Vukics Ferenc: A Szputnyik, a Janssen, a Guillain–Barré-szindrómám – és Rusvai Miklós
Mit gondoljon az átlagember a világjárványról, ha a médiában sztárolt immunológusok is folyamatosan ellentmondanak egymásnak, más országok egészségügyi hatóságainak, a WHO ajánlásainak, vagy a vakcinagyártók javaslatainak? A felelősséget senki sem vállalja az állításaiért, azt a beleegyező nyilatkozat aláírásával magunkra vállaltuk. Ha mi vagyunk a felelős személy, akkor pedig csak jogunk lenne a „tudományos igényű” tájékoztatáshoz. Nem a politikának, politikai pártoknak és nem a gyógyszergyártók gazdasági érdekeinek „éppen megfelelő” magyarázatokra van szükségünk, hanem olyan adatokra, amelyek alapján szeretteink és a magunk sorsáról felelősséggel dönthetünk.
A nyáron az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa, Soumya Swaminathan egy online tájékoztatón közölte, nem javasolja a különböző oltások keverését, azok veszélyesek lehetnek.
Swaminathan akkor azt mondta, hogy nincs elegendő adat az oltások keveréséről, ám néhány nap múlva a Soumya-t elpakolták a háttérbe, a WHO pedig pontosított, és az AstraZenecát követő Pfizer oltásokat helyénvalónak találta, ha nem áll rendelkezésre más lehetőség. Az FDA (az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal) jelenleg nem ajánlja a vakcinák keverését a harmadik oltás beadáskor.
Többen próbáljuk kieszközölni, hogy (ha minden igaz, amit nekünk eddig erről a világjárványról elmondtak) tényszerűbb lenne a közbeszédben terjedő oltottak – nem oltottak ellentét helyett a betegséggel szemben védettek és nem védettek kifejezéseket használni.
A biológiai állapot (mikrobiológiai állapot) a valódi tény, nem pedig az oltás eseménye. Van, aki az oltás helyett placebót kapott; van, akire az oltás nem hat; van, akinek az oltóanyaga az éppen tomboló mutáció ellen használhatatlan; és vannak olyanok, akik átestek a betegségen, és eddigi ismereteink szerint sejtes immunitásuk kiépülésével hosszan tartó védettséget szereztek a betegség minden vírusváltozatával szemben.
A harmadik oltás lehetőségét Európában Magyarország biztosította elsőként. Az emlékeztető oltás beadására a szakértők szerint azért van szükség, mert a vírus új mutációinak terjedése rendkívül gyors. A harmadik oltás főleg az idősek számára lehet fontos, akiknél lassabban alakul ki az immunitás, valamint a krónikus betegek csoportjában lehet szükség rá.
A nyáron persze megnyugtattak bennünket, hogy pontosan szabályozzák itthon, melyik oltás után mit kaphatunk. Mi már akkor „jobban tudtuk, mint az amerikaiak vagy a WHO, vagy a vakcinagyártók”. Így szólt a nyári regula:
AstraZenecára adható Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Sinopharm,
a Janssen vakcinára Pfizer, Moderna, Janssen és Sinopharm,
a Modernára Janssen, Sinopharm. Moderna és AstraZeneca,
a Pfizerre Janssen, Sinopharm, Pfizer és AstraZeneca,
a Sinopharmra Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Sinopharm és Janssen,
a Szputnyikra Pfizer, Moderna, Szputnyik és Sinopharm.
Azt már csak félve jegyzem meg, hogy ugyanebben az időben a világ vezető tudósai azt nyilatkozták, hogy nincs elegendő rendelkezésre álló biostatisztikai adat, ami igazolná ezt a sorrendiséget. Ezek a „kétkedők” azt állították, hogy a vizsgált csoportok olyannyira kis létszámúak voltak és olyannyira szabálytalanul rögzítették az adatokat, hogy abból valódi következtetéseket levonni nem lehet.
Vereckei Péter, a Pfizer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a nyáron azt nyilatkozta, hogy mivel klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, jelenleg nem támogatják az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását.
Karikó Katalin nyári közlése szerint az AstraZenca és a Szputnyik esetében a harmadik oltásnak feltétlen másnak kell lennie, de az mRNS-t tartalmazó Pfizernél vagy a Modernánál lehet ugyanaz a harmadik oltás.Augusztus végén jelentették be, hogy távozik az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) két vezetője, akik a koronavírus-vakcinák jóváhagyásáért is feleltek. Az akkori híradások szerint Martin Gruber, az FDA vakcinakutatásért és vizsgálatért felelős egységének igazgatója októberben, az igazgatóhelyettes, Phil Krause pedig novemberben távozik az amerikai gyógyszerfelügyelettől. A szakemberek és körülöttük lévő tudományos közösség egy része kimondták, hogy a Biden-kormány döntése az emlékeztető oltások megindításáról korai és nélkülözi a tudományos alapokat.
