Vukics Ferenc: Az Omikron veszélyezteti a tévéműsorokat – végre egy jó hír
Ez a pillanat is elérkezett. Végre megtudhattuk, hogy a szegény szépségkirálynő állandóan böfög, a gyerekek bekékülnek, az ellátási láncok megszűnhetnek, az infrastruktúra összeomolhat, a munkavállalók tömegesen otthon maradhatnak az Omikron miatt. Falus Ferenc pedig (akinek az elmúlt tíz évben az volt az egyetlen értelmes cselekedete, hogy nyakon öntötte magát egy vödör jeges vízzel) már azzal rémisztget bennünket, hogy a „tévéműsorok is veszélybe kerülhetnek”. Ez aztán már mindennek a teteje. Mi lesz velünk ezután?!
A hazai szakértők többsége pedig alaposan beégette magát, amikor egy nem létező vírus veszélyességéről „szakértettek” a nyilvánosság előtt.
Az ember már nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. Az már napok óta látszott, hogy őrült módjára keresik azt a történetet, amivel továbbra is a kezükben tudják tartani az események irányítását.
Ezt az új narratívát gyorsan meg is találták, és gyakorlatilag egy órán belül az egész európai média ezt kezdte el fújni. Úgy ment az átállás, mit a „parancsolat”.
A Portfólió, amelyik már hónapok óta a legfontosabb szócsöve a rendre megújuló hivatalos magyarázatoknak, a következőt írja erről:
„ez könnyedén egy hólabda effektussá válhat a magyar gazdaságban, és a magas fertőzöttség és (nem tudni, hogy a) betegségszám miatt megbénuló bizonyos vállalatok és szektorok milyen nehézségeket okozhatnak más vállalatok és szektorok számára.”
„Egy ilyen újfajta hullámban az egyik legrosszabb forgatókönyv tehát az lenne, ha rövid idő alatt magas arányban betegednének meg dolgozók, főleg a kritikus infrastruktúrában. A kritikus infrastruktúrák megroppanása esetén a gazdaság részleges leállása magától megtörténne, még a megelőző korlátozó intézkedések hiányában is. Szintén a kedvezőtlen szcenáriók közé sorolható, ha a kritikus infrastruktúrák közül az egészségügy is sérülne, vagyis az egészségügyi dolgozók nagy száma kapná el a fertőzést (nem a munkahelyén, hanem más közösségekben). Egy ilyen eset kikezdené az ellátórendszert, ugyanis a már most is szűkös erőforrásokat csökkentené tovább a magyar egészségügyben. Vagyis az egészségügy teherbíró képessége csökkenne pont egy olyan időszakban, amikor a beáramló betegtömeg miatt éppen a teljesítmény növelésére lenne égető szükség.”
Az osztrák orvosok szerint valójában a tesztkapacitás folyamatos növelésével próbálják fenntartani a „súlyos járvány” képét, miközben az Omikron valójában néhány hét alatt átfutna a társadalmon.
Egyértelmű, hogy a veszélyeztetett csoportokra oda kell figyelni, de éppen a többiek (enyhe tünetekkel járó) megfertőződése segítene bennünket abban, hogy elérhessük a nyájimmunitásnak azt a szintjét, ami már az öregeket és a krónikus betegeket is védené.
Nehezen elképzelhető, hogy a döntően náthaszerű tünetekkel járó Omikron miatt szétesne a modern civilizáció. Ezt akarják beadni nekünk. A tényellenőrök majd szépen „leszabályoznak” mindenkit, aki mást gondol erről.
Így járt Gordan Lauc, a Zágrábi Egyetem molekuláris biológia és glikobiológia professzora is (valamint a Genos molekuláris biológiai kutatásokkal foglalkozó vállalat alapítója és vezérigazgatója). A nemzetközi elismertségű biokémikus és molekuláris biológus írásait a Twitter és Facebook is tiltja egy Petar Vidov nevezetű szakképzetlen tényellenőr értékelése miatt. Nézzük csak, mit is írt a horvát professzor tegnap:
„Nézzük, mit is tanultunk megint:
Tegnap a következőt hangoztatták: egyéni oltás (két adaggal) nem csökkenti az omikron fertőzés kockázatát, ha ki vagy téve a vírusnak.
