top of page

Vukics Ferenc: Egyre nagyobb veszélyben vannak a fiatalok és az alacsony képzettségűek munkahelyei

szilajcsiko


Korábban már írtam róla, hogy Václav Klaus volt cseh elnök szerint a brüsszeli elit egy új embertípust akar létrehozni az őslakosok átformálásával és a betelepítésekkel.

Az amúgy liberális elveket valló Klaus és barátainak kijelentései évek óta megdöbbenést váltanak ki európai elvtársaikból, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a liberális elit korántsem olyan egységes, mint amilyennek sokan gondolják. Klaust és társait azóta sokan megtagadták, de a másként gondolkodók száműzése inkább gyengítette a liberális oldalt, mintsem erősítette volna. A konzervatív erők egyik nagy hibája, hogy ezt a tömböt egyetlen mondanivalóval közelítik meg, és ezzel maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a liberális oldal szélsőséges elemei véleményhegemóniát gyakorolhatnak saját politikai közösségükben.

A volt cseh elnök szerint Európában szó sincs arról, hogy az Unió átalakítását munkaerőhiány problémái okozzák:


Másról sem hallani, mint a munkaerő-hiányról, és hogy az európai gazdaságnak igenis szüksége van az olcsó munkaerőre, hiszen sok olyan állás van, amit mi, európaiak már nem is akarunk elvégezni. Nem hiszem, hogy munkaerőhiány lenne. Amikor a könyvet írtuk, éppen 23 millió munkanélküli volt Európában, ami bár mára enyhén csökkent, mégis a munkaerő körülbelül tíz százalékát jelenti. Nincs hiány munkaerőből, és azzal sem értek egyet, hogy nehéz, „piszkos” munkák vannak, amiket az európaiak nem végeznek el. Ez a politikai, kulturális és akadémiai elitek arrogáns megközelítésmódja. Sokmillió ember végzi ezeket a „piszkos” munkákat Magyarországon, Csehországban, Ausztriában és Németországban is nap mint nap. De érvelhetek szigorú közgazdasági logikával is: a piacgazdaság és az árak, illetve a bérek rugalmassága mindenféle hiány megszüntetésére alkalmas. Ha egyes pozíciókra nehéz munkaerőt találni, akkor közgazdászként azt kell mondanom, hogy a fizetés túl alacsony. Van egy nagyon egyszerű megoldás a hiányzó emberek megtalálására, növelni kell a béreket.”


„Annak idején Csehországban a mi fő jelszavaink a liberalizáció, a dereguláció, a privatizáció és a támogatási politikák leállítása voltak. Ezek közül az utolsót mindenki elfelejtette. Az én országomban, ahol miniszterelnök és pénzügyminiszter voltam, gyakorlatilag mindenféle támogatást megszüntettünk. De ahogy beléptünk az unióba, ismét visszatérünk a támogatások világába. A fiatalok generációja talán nem tudja, hogy mi még mindenféle állami támogatást a kommunista típusú tervgazdaság fő tragédiájának tartottunk. Ezért a támogatások, azaz a költségvetési transzferek megszüntetése volt a legelső feladatunk 1989 után. De épp ide térünk vissza az unióval. Ezért én mindenféle uniós támogatást megszüntetnék, Csehországnak nincs szüksége ezekre. Annak örülnék, ha minden támogatást megszüntetnénk, mert ez a korrupció legfőbb forrása az országainkban. Hangsúlyozom, hogy nem a támogatásokért léptünk be az unióba és remélem, hogy ezzel mások is egyetértenek.”


A 2021. januári adatok szerint 7,3%-on áll a munkanélküliségi ráta az EU-tagállamokban. A két véglet Görögország (16,2%) és Lengyelország (3,1%), míg Magyarországon 4,9%-ot tesz ki a munkanélküliek száma. Csak a spanyol és a francia munkanélküliek száma eléri a hatmillió főt.

A munkanélküliségi adatoknál azonban sokkal kifejezőbb a foglalkoztatási ráta értéke. A nagyon alacsony munkanélküliséget produkáló Lengyelország a lakosság 73,6 %-át foglalkoztatja (Görögország csak az 57,8 %-t), hazánk 75 %-os foglalkoztatási rátája pedig az erős középmezőnyt jelenti. Közel azonos foglalkoztatottsági értékeket teljesít Ausztria, Lettország, Finnország, Portugália, Szlovénia és Írország. A foglalkoztatottsági lista élén Svédország, Németország és Hollandia áll 80%-os, vagy azt kis mértékben meghaladó teljesítményével, de még ők is elmaradnak a nem uniós tag Svájc 82,5 %-os eredményétől.

A számokból kitűnik, hogy komoly munkaerő tartalékok vannak még Európában, és ez nemcsak azt jelenti, hogy a munkanélkülieknek (14-15 millió fő) lehet megélhetést adni, hanem azt is, hogy a gazdaság szerkezetének felülvizsgálata után azoknak a sokszor kényszer-nyugdíjazott tömegeknek, vagy csökkent munkaképességgel rendelkező polgároknak (10-12 millió fő) is lehetne új munkahelyeket találni, akik a jobb életminőség érdekében továbbra is szívesen dolgoznának.

2005 óta a 20–64 évesek körében az EU-27 országaiban mért foglalkoztatási ráta 2019-ben érte el a legmagasabb szintet, 73,1 %-ot. A pandémia alatt csak néhány országnak sikerült megtartania vagy javítania ezeket az eredményeket, a többség esetében nőtt a munkanélküliek száma. Az EU-27 szintjén a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2005 óta csökkent, de 2019-ben a foglalkoztatási ráta még mindig 11,7 százalékponttal magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében, s ez azt jelenti, hogy óriási tartalék van csak a női foglalkoztatásban is.

Ami igazán aggasztó, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája az euróövezetben 18,7% (hazánkban ez csupán 10.7%). Az Unióban még mindig közel 6 millió 15 és 24 év közötti fiatal van munkahely nélkül. Mivel a bevándorlók átlagéletkora 27,5 év, logikus az a következtetés, hogy a dolgozni akaró bevándorlók elsősorban a helyi fiatalok elől vennék el a munkát, de az integráció jelenlegi eredményeit látva az is megállapítható, hogy a munkanélküli fiataloknak sajnos bőven lesz utánpótlása.

Az Európa 2020 stratégia annak idején azt célozta meg, hogy 20 millió fővel kell csökkenteni a szegénység kockázatának kitett emberek számát. Megközelítőleg 120 millióan voltak kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának az EU-ban. Ezzel a meggondolatlan bevándorláspolitikával lehet tovább növelni a számukat.

Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben érvényesül a piaci hatás: csökkennek a bér jellegű költségek, s ez a nagy cégeknek további extra profitot eredményez.

Ezeknek a cégeknek az is nagy előny, ha a szervezett és öntudatos munkavállalók miatt nem kell évente 2-4 százalékkal növelni a béreket. A bérek stagnálása vagy nagyon kis mértékű növekedése is az ő hasznukat növeli – a kis többletköltséget majd a jóval magasabb szintre emelt árakon behozzák.

A képlet egyszerű: a bevándorlók integrációjának árát megfizettetik a lakossággal és a nemzetállamokkal, majd pedig az így létrejött piaci környezetet kíméletlenül kihasználják. A több fogyasztóval a torta tényleg nagyobb lesz, csak mi fogunk belőle a korábbinál is kisebb szeletet kapni.

 

Források:

27 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page