Ez egy politikai indíttatású döntés volt, mivel az amerikai gyógyszerfelügyelet egyelőre nem fejezte be az emlékeztető oltásokkal kapcsolatos adatok vizsgálatát.
Nem hinném, hogy a járvány elleni védekezés amerikai vezetői vírustagadók vagy összeesküvés-elmélet hívők lettek volna.
Mi ekkor már hónapok óta oltottuk a harmadikat egy olyan regula szerint, amelyet a világ egyik legfejlettebb kutatói hálózatával rendelkező ország nem ismert el. Néhány héttel ezelőtt már írtam arról, hogy ez a két tudós is azt állította, hogy a számukra eljuttatott vizsgálati eredmények tudományos értelemben használhatatlanok.
Mi valami fantasztikus szakembergárdával rendelkezhetünk, ha hónapokkal korábban a kezünkben volt a „járványügyi bölcsek köve”. Ha ilyen profik vagyunk és így leelőzzük a világot, akkor már csak az a kérdés, hogy miért nem voltunk eddig képesek egy saját oltóanyagot kifejleszteni (a kubaiaknak kettő is van), vagy miért nem tud az operatív törzs és az országos tisztifőorvos közel egy hónapja válaszolni egy olyan (országgyűlési képviselők és államtitkárok közvetítésével feltett) kérdésre, hogy miért nem fogadják el a sejtes immunitás vizsgálatok eredményét a védettségi kártya kiállításához.
A múlt hét végén megint Rusvai Miklós virológus nyilatkozata csapta ki nálam a biztosítékot. Rusvai szerint akik Szputnyikot kaptak első és második oltásként, és olyan országba utaznának, ahol nem fogadják el az orosz vakcinát, azoknak érdemes harmadikként a Janssent beadatniuk, annak ellenére, hogy ugyancsak vektorvakcinaként kisebb lehet a hatékonysága, és emiatt az NNK sem kifejezetten ajánlja .Állítólag többen kértek már tanácsot Rusvai Miklóstól külföldi tartózkodás miatt azok közül, akik Szputnyikot kaptak első két oltásként. A virológus szerint az ő számukra nem megoldás, ha Pfizert vagy Modernát kapnak, mert az érvényes vakcinaútlevélhez két dózisra lenne szükség ezekből, a Szputnyikot pedig a legtöbb helyen (csak a neomarxista országokban) nem fogadják el.
Számukra a Janssen vakcinát javasolja a szakember, hiszen ez egydózisú vakcinaként feljogosít az utazásra, ugyanakkor ez a Szputnyikkal oltottak számára nem tartozik az ajánlott oltások közé az NNK ajánlása alapján – hívta fel a figyelmet.
Mivel azonban – mondja Rusvai – az érintetteknek nem extra immunitásra, hanem az utazáshoz szükséges papírra van elsősorban szükségük, alkalmas lehet számukra.
Mi van? Nooormális!!!
Egy orvos arra biztatja az embereket, hogy az alfa és a delta variáns ellen is a legnagyobb hatékonyságot mutató orosz oltás után a Sputnyikhoz hasonlóaan adenovírus alapú Janssennel oltsanak, ha valaki utazáshoz akar papírokat szerezni.
Vagyis a PAPÍR miatt veszítse el magas védettségét!
Az alfa variánssal kapcsolatban a Janssen a betegség kialakulása ellen 66 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a vakcinatesztek során, két héttel az oltás beadása után; a kórházi ápolásra szoruló súlyos és kritikus megbetegedéseket pedig 85 százalékban akadályozta meg. Ez azt jelenti, hogy a legalább 10-20%-al kisebb hatékonyságú oltóanyag megakadályozza, hogy érvényesüljön a Szputnyik 2-3 évig tartó magas védettsége. Eddig 100 emberből 2-3-nak kellett félnie attól, hogy nála nem működik megfelelően a vakcina hatóanyaga, a Jansennel történő emlékeztető oltás után 100 emberből 10-20 számíthat arra, hogy PAPÍRJA van, de közben védtelen a betegséggel szemben.
