Vukics Ferenc: A Videoton Holding is beszállt a vakcina-propagandába. Vaj'h miért?
A Moderna- és a Pfizer-vakcinákkal oltottaknak a legmagasabb az ellenanyagszintjük, míg a Sinopharmmal oltottaknak a legalacsonyabb – állította egy, a Videoton munkavállalói körében elvégzett vizsgálat. A Portfólión és az Indexen megjelenő tudósítás tipikus példája azoknak a cikkeknek, amelyeket valójában politikai haszonszerzés céljából készítenek el, és bizony nem sok közük van a tudományhoz. Maga Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója is bevallotta a Portfoliónak adott interjújában, hogy ez a kutatás csak a vállalat „Covid-ellenanyag-mérései alapján” készült. Az általuk készített anyag a vállalat által elvégzett mindennapi mérések tapasztalatai, így nem tekinthetőek tudományos eredménynek.
Ekkor vetődik fel az emberben a kérdések hosszú sora. Ha nem tudományos kutatásról van szó, akkor milyen célból készült a felmérés? Egyáltalán, mi az értelme nem tudományos kutatást végezni? Miért is érzi egy mikrobiológiával nem foglalkozó cégvezetés az indíttatást, hogy egy ilyen vizsgálatot elvégezzen? Kinek az érdekében cselekszi ezt? Hogyan lehetséges az, hogy míg a kérdéssel foglalkozó mérvadó külföldi szaklapok cikkei közül csak elvétve jelenik meg egy-egy a hazai sajtóban, az ilyen „nem tudományos” kutatások pedig széles nyilvánosságot kapnak? Hasonló illitteratus cselekményekért másokat eljárás alá vonnak, Sinkó Ottót pedig „feldicsőitik” ezért a tevékenységért. Vajon Péterfalvi Attila (adatvédelmi biztos) mit mondana egy ilyen vizsgálat törvényességével kapcsolatban? Válaszol-e rá a szakma?
Hogyan születik meg egy ilyen vizsgálat után az öles betűs cím, amely így szól: Melyik a legjobb koronavírus-oltás Magyarországon? Végre megérkezett a válasz.
A cég által végzett vizsgálat szerint a Moderna- és a Pfizer-vakcinákkal oltottaknak a legmagasabb az ellenanyagszintjük, míg a Sinopharmmal oltottaknak a legalacsonyabb. Ez eddig rendben is lenne, ha ezután azt közölnék, hogy ennek alapján ők megállapítják: a leghatékonyabbak az mRNS-vakcinák, ennél valamivel gyengébb, de erős védelmet nyújtanak az adenovírusos technológiák is, és „természetesen” az elölt vírust tartalmazó Sinopharm esetében mindenképpen a 3. dózis felvételét tartja indokoltnak a cégcsoport. Az újabb dózis felvétele után viszont hatalmas mértékben nő az ellenanyagszint. Sinkó Ottó, a cég társ-vezérigazgatója arról is beszélt a Portfolio-nak, hogy vakcináktól függetlenül nagyjából három hónap alatt harmadára esik az antitestek száma, így idővel valószínűleg mindenkinél ismétlő oltásra lesz szükség.
Azt állítani, hogy a vírus elleni védettség mértének megállapításához, az egyes vakcinák hatékonyságának méréséhez elegendő az antitestek számának megállapítása, ez bizony veszélyes közéleti kontárkodás.
Ha már mindenkinek alá kell írnia a felelősségvállalási nyilatkozatokat az oltások beadása előtt, az a minimum, hogy ezek az emberek a leginkább hiteles szakemberek véleményéről és kutatási eredményeiről olvassanak a sajtóban, nem pedig önjelölt vállalati influenszerek megállapításairól. Elég probléma az átlag érdeklődőnek, hogy a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaznak meg (az eltelt idő rövidsége miatt nem is tudhatunk még mindent pontosan a világjárvánnyal kapcsolatban), de a szakmai életben legalább jelzik, hogy megállapításaik még további kutatásokat, megerősítéseket igényelnek. Nem tudnak pontos válasz adni minden kérdésre, de megteremtik a lehetőséget, hogy az adott viszonyokhoz képest felelősségteljesen döntsünk. Ha én vagyok a felelős, akkor jogom van a legfrissebb és a (körülményekhez képest) legpontosabb tudományos megállapításokhoz.
A szakemberek sokszor hangsúlyozták már, hogy az antitestek jelenléte csak a Covid 19-re adott immunválasz egyik lába. A Szilaj Csikón többször írtam már a sejtes immunitás jelentőségéről. Alapszabályként nagyjából azt lehet leszűrni, hogy jó, ha van az első időszakban több kimutatható ellenanyag (IgG antitest) a vérben, fertőzés vagy/és oltás után, de ha nincs, attól sem kell feltétlenül kétségbe esni, mert úgynevezett sejtes immunválasz attól még kialakulhatott a szervezetünkben.
Ezt a sejtes immunválaszt év elejéig nem lehetett egyszerűen mérni hazánkban. Elsőként egy szegedi cég, az Avidin Kft. fejlesztett ki egy speciális, kifejezetten a Covid 19-re alkalmas tesztet, amely minden Covid-variánsra, vagyis az összes mutánsra is képes kimutatni, hogy az oltás vagy a fertőzés után kialakult-e a T-sejtes védettség a szervezetben. Az Avidin közleménye szerint a teszttel pontosan meg lehet mondani, hogy a szervezetben hány darab olyan T-sejt van, amely felismeri és elpusztítja a vérben lévő koronavírust. A tesztet friss vérből végzik, majd a mintát többféle különleges reagenssel elemzik. A kutatók szerint: akinek a vérében már van antitest, annál a sejtes immunitás valószínűleg már kialakult. Ez a sejtes immunválasz sokkal erőteljesebb és sokkal hosszabb ideig tartó védettséget biztosít, mint az antitestek által biztosított „első védelmi vonal”.
Ha valaki a vakcinák valódi hatékonyságára kíváncsi, akkor az ún. „teljes védettségi vizsgálatot” kell elvégezni (S+N T-sejtes immunválasz és S+N fehérje ellenanyag). Ma jelenleg ez a vizsgálati forma adja a legbiztosabb visszajelzést attól, hogy hogyan is áll szervezetünk a vírus elleni harcban. A vírusfertőzést, valamint védőoltást követően alkalmazható komplex vérvizsgálatok közé tartozik még a teljes védettségi vizsgálat mellett a B-sejtes immunválaszt megcélzó vizsgálat (s-fehérje antitest termelő memóriasejtek,) és a T-sejtes immunválasz vizsgálat (teljes populáció: ölősejtek, segítő sejtek és memóriasejtek) is.
A probléma ott van, hogy amíg az S+N fehérje ellenanyag vizsgálatokra adnak védettségi igazolványt, addig a sejtes immunitást mérő vizsgálatokra nem, mivel csak a SARS-CoV-2 vírussal szembeni ellenanyag-kimutatás alkalmas védettséget igazoló okmány igénylésére.
Ugye, akkor minek elvégezni egy 40-60 000 forintos vizsgálatot, ha ez a hatóság számára nem jelent semmit. Egyes laborok oda is írják a tájékoztató végére, hogy várják a kormányzat döntését a hitelesítéssel kapcsolatban.
A Videoton már több mint 800 ellenanyag-mérésnél tart, júliusban, a 3. hullám után kezdték el, és jelenleg is tartanak még a vizsgálatok, a mérésig a Covid-fertőzés vagy a 2. oltás után 4 hónapnak kell eltelnie. A Janssen oltásán kívül mindegyik vakcina esetében nagyszámú oltottat tudtak vizsgálni, ezt a vakcinát azért nem, mert túl alacsony a minta elemszáma, vagyis náluk túl kevesen kapták ezt az oltást. Az eddigi eredmények alapján a
Modernával oltottaknál kb. 8000 AU/ml,
a Pfizer esetében kb. 5600 AU/ml,
az AstraZenecánál és a Szputnyiknál kb. 1550 AU/ml,
a Sinopharmnál pedig kb. 600 AU/ml ellenanyagot mértek.
Fontos megjegyezni, hogy a védettséget jelentő minimumszint 50 AU/ml.
A cég által felkért kutatók a vizsgálati eredményekből kiszűrték azokat, akik oltás előtt Covid-fertőzésen is átestetek, náluk ennél magasabb az ellenanyag-szint, de az részben a korábbi fertőzés eredménye, azaz nem csak az oltás váltotta ki.
