tizenkét meghűlés évente. Ez az egyik indoka annak, hogy a gyerekek döntő többsége tünetmentesen vészeli át a betegséget. A tünetek jellemzően a fertőzöttség kezdetét követő második és negyedik nap között a legsúlyosabbak.

A koronavírus a Coronaviridae család Coronavirinae alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése. Gyakori vírusokról van szó, melyek az orr, az arcüregek és a nyelőcső felső részének fertőzését okozhatják leggyakrabban.

A legtöbb koronavírus ártalmatlan, észrevétlenül, vagy enyhe betegséggel is előfordulhat.

Néhány típusa azonban súlyos megbetegedéseket okoz, például a MERS és a SARS koronavírusok.

A megfázás okozta magasabb T-sejtek szintje csökkenti annak valószínűségét, hogy egy személy elkapja a Covidot – derül ki egy újabb szakértői tanulmányban.

A londoni Imperial College kutatói által hétfőn közzétett tanulmány egy „további bizonyíték a T-sejtek immunvédelemben betöltött szerepére”. A kutatók megállapították, hogy a megfázás utáni magas szintű jelenlétük segíthet a Covid-fertőzés elleni védekezésben. A kutatók azt is elmondják, hogy eredményeik egy második generációs, univerzális vakcina tervezett összetételét is megadhatja, amely megakadályozhatja a SARS-CoV-2 jelenlegi és jövőbeli változatainak fertőzéseit is.

Dr. Rhia Kundu, a tanulmány első szerzője, az Imperial Nemzeti Szív- és Tüdőintézetétől a következőket mondja:

„A SARS-CoV-2 vírusnak való kitettség nem mindig vezet fertőzéshez, és nagyon szerettük volna megérteni, miért. Megállapítottuk, hogy a már meglévő T-sejtek magas szintje, amelyeket a szervezet más emberi koronavírussal, például a megfázással fertőzött meg, megvédhet a COVID-19 fertőzéstől.”

A vizsgálat 2020 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Királyságban a legtöbb ember még nem fertőződött meg, és nem is volt beoltva a SARS-CoV-2 ellen. 52 embert vontak be, akik együtt éltek valakivel, akinek PCR-vizsgálata megerősítette a SARS-CoV-2 fertőzést, és ezért ki volt téve a vírusnak. A résztvevők az elején, majd 4 és 7 nappal később PCR-teszteket végeztek annak megállapítására, hogy kialakult-e fertőzés.

Az 52 résztvevőtől a vírussal való érintkezést követő 1-6 napon belül vérmintát vettek. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy elemezzék a már létező T-sejtek szintjét, amelyeket korábbi közönséges megfázásos koronavírus-fertőzések indukáltak, és amelyek kereszt-aktivitást mutattak a SARS-CoV-2 vírus fehérjéivel is.

A kutatók azt találták, hogy ezeknek a keresztreaktív T-sejteknek a szintje szignifikánsan magasabb volt abban a 26 emberben, akik nem fertőződtek meg, összehasonlítva azzal a 26 emberrel, akik megfertőződtek. Ezek a T-sejtek a SARS-CoV-2 víruson belüli belső fehérjéket célozták meg, nem pedig a vírus felszínén lévő tüskefehérjét, hogy megelőzzék a fertőzést.

A jelenlegi vakcinák nem váltanak ki immunválaszt ezekre a belső fehérjékre. A kutatók azt mondják, hogy – meglévő hatékony tüskeprotein-célzó vakcináink mellett – ezek a belső fehérjék új vakcina célpontot kínálnak, amely hosszan tartó védelmet nyújthat, mivel a T-sejtes válaszok tovább fennmaradnak, mint az ellenanyagválaszok, amelyek az oltást követő néhány hónapon belül elhalványulnak.

Ajit Lalvani professzor, a tanulmány vezető szerzője és az NIHR Légúti fertőzések Egészségvédelmi Kutatóegységének igazgatója az Imperialnál, a következőket mondja:

„Tanulmányunk az eddigi legvilágosabb bizonyítékot szolgáltatja arra vonatkozóan, hogy a közönséges megfázás koronavírusai által indukált T-sejtek védő szerepet játszanak a SARS-CoV ellen. -2 fertőzés. Ezek a T-sejtek védelmet nyújtanak azáltal, hogy a víruson belüli fehérjéket támadják meg, nem pedig a felszínén lévő tüskefehérjét.”

„A tüskeprotein intenzív evolúciós nyomást okoz az oltóanyag által kiváltott antitestek hatására, ami az oltóanyagot megkerülő mutánsok fejlődését segíti elő. Ezzel szemben az általunk azonosított védő T-sejtek által megcélzott belső fehérjék sokkal kevésbé mutálódnak.”

„Azok a lehetséges új vakcinák, amelyek ezeket a konzervált, belső fehérjéket tartalmazzák, széles körben védő T-sejt-válaszokat indukálnának, amelyek védelmet nyújthatnának a jelenlegi és jövőbeli SARS-CoV-2 variánsokkal szemben."