Az ellenzéki híradásokban sokszor szereplő Falus Ferenc immunológus szerint: akik az orosz vakcinára Janssent kérnek, azok lehet, hogy hibát követnek el:
„Mind a Szputnyik, mind a Janssen vektorvakcina, ráadásul mindkettő ugyanazt az adenovírust tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a két adag orosz oltóanyag által keletkezett immunválasz semlegesíti a harmadikként beadott Janssent, vagyis ez a kombináció kifejezetten hátráltatja a védelem kialakulását. Semmiképp sem ajánlom, komoly gondokhoz vezethet."
Dobson Szabolcs, gyógyszerengedélyeztetési szakértő a közösségi oldalán a következőket írta a harmadik oltásról:
"Vizsgáljuk meg a dolgot: a harmadik oltás hazai protokollja immár nem zárja ki az azonos vektorvakcinákkal való (azaz homológ) újraoltást. Ez vonatkozik az AstraZeneca, a Janssen és a Sputnik oltásra is (ez utóbbinál harmadik oltásként az első, Ad26 komponenst adják). Tehát nem arról van szó, hogy továbbra is félni kell az egyazon adenovírus vektor elleni immunreakció miatti hatáscsökkenéstől, mert már vannak vizsgálati adatok arra, hogy a harmadik oltások elfogadható immunválaszt generálnak. Mivel a Janssen is Ad26 adevovírust használ vektorként, csakúgy, mint a Sputnik V első komponense és a Janssen újraoltás igazoltan működik (lásd https://www.medrxiv.org/.../2021.08.25.21262569v1.full...), logikusan várható, hogy Sputnik V-re ráoltva is működik. Viszont ez nincs bizonyítva.
Amúgy folynak vizsgálatok a Sputnik+AstraZeneca és a Sputnik+CanSinoBio vektorvírus kombinációkkal is, de Janssenről mint kombinációs partnerről még nem volt hír. Ámde felvethető, hogy egyelőre más kombinációkról sincs adat, különös tekintettel a Sinopharm harmadik oltásként való alkalmazására, de a Janssen más vakcinákkal való kombója is igazolatlan.
Úgyhogy a helyzet zavaros. Ugyanis a hazai protokoll részben némileg már igazolt, részben igazolatlan kombinációk elegye. Azt levezetni ennek alapján szakmailag, hogy miért éppen a Sputnik+Janssen kombináció nem adható, NEM lehet. Csak egyetlen oka lehetne egy csak bizonyítékokra alapozott protokollban: a bizonyíték hiánya."
Megismétlem: a felelősséget senki sem vállalja az állításaiért, azt a beleegyező nyilatkozat aláírásával magunkra vállaltuk. Ha mi vagyunk a felelős személy, akkor pedig csak jogunk lenne a „tudományos igényű” tájékoztatáshoz. Mit képzelnek ezek az emberek? Minek néznek bennünket?
Az oltásokkal kapcsolatosan nem lenne annyi szkeptikus ember, ha ezek az említettek valódi szakemberek lennének. Két lehetőség van: vagy szakemberekből nekünk csak ennyire hülyék jutottak és ez az ország tudományos szempontból középkori állapotokban van, vagy csak újból érvényesül a jól megszokott kontraszelekció jelensége, és a nagyközönség felé kontárok közvetítik a híreket.
Engem Szputnyikkal oltottak be. Nem voltam szerencsés, a második oltás után a Guillain–Barré-szindróma (szétterjedő zsibbadás) jeleit figyeltem meg magamon.
A betegség egyike a számos, igen ritka, autoimmun, a perifériás – elsősorban a motoros – idegeket érintő gyulladásoknak. Klasszikus formájában jellegzetes tünet a kéz, illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés. A Guillain-Barre-szindróma oka pontosan nem tisztázott, az adenovírus alapú vakcinákkal történő oltások után előfordulhat. Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtek egyes molekuláival, ezáltal immunválaszt provokálnak, ami a sejtek károsodásához vezet.
Ritkábban olyan antitestek képződhetnek, amelyek elsősorban az axonokat károsítják. Ennek azért van jelentősége, mert ezekben az esetekben a klasszikus formával szemben a javulás kevésbé teljes, maradandó tünetekre lehet számítani.
Ismert a betegségnek csak az érző, csak a motoros rostokat érintő akut, illetve krónikus formája is. A betegség klasszikus formájában – mint említettem – jellegzetes a kéz, illetve láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés; bizonytalan fájdalmak jelentkezése; ezt követően az érintett területen izomgyengeség, bénulás jelentkezik, amit néhány hét múlva az érintett izmok fogyása követ. A bénulás a hasizmok gyengesége miatt székrekedéshez, a bordaközi izmok és a rekesz gyengesége miatt légzészavarhoz vezethet. A betegség nem kíméli a zsigeri működések szabályozásáért felelős vegetatív idegeket sem, ez nemritkán szívritmuszavarokhoz, a vérnyomás hirtelen változásaihoz vezet.