Ma reggel pedig a következőt mondták: A COVID-igazolvánnyal rendelkezőknél kevesebb a korlátozás. Ők többet érintkeznek más emberekkel, és gyakrabban kerülnek kapcsolatba különböző vírusokkal és baktériumokkal.
Amikor összekapcsoljuk az 1-es és a 2-es állításokat, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az oltást kapott (és a megerősítő oltást kapott) személynél jóval nagyobb veszélye annak, hogy kapcsolatba kerül a vírussal (mert többet mozog és szocializálódik), mint akit nem oltottak be, és ezért nincs COVID elleni védelemmel megerősítve. Mivel az Omikron-fertőzés ellen az oltottak védelme gyenge vagy egyáltalán nem is létezik, a beoltottak (statisztikailag) nagyobb eséllyel fertőződnek meg, mint az, aki nincs beoltva. Éppen ezért sok országban nagyon világosan látjuk, hogy az oltás (az Omikron esetében) valójában negatív módon befolyásolja a fertőzések számát. A beoltottak immunrendszerét valójában ugyanúgy kikerüli az Omikron, mint az oltatlanokét. Mindketten ugyanolyan könnyen megfertőződhetnek, de mivel az oltottak szabadabban mozoghatnak, és többen vannak, ezért a járvány terjedésében ők sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint a korlátozott életvitelű oltottak.
Nem az oltatlanok tartják fenn a járványt. Ez NEM jelenti azt, hogy a vakcinák jelentik a nagyobb kockázatot. A nagyobb kockázatot a megerősítő oltások jelentik, amelyeket azonnal el kellene törölni, mert szó szerint veszélyesek.
Hónapok óta figyelmeztetem a hatóságokat, hogy az oltott orvosok és ápolók (akiket senki sem tesztel) közvetlenül hozzájárulnak a vírus terjedéséhez a kórházakban. Miattuk a lehető legrosszabbkor fertőződnek meg az emberek (főleg, ha éppen valamilyen más betegség miatt vannak kórházban).”
Új hangot ütött meg a Covid-válságkezelésben Christian Drosten, Németország egyik legismertebb és legbefolyásosabb virológusa, akinek szakvéleménye kihathat a német kormányzati és tartományi intézkedésekre is. A berlini Charité kórház virológiai osztályának vezetője eddig nagyon óvatos irányvonalat követett, amelynek alapvető célja a megfertőződés elkerülése volt. Ennek szellemében támogatta a karanténokat, és gyakran kritizálta a korlátozások szerinte túl korai lazítását. Mostanra azonban – ahogy Európában is egyre több tapasztalat gyűlik össze az omikronról – már ő is korrigálni látszik álláspontját. Szerinte már ki lehet jelenteni, hogy ez a variáns általában kevésbé súlyos megbetegedést okoz, mint elődei.
Drosten arra is felhívta a figyelmet, hogy a Covid-betegként felvett páciensek több mint fele valójában nem is a Covid, hanem egyéb betegségek miatt kerül kórházba.
A szakember ma már pártolja a korlátozások lazítását: az Omikron-fertőzöttek kontaktszemélyeit érintő karantént eltörölné, és magukat a fertőzötteket is csak egy hétig izolálná két hét helyett. Utalt arra is, hogy az Omikron ugyan hirtelen sok fertőzést okozhat, de az általa keltett hullám hamar lecsenghet. Drosten hajlandónak mutatkozott arra is, hogy bizonyos keretek között engedjék terjedni az Omikront.
„Nem tárjuk ki teljesen a kaput, néhány helyen ugyanakkor meg kell nyitni előtte az ajtót” – mondta. Hogy pontosan hol kell ezt megtenni, arról a politikának kell döntenie. Szerinte a Covid-járványnak endémiává kell válnia, és ez meg is fog történni. (Az endémia egy fertőző betegség megszokott előfordulása egy meghatározott területen.) Ebben az esetben már nem az egész társadalmat érintené a vírus, csupán lokálisan, egyes helyeken ütné fel a fejét. Ez a helyzet akkor állna elő, ha sok ember szerezne védettséget oltás által vagy természetes úton (megfertőződéssel). Drosten már az oltatlanoknak sem jósol katasztrófát.
Mindeközben Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter még mindig a két héttel ezelőtti véleményeket hangoztatja: „Még mindig szükségünk van a kötelező oltásokra. Ellenkező esetben az omikron egy „piszkos oltás” lesz, ami a hátsó ajtón keresztül érkezik. Ha azzal számolunk, hogy előbb-utóbb mindenki megfertőződik és immunissá válik, az nagy problémákat okozna.”
Gondolom, mert kiderülne az oltási kényszer értelmetlensége, és bezuhanna a BionTech árfolyama.
Miközben a hazai „szakemberek” és politikusok továbbra is tudománytalan téveszmékre támaszkodva zsarolják az embereket, Prof. Carl Heneghan, az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon Alapuló Orvostudományi Központjának (Centre for Evidence-based Medicine) igazgatója már a múlt hónap elején arról beszélt, hogy szinte biztosan túlreagáljuk a koronavírus Omkron variánsának hatásait.
„Már két éve vagyunk a COVID-19 világjárványban, de még mindig nem határoztuk meg a megfelelő módszert a koronavírus legyőzésére. A közelmúltban megjelent a vírus Omicron variánsa, és fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy megfelelően reagálunk-e erre.
Kutatási bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 2020-as évig alig került szóba az 'aggodalomra okot adó variánsok' fogalma. Azonban tavaly év végén, amikor az alfa variáns megérkezett, a politikai döntéshozók iránymutatásokat dolgoztak ki, és bizottságokat állítottak fel, amelyek konszenzussal 'aggodalomra okot adó variánsokat' határoztak meg a globális megbetegedésekkel összefüggő hatalmas mennyiségű adatmennyiség alapján."
„Tudósok, szakemberek felmérései alapján az alfa variáns nagyjából 1,75-ször gyorsabban terjedt, mint a már korábban is ismert változat. A koronavírus jelentőségét felismerve, az alfa variánson kívül több változatot is meghatároztak, mint a béta és gamma variánsok. Idén májusban megjelent a delta variáns, amely még agresszívebben terjed, mint bármelyik korábbi vírus, illetve vírusmutáció. A CDC jelentése szerint 'több mint kétszer olyan fertőző, mint a korábbi változatok'”.
Novemberben az Omikron variáns felkerült az Egészségügyi Világszervezet „aggodalomra okot adó variánsok” nevű listájára a megnövekedett terjedési képessége miatt; ez a változat kétszer gyorsabban terjedt, mint a delta variáns. Előrejelzések arról szóltak akkor, hogy Egyesült Királyságban a napi koronavírus megbetegedések száma el fogja érni a napi egymilliós mennyiséget a karácsonyi-újévi időszakban.
A koronavírus változásai azonban önmagukban nem adnak magyarázatot az Omikron variáns terjedési intenzitásának többszörös növekedésére az eredeti alfa variánshoz viszonyítva.
Angelique Coetzee dél-afrikai orvos, aki felhívta a világ figyelmét az Omikron variánsra, azt mondta, hogy „hatalmas szakadék” van „a tudomány és aközött, ami valójában történik”. Ezzel az állítással könnyen egyet tudunk érteni. A jelenlegi tudományos értelmezés ezzel kapcsolatban túl elnagyolt és leegyszerűsítő, minimális időráfordítás után egyértelműnek tűnő állításokat, megfellebbezhetetlen igazságokat állapítanak meg.
Az adatok elemzése túlságosan magabiztos, és pesszimista előrejelzések születnek arról, hogy mi fog történni a jövőben. A tudományos életben és a politikában tapasztalható kapkodás arra világít rá, hogy elveszítettük az analitikus gondolkodás képességét.
A Public Health England jelentései arról tájékoztatnak bennünket, hogy a megbetegedések számának növekedése bizonyos értelemben aggodalomra adhat okot, és nem „a könnyebbé váló megfertőzhetőség számlájára írható”. Az időjárás, a hőmérséklet, a viselkedésünk, egyéb társ-kórokozók jelenléte – mindez befolyásolja a légúti kórokozók számának növekedését, illetve csökkenését.
Az Omikron variánsra adott jelenlegi politikai válaszok arra utalnak, hogy figyelmen kívül hagyták az északi féltekén a légúti kórokozók számának téli időszakban történő növekedését. Más kórokozók is terjednek ebben az évszakban – a jelenlegi négy szezonális koronavírus általában január és március között tetőzik. A közvélemény számára gyakorlatilag ismeretlen ágensek is nagyobb mértékben terjednek, ahogy ez minden évben megtörténik.
Hozzájárulnak a téli köhögések és megfázások számának növekedéséhez, ami jelentősen megnöveli a megbetegedések számát, esetenként a másodlagos szövődményeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, és megnövekszik a nem tervezett kórházi felvételek száma.
A koronavírus legújabb hullámának terjedése tehát nem meglepő. Ami váratlan, az a társadalom erre adott válaszreakciója.
A dél-afrikai adatok kevesebb intenzív ellátásban részesülő betegről, kevésbé súlyos betegségekről és rövidebb kórházi tartózkodásról számolnak be. Úgy tűnik azonban, hogy ezek egyike sem jut el egyetlen európai ország felelős pozícióban lévő döntéshozó személyeihez. Mivel nem sikerült megfelelő tervet készíteni a COVID-megbetegedések és más légúti kórokozók elkerülhetetlen növekedésének kezelésére,
a politikai döntéshozók most figyelmen kívül hagyják a valós adatokat, és a korlátozások újbóli bevezetését tervezik. Ez a szűklátókörűség nagyrészt az influenza vírussal kapcsolatban az utóbbi 30 évben tett intézkedések során átélt tapasztalatoknak tudható be.
Túlságosan egyszerű lenne a jelenlegi kapacitás-hiányt és a felkészületlenséggel kapcsolatos problémákat egy új változat megjelenésére ráfogni, és a strukturális gondolkodás hiányával magyarázni. A túlzottan pesszimista modellek elvonják a figyelmet az aktuális problémákról, és az általuk okozott társadalmi zavarok inkább súlyosbítják a társadalom egészségi és jóléti problémáit, nem pedig enyhítik azokat. Létfontosságú, hogy a problémákat intelligens módon oldjuk meg, világosan gondolkodjunk, és szilárd bizonyítékokra alapozzuk intézkedéseinket. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, a légúti kórokozók számának előrelátható növekedése miatt a végeláthatatlan korlátozások időszaka köszönt ránk."
Még inkább meglepő, hogy közben mi történik a „tudományok fellegvárában”, az egyetemeken.
Prof. Marty Makary szerint az egyetemek Covid-intézkedései szembemennek a tudománnyal és a józan ésszel.
„Az egyetemeknek az intelligencia és kritikus gondolkodás védőbástyáinak kellene lenniük, mégis az általuk elfogadott COVID-dal kapcsolatos rendelkezések értelmetlenek és túlzottan szigorúak.”
„Az egyetemek szükségállapotot vezetnek be, hogy átmenetileg késleltessenek egy enyhe lefolyású fertőzést Amerika vírusfertőzöttség szempontjából legalacsonyabb kockázatúnak minősülő korosztálya körében. Ez a hatalommal való visszaélésnek tekinthető a védtelen emberekkel szemben.”
„Ehhez a cikkhez hetente kétszer készítettem interjút olyan hallgatókkal, akik részesei voltak ennek a rendszernek, közülük mindegyik be volt oltva koronavírus elleni vakcinával. Az egyiknek annyira érzékennyé vált az orrnyálkahártyája a túlzott orrtörlések miatt, hogy rendszeres orrvérzés alakult ki nála. Egy másik hallgatónak elege lett az iskolából, és abbahagyta az egyetemi tanulmányait. A Georgetown egyetemen a hallgatók beszámoltak arról, hogyan járőröztek az alkalmazottak a könyvtárban, és rákiabáltak mindenkire, aki levette a maszkját, akár csak azért, hogy igyon egy pohár vizet. Elmesélték, hogy a hallgatók rendszeresen kimennek akár a hideg levegőre is, csak azért, hogy igyanak egy korty vizet. A Princeton egyetemen nem engedik meg a diákoknak, hogy elhagyják a megyét (kivéve, ha sportolók). A Cornell egyetemen megkövetelik, hogy a hallgatók maszkot viseljenek a szabadban is. Az Emerson főiskolán nem lehet elhagyni az épületeket.”