Sinkó Ottó a nyári, friss vizsgálatok eredményei alapján a Portfolio-nak hangsúlyozta: akiknek alacsony volt az ellenanyagszintjük vagy negatív az eredményük, azoknak azt javasolták, hogy mindenféleképpen vegyék fel a harmadik oltást.
A harmadik oltást követően újra megmérték az ellenanyagszintet, és nagyon kedvező eredményt kaptak. Azoknál, akiket két Sinopharmmal oltottak be, és vállalták a harmadik dózist, hatalmas mértékben nőtt az antitestjeik száma. Ebben a 60 év feletti csoportban a második dózis után az átlagos antitestszám 141 AU/ml volt, közülük sokaknak a kritikus, védettségi minimumnak számító 50-es érték alatt alakult. A harmadik dózis felvétele után azonban – amely minden esetben Pfizer volt – átlagosan 18000-re emelkedett az antitestszám.
A két Sinopharmra beadott harmadik Pfizer tehát elképesztően hatásos – fogalmazott.
Sinkó Ottó azt is elmondta, hogy igyekeznek idősort is képezni az ellenanyagszintek alakulásáról az oltottak esetében. Attól függetlenül, hogy milyen oltást kaptak az emberek, nagyjából 3 havonta harmadára csökken az ellenanyagszint. Ez azoknál okoz problémát, akik eleve alacsony ellenanyagszintről indultak – fejtette ki. Emlékeztetett az idős, Sinopharmmal oltottak esetére, akiknek egy része már az oltás után sem érte el a megfelelő ellenanyagszintet, míg a másik része, akik kezdetben még elérték, 3 hónap után már könnyen lehet, hogy a minimumszint alá süllyedtek.
„Amíg a Pfizerrel vagy Modernával oltottaknak akkor is magas marad az ellenanyaguk, ha harmadára csökken, a Sinopharmnál már nem ez a helyzet. Ha egy eleve alacsony, 100-150-es érték csökken a harmadára, máris a kulcsszint alá kerül az illető” – értékelte az eredményeket.
Összességében két Sinopharm után tehát mindenképpen szükséges egy harmadik, szerintem lehetőleg Pfizer-oltás – hangsúlyozta Sinkó Ottó.
Megint: miért a Pfizer?
A Videoton által elvégzett vizsgálat nagyjából összecseng azokkal a nemzetközi kutatásokkal, amelyek szerint a Moderna hosszabb távon nyújthat magasabb szintű védelmet, mint a Pfizer, hiszen a kiinduló antitestszám is magasabb a Moderna estében.
Így három hónap múltán, amikor nagyjából harmadolódik az antitestek száma, a Moderna még magasabb szintű védelmet nyújt. Akkor miért nem a Modernát javasolja?
A leginkább megdöbbentő a cikknek az a része, amelyben a következőt írják:
„Ezzel egybeesik egy korábbi vizsgálatuk eredménye is, amely azt mutatta, hogy minden vakcina mindenki esetében kialakítja az antitestes védettséget, kivéve a Sinopharm. A kínai oltása után a 60 évnél idősebbek kb. egyharmadánál nem volt elegendő ellenanyag. A Videoton akkor elvégzett egy drága, további tesztet is azoknak az esetében, akiknek nem volt ellenanyaguk. Az érintett, ellenanyaggal nem rendelkező 60 éves vagy annál idősebb dolgozók közül egynek sem alakult ki a T-sejtes immunitása sem. Vagyis az elérhető tesztek alapján nem volt kimutatható védettségük. Hasonló megállapításra jutott Sarkadi Balázs orvos, biokémikus és Ferenci Tamás biostatisztikus is. Ők elvégezték a Sinopharm-vakcina vizsgálatát neutralizáló antitestek mérésével, amely kimutatta, hogy 60 év felett gyenge, illetve az életkor előrehaladtával romló a Sinopharm hatékonysága.”Mi még ott tartunk, hogy Gulyás miniszter úr azt állította tavasszal, amikor az ellenzék kínai oltást azzal támadta, hogy kevés antitestet termel, hogy megvizsgálták az ilyen eseteket is és megállapították, hogy a kevés antitesttel rendelkezők sejtes immunitása 95 %-ban kialakult, tehát a kínai összességében egy nagyon hatékony vakcina.