Ismert az arc-, illetve a garatizmokat érintő forma is. Ebben az esetben arcidegbénulással, nyelészavarral, nyakizom gyengeséggel kezdődik a betegség. A klasszikus lefolyás esetén a tünetek néhány hétig romlanak, majd a romlás megáll, egy stabil szakasz alakul ki, ami szintén hetekig tarthat, azt követően a tünetek fokozatosan enyhülnek. A tünetek enyhülése a kialakulásukhoz képest fordított sorrendben következik be.
Az esetek jelentős részében a gyógyulás teljes vagy csak minimális tünetek maradnak vissza. A kórlefolyás hasonló. Az axonalis formákban valószínűbb, hogy súlyosabb tünetek maradnak vissza, a javulás is lassúbb. A károsodások jellegének megállapítására elektroneurografiás vizsgálattal, illetve az idegszálból vett minta pathológiai vizsgálatával lehetséges.
Bár a betegség az esetek jelentős részében jóindulatú, az oki terápia (az immunfehérjék termelésének gátlása, illetve eltávolítása a keringésből) mellett kiemelt jelentőségű – a szövődmények elhárítása szempontjából – a tüneti terápia: a bénult izmok fizioterápiája, megfelelő táplálás, lélegeztetés, a fertőzések elkerülése, kezelése, széklet- és vizeletürítés biztosítása, szívszövődmények észlelése és kezelése, pszichológiai vezetés. A súlyosabb esetekben intenzív osztályos elhelyezés is szükséges lehet.
Az oki kezelés egyrészt az úgynevezett plasmapheresisből áll. Ennek során a beteg vérplazmáját a benne levő antitestekkel együtt eltávolítják, majd megfelelő mesterséges oldatokkal pótolják. A másik lehetőség az emberi vérből kivont nem specifikus immunoglobulinok (immunfehérjék) adása. Ezek hatása pontosan nem ismert, összességében az immunválaszt mérséklik, a saját antitesttermelést gátolják.
Tisztelt Rusvai Miklós! Ha szerencsém van, akkor megmaradok. Többtucatnyi alkalommal próbáltam orvoshoz eljutni, de egyik osztályos sem veszik fel a telefont, nincs egyetlen elérhető online időpont sem. Talán éppen a stagnálás fázisnál tartok. Annyi látszik, hogy ha futok kettő és erősítek egy órát, akkor mérséklődnek a tünetek.
Tisztelt Rusvai doktor! Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Janssen új típusú, koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával kapcsolatban azt állította, hogy az alacsony vérlemezkeszám előfordulásának esélyét is szerepeltetni kell a Janssen-vakcina lehetséges mellékhatásai között.
Ön szerint nekem még be kellene vállalnom, hogy immunológiai okok miatt lecsökkenő vérlemezkeszám (immuntrombocitopénia) kapcsán a véralvadási problémákat is? Tényleg, ha már a Szputnyik hatásosságát a sutba dobom az Ön által javasolt harmadik oltással, eltűnnek-e a korábbi mellékhatások, vagy azok maradnak és az új vakcinával csak gyarapodnak, esetleg erősítik egymást?
Ne az embereket hibáztassák a járvány jelenlegi alakulásával kapcsolatban! Önöket fizettük azért, hogy ennek a szakterületnek a felelősei legyenek. Ezt elsősorban Önök rontották el! Ne az oltatlanokat fenyegessék (akik egy része pedig védett a betegséggel szemben), ne egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal hergeljék az embereket, ne hangoskodjanak idióta celebek módjára, hanem viselkedjenek a hippokratészi eskü szellemében!
Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője mondta néhány hónappal ezelőtt, hogy érdemes lenne egy immunológiai kurzust indítani a lakosság körében, hogy az emberek jobban megértsék mindazt, ami körülöttük folyik. Ez igazán nagyszerű lenne, mert akkor „középiskolás, biológia faktos” kérdéseinket feltehetnénk a professzor úrnak. Ő biztosan válaszolni is tudna minden értetlenkedésünkre.
Az viszont lehetséges, hogy először nem nekünk, hanem a saját kollégáinak kellene ezt a kurzust megtartania.
Források:
