Vukics Ferenc: „Az orosz erők csak a szakadár köztársaságok műveleteit támogatják...”
...Oroszország EU-megbízottja szerint.
Sokan már biztosak abban, hogy az oroszok nagyon elrontották az inváziót. Folyamatosan érkeznek az egymásnak ellentmondó hírek. A Portfólió szerint a támadó oroszoknak már üzemanyaguk sincs. Egy, a közösségi médiában terjedő videón ukrán civilek beszélgetnek orosz katonákkal, akik nem tudnak továbbmenni páncélosaikkal, mert elfogyott az üzemanyaguk. Ez pedig nem éppen biztató jel. A képen látható harceszköz a közúton akad el, és annyit kell tudni róla, hogy még nehéz terepen is legalább 280-300 kilométert kell megtennie ahhoz, hogy kifogyjon az üzemanyagból. Valószínűleg egy nagy lendülettel előretörő orosz oszlopból maradt le.
A felvételen állítólag a következő kedélyes beszélgetés hallható:
Orosz katonák: Kifogytunk az üzemanyagból.
Ukrán civil: Vissza tudunk vinni titeket Oroszországba.
Orosz katonák: (nevetnek)
Ukrán civil: Hova mentek?
Orosz katonák: Nem tudjuk.
Ukrán civil: Kijevbe mentek. Egyelőre minden a mi oldalunkon áll. Az embereitek könnyen feladják…
Közben úgy tűnik, hogy Kijevben egyre inkább kilátástalan a védők helyzete. Több helyszíni beszámoló szerint is a harcok már nem csak Kijev északi, hanem keleti és déli kerületeiben is folynak – írja a Guardian. Az orosz erők nyugati irányban biztosítanak távozási lehetőséget a városból, de az ebbe az irányba tartó forgalmat az ukrán hatóságok leállították.
A CNN szerint Zelenszkij visszautasítja az Egyesült Államok evakuálási ajánlatát, mondván: „Lőszerre van szükségem, nem pedig fuvarra”.
A helyzetek gyors változását jól szemlélteti Nick Paton Walsh CNN-tudósítása az ukrajnai Hersonból. A dél-ukrajnai Herszon városában található egy kulcsfontosságú híd, amely az orosz kézben lévő területeket köti össze az országgal. Péntekre az ukrán erők visszafoglalták az országba vezető kulcsfontosságú átkelőt, de láthatóan súlyos veszteségeket szenvedtek Egy ukrán katona a CNN-nek azt mondta, hogy az oroszok „nem voltak messze". Civilek a hídon lévő roncsok között keresgélnek lőszerért, katonák holttestei pedig a közelben hevertek. Péntek délután a híd ismét gazdát cserélt, és pillanatokkal később a helyi tisztviselők azt mondták a CNN-nek, hogy Herson védelme összeomlott.
Szintén a CNN-nek adott pénteki interjújában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a közvéleményt. „Senki sem fogja megtámadni Ukrajna népét" – mondta egy heves sajtótájékoztatón, és azt mondta a CNN-nek, hogy „nem volt csapás a polgári infrastruktúrára". Az offenzíva kezdete óta azonban folyamatosan érkeznek hírek lakóházakról és óvodákról, civilek haláláról, valamint lakóutcákban talált rakétákról.
Zelenszkij Twitteren azt írta, hogy ideje dönteni Ukrajna uniós tagságáról. „Ez egy döntő pillanat, hogy egyszer s mindenkorra lezárjuk a régóta tartó vitát, és döntsünk Ukrajna #EU-tagságáról.”
Az ukrán egészségügyi miniszter az Interfaxnak nyilatkozott szombaton az eddigi ukrán veszteségekről – írta a Reuters. Korábban az Ukrán Védelmi Minisztérium Twitter oldalán a következőt lehetett olvasni:
„Ukrajna területének nyílt nagyszabású inváziójának kezdete óta a megszálló ország csapatai a következő veszteségeket szenvedték el (hozzávetőlegesen):80 harckocsi, 516 páncélozott harcjármű, 10 Repülőgép, 7 Helikopter, 2800 sebesült/halott. Erősek vagyunk! A győzelem a miénk!”
Az ukrán veszteségekről eddig még nem érkezett beszámoló. Az egészségügyi miniszter nyilatkozatából sem tudtunk meg sokkal többet, mivel a nyilatkozatból nem egyértelmű, hogy a teljes veszteségekről, vagy csak a civil áldozatokról beszélt az ukrán miniszter. A jelentés szerint a csütörtökön kezdődött orosz invázió óta 198 ukrán állampolgár vesztette életét, köztük három gyermek. Emellett 1115-en sérültek meg, köztük 33 gyermek.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton Moszkvában közölte, hogy Oroszország 821 ukrán katonai objektumot semlegesített azóta, hogy csütörtök hajnalban hadműveletet indított Ukrajna ellen. Konasenkov állítása szerint az orosz hadsereg 14 katonai repülőteret, 19 hadállást, 24 Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomást számolt fel. A szóvivő hozzátette, az ukrán haditengerészet nyolc hajóját érte találat, és számos repülőgépet, helikoptert, drónt, harckocsit és páncélozott járművet semmisítettek meg. Konasenkov azt is elmondta, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk térségéből érkező szakadárok mintegy 30 kilométeres sávot szereztek meg az ukrán kormányerőktől. A donyecki szakadárok orosz támogatással hat kilométert nyomultak előre.
A legnehezebb dolguk éppen a szakadároknak van, mivel korábban erős ukrán csapatokat vezényeltek a térségbe, és évek óta felépített védelmi vonalakat kell támadniuk. Nagy kérdés, hogy az ő támogatásukra érkező csecsen harcosok mennyire fogják megváltoztatni az erőviszonyokat.
Közben Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete azt mondta, hogy „Oroszország soha nem törekedett arra, hogy Ukrajna rovására területi nyereséget szerezzen katonai művelete során.” A diplomata ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország arra számít, hogy a két újonnan elismert donbászi köztársasághoz bizonyos területeket is hozzáadnak, így azok területei megegyeznek azokkal a határokkal, amelyeken belül Oroszország elismerte őket és ahol korábban a függetlenségi népszavazást megtartották.
„Soha nem állt szándékunkban a területszerzés” – mondta Csizsov az Euractiv hírtelevíziónak egy pénteki interjúban.
„Van elég területünk. a műveletek azt célozzák meg, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság területét kiterjesztik a két korábbi ukrán megye egészére. Moszkva elvárja, hogy a Luganszk és Donyeck de facto ellenőrzése alatt álló terület megfeleljen az alkotmányukban szereplő terület nagyságának. Valójában az orosz fegyveres erők a két ma már elismert donbászi köztársaság milíciáinak ellentámadását támogatják" – mondta, utalva az Oroszország által csütörtök hajnalban indított ukrajnai katonai műveletre.
Csizsov reményét fejezte ki, hogy „egy esetleges új kijevi kormány, valamint a donyecki és luhanszki hatóságok képesek lesznek közös nevezőre jutni a baráti kapcsolatok újbóli felvételére”.
„Valójában az orosz hadsereg nem azért van, hogy elindítsa a háborút, hanem azért, hogy véget vessen a háborúnak” – mondta az orosz uniós küldött, megismételve Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő értékelését az RT-nek adott közelmúltban.
A Kreml kitartott amellett, hogy a katonai akció indokolt volt, mondván, Kijev a közeljövőben megkísérelte volna erőszakkal elfoglalni a szakadár köztársaságokat. Kijev ezt tagadta.
Forrás:
Comentários