A kutatók felhívják a figyelmet a tanulmányukra vonatkozó korlátokra, többek között arra, hogy mivel ez kicsi, és a résztvevők 88 százaléka fehér európai etnikumú volt, nem tudják modellezni a demográfiai tényezőket. Korábban már megfigyelték, hogy az afrikai származású embereknél nagyobb arányban jelentkeznek súlyosabb tünetek. A tanulmányt az NIHR Légúti fertőzésekkel foglalkozó Egészségvédelmi Kutatóegysége és az Orvosi Kutatási Tanács finanszírozta.

Nézzük, mit írt a felfedezéssel kapcsolatban Dr. Letoha Gábor szegedi kutató:

„A keresztreaktív memória T-sejtek a SARS-CoV-2 fertőzés elleni védelemmel társulnak a COVID-19-kontaktusokban – Kundu és munkatársai, ma közzétették a Nature Communications-ben.”

„A génterápiás eljárások, azaz mikor géneket vírusvektorba csomagolva juttatunk az emberi szervezetbe (ld. Szputnyik. Astra vagy Janssen COVID vakcinák), legnagyobb akadálya az ún. keresztimmunitás, ami azt jelenti, hogy egy víruscsalád adott tagjai ellen kialakuló immunitás (ld. az adenovírusok által okozott fertőzéseket) akár mesterséges módon továbbfejlesztett virális vektorok ellen is védelmet biztosít.”

„Azaz a természetes vírus ellen kialakuló védelem közömbösíti a természetes vírus tovább-fejlesztésével létrehozott mesterséges vírusvektorokat is. Ez az ún. keresztimmunitás nevű jelenség közismert tény volt az immunológiában, mint az is, hogy a velünk élő és felső légúti humán koronavírusok folyamatosan lefertőzik a humán populációt.”

„Mivel a felső légúti humán koronavírusok fehérjeburka, főként a tüskefehérjén túli részek (nukleokapszid és membrán régiók) nagyban átfednek (azaz szekveciájukban nagy hasonlóságot mutatnak) az újonnan felbukkanó SARS-CoV-2-vel, szinte érthetetlen volt, hogy a keresztimmunitásra vonatkozó tanulmányokat és teóriákat a tömegmédia miért hallgatja el.”

„De ami késik, nem múlik. Kundu és munkatársai által január 10-én közzétett tanulmányban a szerzők megmutatják, hogy a felső légúti hurutot okozó koronavírusok nukleokapszid régiója ellen kialakuló sejtes immunitás (ez pedig a hurutos megbetegedések miatt a társadalom széles rétegére érvényes) hatékony védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 fertőzés ellen. Azon személyek ugyanis, akiknél a ti. nukleokapszid-specifikus T-sejtek jelenléte kimutatható, azok COVID-19 pozitív személyek jelenlétében is PCR negatívok maradtak, bizonyítva azt a közel 2 éve elhallgatott tényt, hogy a SARS-CoV-2 ellen a korábbi koronavírusok tüskefehérjén túli régiói ellen kialakuló immunitás is képes védelmet nyújtani.”

Két éve elhallgatott tény, amire az elmúlt másfél évben pont egy tucatnyi alkalommal kérdeztünk rá a hatóságoknál. Válaszra sem méltattak bennünket, de még a kormánypárti országgyűlési képviselőket sem. Persze nem véletlenül, mert az angol kutatók által megállapított mechanizmus azt is jelentheti, hogy a meglévő keresztimmunitás semlegesíti az oltások mesterséges virális vektororait. Akkor pedig a vektorok által megcélzott fertőzést is semlegesíti a meglévő T sejtes immunitás, és így nem sok hatása van az oltásnak. Ha jól emlékszem, erről már Rusvai is beszélt egy őszinte pillanatában.

Szóval ezredszerre ismétlem.

Nem az a lényeg, hogy ki az oltott és a ki az oltatlan, hanem az, hogy ki a védett és a ki a nem védett a betegséggel szemben.

Az alaptalanul megbélyegzett oltatlanok többsége (aki átesett a betegségen) jobban védett, mint oltott társaik, akik viszont továbbra is „fenntartják a járványt”, mivel (fertőzöttségük esetén) senki sem akadályozza a mozgásukat. Az oltatlanok egy része pedig, aki még nem kapta el még a betegséget, a keresztimmunitás jelensége miatt eleve védett volt a COVID-dal szemben, és soha sem volt vírusterjesztő.

Most pedig dühöngök egy sort azon, hogy a nevelőszülőkhöz adott gyerekeket kötelező volt oltani, és az új családot teljesen kizárták a döntés lehetőségéből.

És dühöngök azon, hogy a hazai „szakértők” már fontolgatják azt a döntést, hogy a fertőzésen átesettek kártyájának érvényességi idejét megváltoztatják, mert az NKK szerint „a fertőzésen való átesettség oltás nélkül nem felel meg immunizációnak.”

Ha valami ingyen van, akkor persze, hogy nem ismerik el.