„A vírusfertőzöttség szempontjából legalacsonyabb kockázatúnak minősülő korosztály szigorú tesztelése nemcsak értelmetlen, hanem aránytalanul nagy kárt okoz a szegény és kisebbségi közösségeknek – ezen közösségek tagjai sokkal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatául a Covid-nak, mint az egészséges, jobb családokból származó hallgatók. Az egyetemek törekednek arra, hogy a teszteléseket ők maguk végezhessék a nagyobb anyagi haszon reményében. Ironikus, hogy sok ilyen főiskola és egyetem határozott kijelentéseket tett arról, hogy a fekete életek számítanak, és rengeteget költenek a sokszínűségre. Az álszent beszédek ellenére diákságuk gyakran „fehérebb”, „vagyonosabb” „alacsony Covid-kockázatú” fiatalokat foglal magába. Szeretik a fekete életek fontosságát hirdetni az egyetemeken, de amikor egy korlátozott tesztelési kínálatról van szó, lényegében azt mondják, hogy a fehérek élete fontosabb.”
„A fiatalok körében elkövetett öngyilkosságokkal foglalkozó nonprofit szervezet, a The Jed Foundation által készített tanulmány kimutatta, hogy 2020 folyamán a szülők 31%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermekük mentális egészsége rosszabb volt, mint a járvány előtt. Megugrott a magukban kárt tevő emberek kórházi kezeléseinek száma, különösen a serdülő lányok körében volt látványos esetszám-emelkedés. Egy amerikai tisztifőorvos a közelmúltban mentális egészségügyi válságra hívta fel a figyelmet, arra hivatkozva, hogy világszerte a fiatalok 25%-a depressziós tüneteket, 20%-a pedig szorongásos tüneteket produkál.”
„A hallgatóknak és a szüleiknek kevesebb jelentőséget kellene tulajdonítaniuk az orvosi dogmáknak és a bevett szokásoknak, ezek helyett inkább észszerű döntések meghozatalára kellene törekedniük. Ahogy a mentorom tanította: az embert gyógyítsd, ne a betegséget!”
„Nincs értelme emlékeztető oltásokat adni olyan vírus ellen, amely már nincs többé – mondta Ali Ellebedy, St. Louis Washington Egyetemének immunológusa arra utalva, hogy az Omikron már annyira különbözik elődeitől, hogy az oltások által kiváltott immunválaszt is képes megkerülni.
A szakértők azt is felvetették, hogy a túl sok emlékeztető oltás akár veszélyes és káros hatású is lehet. Ez elméletben két okból is rosszul sülhet el: az első okot a legtöbb immunológus visszautasítja, amelynek lényege, hogy az immunrendszer kimerül a túl sok stimulációtól, és képtelen reagálni a vakcinákra. „Nem tapasztaltunk eddig olyan fura memóriasejteket, amelyek energiahiányt vagy működésképtelenséget mutattak volna” – mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa.
A második probléma, az úgynevezett antigén lenyomat viszont már sokkal elképzelhetőbbnek tűnik. Ebben az esetben az immunrendszer válasza csak a vírus első variációra hatásos, a többi ellen nem tud fellépni. Mivel az Omikron több mint ötven mutációval rendelkezik, eléggé eltér az előző mutációktól ahhoz, hogy az antitestek ne ismerjék fel.
„Elegendő nyomunk van ahhoz, hogy lássuk, ez problémát jelenthet – figyelmeztetett Dr. Amy Sherman, a Harvard Egyetem vakcinológusa. – Konkrétan egy nagyon komoly evolúciót figyelhettünk meg viszonylag rövid idő alatt.”
Források:
Comments