Vukics Ferenc: Az ország, ahol nincs oltási diszkrimináció
Ma az egészségügyi kormányzat azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy aki felvette az oltást, az okos, intelligens, felelősségteljes döntést hozott, míg azok, akik oltatlanok, vagy gyermekeiket nem akarják egy génkezelési eljárás mellékhatásainak kitenni, azok buták, elmaradottak és felelőtlenek. A hivatalos kommunikáció arról szól, hogy az ellenkezők azok közül kerülnek ki, akik eddig is csak a társadalom „élősködői” voltak.
Vajon mi is az igazán intelligens döntés? Nézzük meg, hogy a nálunk „okosabb” Japánban hogyan is kezelték az oltási kampányt. Magyarország jelenleg a 27. , Japán a 4. helyen áll abban a rangsorban, amelyet a lakosság átlagos IQ-ja alapján állítottak össze.
Az intelligenciahányados, vagyis az IQ (angolul: intelligence quotient) egy objektív mérőszám, mely megmutatja az adott személy pillanatnyi értelmi képességét. Intelligencián az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A lakosság intelligenciahányadosa a genetikai adottságoktól, az oktatás színvonalától és az ország egészségi állapotától függ.
A jobb egészségi állapotú, magasabb szintű oktatásban részesülő emberek jellemzően magasabb IQ-val rendelkeznek. Az intelligenciahányados nagysága részben az ország gazdasági fejlettségétől és a lakosság életszínvonalától is függ, de nem minden esetben egyenesen arányos azzal. Jó példa erre a kínaiak magas átlag IQ-ja, ami valószínűleg a kiváló oktatásnak köszönhető, ám az életszínvonal alapján Kína csak a középmezőnybe férne be.
A gazdag, olajexportáló arab államoknál fordított a helyzet, hiába magas az életszínvonal, az oktatás valószínűleg jóval alacsonyabb minőségű lehet, mert az átlag IQ ezekben az országokban messze elmarad a hasonló életszínvonalú európai vagy észak-amerikai államokétól.
Ami Magyarországot illeti, hazánk lakosságának átlag IQ-ja lassan csökken, idén 98-at mértek (az előző években 99-et és 100-at). Szakértők szerint a lakosság kiváló adottságokkal rendelkezik, és az oktatási rendszer mélyrepülése, a romló egészségügyi mutatók, az egészségtudatos életmód hiánya miatt romlik folyamatosan a lakosság értelmi képessége.
Hazánk a néhány évvel ezelőtti listához hasonlóan a világ IQ-rangsorában az első harmadban található, az élmezőnyt elfoglaló ázsiai államok mellett (Szingapúr, Hong Kong, Dél-Korea, Japán, Kína stb.) néhány nyugat-európai ország tudott bennünket megelőzni.
Hazánknál magasabb az átlagos IQ Olaszországban, Svájcban, Izlandon, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Belgiumban, Finnországban, Észtországban, Svédországban és Lengyelországban; Magyarországgal egy szinten van Kanada, az Egyesült Államok, illetve Európából többek között Spanyolország, Franciaország és Csehország.
Ami a szomszédainkat illeti, a 98-as átlag magyar IQ-tól egy ponttal marad el Ukrajna (97), kettővel Szlovénia és Szlovákia (96-96), néggyel Románia (94) és nyolccal Horvátország (90).
Ausztria tehát az egyetlen szomszédunk, ahol magasabb az átlagos IQ, a sógorok két pontot vernek ránk (100), ami azt jelenti, hogy belső hiányosságaink dacára több, a magyar életszínvonalnál jobb adatokat mutató szomszédunkat is megelőzzük.
Az IQ, a matematikai és intellektuális képességek összefüggnek és fontos szerepet játszanak a (gazdasági) sikerben. Adottságaink révén a magyar adatoknak a lista első 10 helyén kellene állniuk.
A japánok mindig is más utat jártak be az oltások kapcsán, mint Európa. Nehezen képzelhető el, hogy netán alacsony értelmi képességeik, csapnivaló tudósaik, vagy fejletlen demokratikus intézményeik miatt jutnak állandóan más eredményre.
A HPV (Humán Papillóma Vírus – érdekes hasonlóság az oltási forgatókönyvekben) elleni oltás komoly botrányt okozott a japán médiában. Az oltást követő halálesetekről és mellékhatásokról az ottani sajtó rendszeresen közölt cikkeket, és folyamatosan figyelemmel kísérték az amerikai adatok alakulását is.
Annak ellenére, hogy a legtöbb japán egészségügyi szakértő továbbra is javasolja a HPV oltást, a fiatal lányok oltása körül kialakult társadalmi vita átalakította a mindenkori japán kormány oltásokhoz való hozzáállását.
Amikor Charlotte Haug professzor a Journal of American Medical Association szerkesztői közleményében (Haug, 2009) alaposan beolvasott a különféle amerikai orvostársaságoknak, a japán egészségügyi kormányzat kivette a HPV elleni termékeket a javasolt oltások közül.
A professzor szerint az orvosok – jó pénz fejében – teljes mellszélességgel kritikátlanul kiálltak a HPV oltás mellett már akkor, amikor még meg sem jelent az első klinikai vizsgálati eredmény
Kiderült, hogy a hivatalos amerikai mellékhatás-jelentés rendszerbe (VAERS) a valódi mellékhatások 1-5%-a lett csak regisztrálva. A jelentési hajlandóságra jellemző volt, hogy a beadott oltás kapcsán jelentett mellékhatások 68%-át a gyártók nyújtották be, ezen jelentések 90%-a azonban olyan hiányos volt, hogy komoly következtetésekre nem adtak lehetőséget. A mellékhatás-jelentések 1%-át nyújtották be állami egészségügyi intézményektől. Különféle összefonódások és érdekeltségek miatt az orvosok inkább a gyártónak jelentettek.
A mellékhatás-jelentést az anyagilag érdekeltek nyilvánvalóan elszabotálták. Nem sok reménnyel biztat a koronavírus elleni védőoltások valódi hatásosságáról az a tapasztalat sem, hogy a HPV oltások hátterét több mint egy évtizeddel az oltás bevezetése után sem sikerült tisztázni.
Szemben a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatos nyugati hisztériakeltéssel, Japán oltási politikájában továbbra sincs kényszer vagy diszkrimináció.
A japán egészségügyi minisztérium észszerű, etikus megközelítést alkalmaz a Covid-oltásokkal kapcsolatban. Nemrég a gyártók nagy megrökönyödésére, a vakcinákat szívizomgyulladásra és egyéb kockázatokra vonatkozó figyelmeztető címkékkel látták el. A hatóságok megerősítették elkötelezettségüket a nemkívánatos események jelentése mellett, és kijelentették, hogy
minden lehetséges mellékhatást dokumentálni fognak.
Valószínűleg ők lesznek az első olyan ország, akik pontos adatokkal fognak rendelkezni az oltóanyagok kockázataival kapcsolatban.
A Japán Egészségügyi Minisztérium kijelentette: „Bár minden állampolgárt arra biztatunk, hogy megkapja a COVID-19 elleni védőoltást, ez nem kötelező. Az oltással kapcsolatos engedélyeket csak az oltandó személy hozzájárulásával adjuk meg, a minden részletre kiterjedő tájékoztatást követően.”
Továbbá kijelentik:
„Kérjük, saját döntése alapján vegye be az oltást, megértve a fertőző betegségek megelőzésének hatékonyságát és a mellékhatások kockázatát. Beleegyezés nélkül nem adható be védőoltás.”
Végül világosan kimondják:
„Kérjük, ne kényszerítsen senkit sem a munkahelyén, sem a környezetében lévőket az oltásra, és ne tegyen hátrányos megkülönböztetést azokkal szemben, akik nem kaptak védőoltást.”
Ezenkívül hivatkoznak egy „Emberi jogokkal” foglalkozó tanácsadói oldalra, amely utasításokat tartalmaz a panaszok kezeléséhez, ha az egyének munkahelyükön oltással kapcsolatos diszkriminációval szembesülnek.
Magyarország is jól tenné, ha követné Japán kiegyensúlyozott és etikus megközelítését.
Nemcsak Magyarországon, de a nyugati államokban is folyamatosan csökkennek az értelmi képességek. Garett Jones közgazdász például Hive mind című könyvében hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb IQ a közügyek iránt való alacsonyabb érdeklődéssel, az autokratikus vezetőkre való magasabb szavazási hajlandósággal és a hibás bürokratikus döntések kritika nélküli elfogadásával jár együtt.
Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy ország PISA-eredményei rohamosan csökkennek (nálunk sajnos így van), nemcsak az iskolarendszer minősége miatt kell aggódnunk, hanem az átlagos intellektuális képességek csökkenése miatt is.
Egy ország átlagos IQ-jának csökkenése márpedig hosszabb távon nagyon sok területen hoz visszaesést – és amint láttuk, a demokráciára is veszélyt jelent.
Azoknak pedig, akik azt terjesztik, hogy azok a társaik, akik kritikai érzéküktől vezérelve nem fogadnak el minden kétes információt (a gyártók és a hatóságok által közölt anyagok ilyenek – mivel továbbra is nagyon sok a nyitott kérdés), ezt üzenjük:
mi nem hisszük, hogy kevésbé lennének értelmesek, mint az ezzel őket gyanúsítgató emberek.
Forrás:
https://brownstone.org/articles/who-will-be-held-responsible-for-this-devastation/
https://www.researchgate.net/publication/26751092_The_Risks_and_Benefits_of_HPV_Vaccination
http://www.bookrags.com/studyguide-the-bell-curve/#gsc.tab=0
http://utazik.hu/itt-a-friss-iq-rangsor-ezek-a-fold-legokosabb-nemzetei/
댓글