Ha pedig a kormányzati álláspont a helyes, akkor itt szándékos rémhírkeltésről van szó. A cég által elvégzett vizsgálat alacsony mintázatú. Nem derül ki belőle az sem, hogy hány ember volt kínai oltással beoltva. Lehet hogy csak néhány. Ebből aztán lehet ilyen súlyos megállapításokat tenni.
Külön felhívnám a figyelmet az alábbi, Sinopharm oltásra vonatkozó mondatára:
„Az érintett, ellenanyaggal nem rendelkező 60 éves vagy annál idősebb dolgozók közül egynek sem alakult ki a T-sejtes immunitása sem.”
Ebben az esetben olyan személyekről lehet szó, akik semmilyen immunreakcióval sem rendelkeztek az oltásra (ha nem termelődött ellenanyag, akkor nem történt a szervezetben semmi), ami bármely oltásfajtánál előfordulhat.
Erre írták az FDA lemondott vezetői, hogy ezeknél a személyeknél a harmadik oltás sem fog reakciót kiváltani.
Az idén nyáron a Semmelweis Egyetem elvégzett egy 1200 személyt érintő koronavírus ellenanyagszint-vizsgálatot, melynek kapcsán mind az öt, Magyarországon használt vakcina hatására létrejött ellenanyagszintet vizsgálta az egyetem laboratóriuma. Az esetek 88 százalékában pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD doménnal – vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével – szembeni antitestek kimutatására szolgáló teszt. A pozitív eredmények aránya alapján a kutatók kijelentették, hogy mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést.
A WHO akkor tart hatásosnak egy vakcinát, ha a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban bebizonyosodik, hogy az minimum 50-60%-os hatékonysággal működik. A gyártók adatai szerint ennek a kritériumnak mindegyik, hazánkban alkalmazott, koronavírus elleni készítmény megfelel. Kétdózisú vakcinákkal végzett klinikai vizsgálatok során, a második oltás után a következő értékeket tapasztalták a tavaly megjelent SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 esetében:
Az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) 97,6%-os, Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezett az akkori mérések szerint.
Ezek az adatok azonban nem a jelen helyzetről szólnak, mivel az újabb mutánsok esetében egyelőre nem közöltek releváns adatokat.
Vettem a fáradságot, és megnéztem, hogy a világ vezető orvosi lapjaiban milyen tanulmányok születtek a kínai oltóanyag sejtes immunitásával kapcsolatosan, mivel korábban azt hallottam, hogy ennek az oltóanyagnak ez a legnagyobb erőssége. Egy Srí-lanka-i betegeket vizsgáló tanulmány szerint a 60 évnél idősebb egyéneknél 93,3%-os, a 20-39 éveseknél 98,9%-os arányban alakul ki cellurális immunvédettség, és 81,25%-uk rendelkeznek ACE2-receptor-blokkoló antitestekkel. A vizsgálat végén erre a 32 főből álló nemzetközi kutatócsoport az alábbi következtetésre jutott:
„A Sinopharm/BBIBP-CorV magas szerokonverziós arányokat indukált, és hasonló szintű antitestválaszokat indukált az ACE2-receptor, a B.1.617.2 és a B.1.351 ellen, mint a természetes fertőzés után.”
Kutatásaim során felfigyeltem egy fontos, talán szorosan nem ide kapcsolódó mondatra. Egy izraeli kutatócsoport a következőt írja a medrxiv.org-on megjelenő cikkében:
„This study demonstrated that natural immunity confers longer lasting and stronger protection against infection, symptomatic disease and hospitalization caused by the Delta variant of SARS-CoV-2, compared to the BNT162b2 two-dose vaccine-induced immunity. „
Vagyis:
„Ez a tanulmány bebizonyította, hogy a természetes immunitás tartósabb és erősebb védelmet nyújt a SARS-CoV-2 Delta variánsa által okozott fertőzés, tüneti betegség és kórházi kezelés ellen, szemben a BNT162b2 két dózisú vakcina által kiváltott immunitással.”
Nagy kérdés, hogy amikor egy holding igazgatója a tudományos közlésekkel ellentétes, súlyos állításokat megfogalmazó cikket jelentet meg, akkor azt miért is nem követi hatósági eljárás, vagy legalább egy minden igényt kielégítő szakértői válasz? Kinek volt érdekében, hogy ez a cikk minden ellenzéki médiában megjelenjen?
Forrás:
