Vukics Ferenc: Jön a kötelező oltások hulláma – Vajon miért éppen a Pfizer?

Nemrégiben megérkeztek a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének augusztus 10-i ülésén hozott intézkedései a 2021/22-es bajnokságokra vonatkozó járványügyi szabályokról. A rendelkezések szerint a 12. életévüket betöltött sportolók csak akkor vehetnek részt hivatalos bajnoki mérkőzésen, ha védettségi igazolvánnyal vagy oltási igazolvánnyal rendelkeznek. Ha a játékos a mérkőzést megelőzően fel tud mutatni 72 órán belüli negatív PCR-tesztet vagy 48 órán belüli negatív antigéntesztet, amely feltöltésre került az EESZT-be, akkor szintén tagja lehet egyesülete csapatának. 12-18 év közötti fiatalok esetében hazánkban csak az amerikai Pfizer és a német BioNTech által gyártott koronavírus ellen kifejlesztett védőoltás (génterápia) került engedélyezésre. Ez azt jelenti, hogy a hazai sportági szakszövetségek arra kötelezik a szülőket, hogy Pfizerrel oltassák be gyermeküket.

Hónapok óta hallgatjuk a mantrát, hogy a delta variáns mennyivel fertőzőbb és különösen a fiatalok között terjed, ezért minden szülő aggódva figyelte az elmúlt hónapok kijelentéseit. Várták a hiteles tájékoztatást. A „szakértők” egymásnak ellentmondó, politikai érdekeket kiszolgáló kijelentéseiből már nemcsak a közembereknek, de az orvosoknak is elegük lett.

Ha a delta variáns okozza ma a legnagyobb problémát, akkor miért is a Pfizerrel való tömeges oltakozás a cél? Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez az oltás a legkevésbé alkalmas az új vírusvariánsok ellen, és ez veszíti el leggyorsabban a hatásosságát. Nem választhatsz a veszélyhelyzeti engedéllyel rendelkező vakcinák közül, mert a gyermekeknél csak ez az mRNS génbázisú oltóanyag rendelkezik engedéllyel.

Az izraeli egészségügyi minisztérium csak 39 százalékosra értékelte a Pfizer-Biontech vakcina hatékonyságát a koronavírus-fertőzéssel szemben. Ez azért is érdekes adat, mivel a 50%-os hatékonyság alatt nem számít hatásosnak egy oltóanyag, és az ilyen készítmények nem is kapnak engedélyt. Ha az adott készítmény eléri a 70 %-os hatásfokot, akkor WHO ajánlást kaphat.

A januárban kiadott tájékoztatók szerint a hatásossági listát az orosz Gamaleja készítménye vezette (Szputnyik V) 97,6%-os hatásfokkal, a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásosságot bizonyított a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az egydózisú vakcinák közül akkor a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) átlagosan 67%-os hatásosságot mutatott.

A Times of Israel cikke azt írja, hogy az izraeli hatóságok vizsgálata alapján az oltóanyag 41 százalékban nyújt védelmet a betegség kivédésében, míg a súlyos betegség ellen 91,4 százalékban véd. Százból nyolc beoltott azonban súlyosabb tüneteket is mutathat. Ők döntő többségben az idős és krónikus betegségekkel küzdő embertársaink közül kerülnek ki, s ez azt jelenti, hogy bár idehaza az ellenzék a kínai vakcinát látta alkalmatlannak az idősek védettségének biztosítására, ez sokkal inkább igaz a Pfizerre.

Az izraeli egészségügyi minisztérium szerint a Pfizer esetében a fertőzés elleni hatásosság fordított arányban csökkent az indiai eredetű, delta vírusváltozat terjedésével. A június 6. és július 3. között végzett felmérés adatai szerint akkor még 64 százalékban védett a Pfizer vakcinája a koronavírus-fertőzés ellen. A május 2. és június 5. között gyűjtött adatok elemzése alapján pedig még 94,3 százalékos volt a vakcina hatásossága.

Az izraeli adatokból az látszik, hogy a vakcina nyújtotta védelem folyamatosan gyengül, minél több idő telik el az oltás óta. A minisztérium szerint azok, akik januárban kapták meg az oltást, augusztusban már csak átlagosan 16 százalékban voltak védettek a betegséggel szemben.

Izraelben a kórházban kezelt emberek 60 százaléka a beoltottak közül kerül ki.

Az ottani kutatók szerint Pfizer vakcinája kisebb mértékben bizonyult hatékonynak a tünetek megelőzésében delta-variánssal szemben, de az egyénnek még így is erős védelmet biztosít a súlyos lefolyású megbetegedések ellen.

Bár a médiában nap mint nap találkozhatunk olyan személlyel, aki állítása szerint azért oltatja be magát, mert így ő nem lesz a betegség terjesztője, az emberek többsége már magáévá tette azt a hivatalos álláspontot, miszerint a beoltott személy is fertőzhet, de kevésbé hajlamos a fertőző betegséget átadni másoknak.

Ezen állítás szerint a védőoltás azoknak az egészségét is védelmezi, akik nem kaphatnak védőoltást (a csecsemőkét, a kisgyermekekét, az immunhiányos emberekét). Ők mind hasznát látják annak, ha mások védőoltásban részesülnek, mivel kellő átoltottság esetén a betegség nem tud tovább terjedni a közösségben. A közösségi vagy más néven nyájimmunitás eléréséhez sok embert kell beoltani. A gondolatmenet szerint, ha elég sokan kapnak védőoltást, akkor a fertőzési lánc megszakad.

Az izraeli kutatás szerint viszont a Pfizer nem akadályozza meg, hogy a beoltott személy másokat is megfertőzzön a vírussal (nem lett erre kevésbé hajlamos). A jelenség jól látható az izraeli adatokon. Úgy tűnik, hogy Pfizert tömegesen használó országok esetében hiába várják a nyájimmunitás kialakulását. Ebben csak azok reménykedhetnek, aki más oltóanyagokat is használnak.

A Pfizert tömegesen használó országok előtt pedig csak egy lehetőség maradt: mindenkit kötelezően be kell oltani, 3-4 havonta emlékeztető oltásokat kell adni, az egészségügyi okok miatt nem beolthatókat pedig el kell különíteni a többiektől.

Egy brit tanulmány korábban (New England Journal of Medicine) teljesen más értékeket közölt. Az ő kutatásuk szerint a delta variáns tünetes megbetegedéseinek kivédésében 88 százalékos a Pfizer-vakcina hatékonysága.

A brit és az izraeli vizsgálatok között olyan nagy a különbség, hogy az már egyáltalán nem magyarázható az esetleges módszertani eltérésekkel, vagy arra mutat rá valójában, hogy az adott politikai szándék mellé mindig meg lehet találni azt a módszertant, ami felminősítheti, vagy leminősítheti az adott terméket.

Hazai járványügyi szakértők szerint a Moderna legalább kétszer hatékonyabb oltóanyag, mint a Pfizer, és célszerű harmadik oltásként Modernával beoltatni azokat, akik az amerikai-német oltóanyagot kapták.

Azonban a Pfizerrel nem csak ez a gond. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a Pfizer vakcina néha szívizom- és a szívburokgyulladást (valamint Erythema multiforme nevű allergiás bőrreakciót, a glomerulonephritis nevű vesegyulladást és a vizelettel együtt nagy mennyiségű fehérje ürítésével járó nefrózis szindrómát) okoz a beoltottaknál.

A szívizomgyulladás különösen a fiatal fiúknál figyelhető meg.

Az EMA intézkedése kapcsán a továbbiakban a két megbetegedést (a szívizom- és a szívburokgyulladást) fel kell tüntetni a termékinformációban, és fel kell hívni az egészségügyi szakemberek figyelmét a lehetséges kockázatokra.

Korábban a Reuters számolt be az izraeli egészségügyi minisztérium tanulmányáról, amely szerint összefüggés lehet egyes szívizomgyulladásos megbetegedések és a Pfizer második dózisának beadása között. A jelenség főleg a 16-30 év közötti férfiakat érintheti, de a legtöbbet a 16-19 éveseknél regisztrálták. Izraelben összesen 275 szívizomgyulladásos esetet figyeltek meg – ez a szám 5 millió beoltottból. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) tanácsadó orvoscsoportjának beszámolója szerint "kapcsolat van" van a serdülő kamaszok és fiatal felnőttek körében tapasztalható szívgyulladás, valamint a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus-vakcinával végrehajtott oltások között.

Aktív sportolók leggyakrabban hirtelen szívhalállal fejezik be életüket, de ennek gyakorisága világszerte tisztázatlan. Az edzés vagy mérkőzés közben bekövetkező, hirtelen halálesetek világszerte megdöbbenést keltenek: úgy tűnik, hogy az utóbbi időben ezek gyakrabban fordulnak elő, mint a sportbalesetek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a British Journal of Sports Medicine felmérési eredményei alátámasztják a sportolás előtti orvosi vizsgálatok jelentőségét. A hirtelen szívhalál jelensége a nagy intenzitású csapatsportokban jóval gyakoribb jelenség. A heti edzésszámok növekedése és a megbetegedések növekedése közötti összefüggéseket régóta ismerik. A leginkább érintett sportágak közé tartozik a kosérlabda és az amerikai foci. A sportoló fiatalok esetében a hirtelen szívhalál mögött a szívizomgyulladás áll.

***

Feleségem családjában történt, hogy egy 19 éves fiatalember labdarúgó mérkőzésen (a bedobás mozdulatának végrehajtása után) összeesett. Idén lesz húsz éve, hogy kómában fekszik. A családban való érintettség miatt mi minden évben a gyerekeket szakorvosi vizsgálatra visszük, hogy időben tudjunk reagálni, ha valami probléma lépne fel. Nem csak az öröklött tényezőkre figyelünk. A gyerekek versenyszerűen sportolnak. Évről évre nagyobb terhelést kapnak. Folyamatosan tájékozódnunk kell arról, hogy ezekre a terhelésekre és a testük változásaira hogyan reagálnak. A sportorvosi vizsgálatok sokszor elégtelen színvonalon zajlottak, nem voltak elég alaposak.

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége tájékoztatójának elolvasása után nagyon idegesek lettünk. Nem vagyunk oltásellenesek. A feleségen és én is be vagyunk oltva. A magunk módján próbáltunk tájékozódni és kivárni, amíg még lehetett a vakcinák között választani, és olyan oltóanyagok mellett döntöttünk, amelyek technológiájukban hasonlítottak a korábbi védőoltásokra. Reménykedtünk, hogy a gyermekek esetében is lesz ilyen választási lehetőségünk.

Igazából nem nagyon értettük, hogy a sportszövetségek miért is akarják kikényszeríteni, hogy a gyermekeinket egy olyan mRNS génbázisú oltóanyaggal oltassuk be, amely a jelenleg leginkább terjedő vírusmutációk ellen gyakorlatilag használhatatlan, nem akadályozza meg a beoltottat abban, hogy fertőzzön, miközben olyan mellékhatásokkal rendelkezik, amelyek jelentősen megnövelhetik a nagy intenzitású csapatsportágakra jellemző hirtelen szívhalál kockázatát.

A múlt héten az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) teljes mértékben jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni vakcináját, ezzel a német-amerikai oltóanyag az első koronavírus elleni vakcina, amely a sürgősségi felhasználás engedélyén kívül megkapta az FDA teljes jóváhagyását. A gyártó vakcináját vészhelyzetben történő alkalmazásra 2020. december 11-én hagyta jóvá az USA gyógyszer- és élelmiszeripari hatósága, az FDA. A teljes körű engedélyezés iránti kérelmet a gyártó már május 7-én benyújtotta.

Az FDA jóváhagyása egy olyan tanulmányon alapul, amely több mint 44 000 16 évesnél idősebb embert követett hat hónapon keresztül. A Pfizer oltása az USA-ban a 12-15 éves korosztály számára továbbra is csak sürgősségi használati engedéllyel rendelkezik. A végleges jóváhagyásnak van néhány jogi és még több lélektani következménye is. Az első: lehetőség a kötelező oltás elrendelésére.

Ezt néhány amerikai magánmunkáltató már meg is tette, zömmel egészségügyi intézmények. Ez ellen a döntés ellen Texasban pert indított néhány munkavállaló, pontosan arra hivatkozva, hogy vészhelyzetben történő felhasználásra engedélyezett oltást nem lehet kötelezővé tenni. A pert azonban elvesztették, mivel ilyen törvény nem létezik az Egyesült Államokban. A végleges jóváhagyásra vár néhány tagállam, például Louisiana kormányzója is, mielőtt a védőoltást kötelezővé tennék állami alkalmazottak részére. Úgy tűnik, hogy a munkáltatókon keresztül fogják érvényesíteni a kötelező oltásokat. Joe Biden a tegnapi nap során sürgette a munkáltatókat, hogy követeljék meg a Covid elleni védőoltást a vállalatoknál. Az elnök arra szólította fel az iskolák és a vállalkozások vezetőit, hogy belső szabályozóikban írják elő a munkavégzés vagy a munkafelvétel feltételeként a védőoltás felvételét.

„Felszólítom a magánvállalkozásokat, hogy fokozzák az oltás felvételével kapcsolatos munkafelvételi követelményeket. Ha Ön üzlettulajdonos, nonprofit vezető, állami vagy helyi vezető, és arra várt, hogy az FDA teljes mértékben jóváhagyja a koronavírus elleni oltásokat, akkor most arra kérem Önt, hogy tegye meg ezt a lépést - követelje meg! Csak a kötelezően előírt oltásokkal lehet a COVID-19 terjedését megállítani.”

Biden elnök Bill de Blasio New York-i polgármester intézkedéseit erősíti meg ezzel a kijelentésével. Bill de Blasio ebben a hónapban vezette be a NYC Pass-t. Ezzel az okmánnyal kényszeríti a polgármester arra a beltéri éttermek, edzőtermek tulajdonosait, hogy a be nem oltottaknak tagadják meg a belépést vagy a szolgáltatást.

„Az önkéntes szakasz nagyszerű volt. Hét teljes hónapig tartott, sok ösztönző, sok párbeszéd, sok kommunikáció, sok lehetősége volt mindenkinek arra, hogy beszéljen orvosával vagy gyermekorvosával. Az önkéntes szakasznak vége ” – jelentette ki.

A New York -i vállalkozások 2000 dollárig terjedő bírsággal sújthatók, ha nem tartják be a szabályokat, bár a végrehajtás várhatóan csak szeptemberben kezdődik.

***

Hazánkban is egyre többen panaszkodnak arról, hogy kirúgták a munkahelyéről, mert nem oltatta be magát. Érdekes megfigyelni, hogy aki eddig kerülte az új generációs oltóanyagokat harmadik oltásként, mindenképpen a Pfizerrel akarják beoltani.

Hogy jól ismert hiányosságai ellenére miért éppen a Pfizer kapta meg az első teljes jóváhagyást, azt nem tudnám megmondani (csak ötleteim vannak). Minden jel arra mutat, hogy ennek az oltóanyagnak valami különösen fontos szerepe van a körülöttünk zajló eseményekben, és ne lepődjünk meg azon, hogy amikor a szervilitás hullámai elérik hazánkat, itt is négyhavonta kötelező oltássá teszik. Először csak az oltatlanokat fogják megbélyegezni, aztán a keleti vakcinákkal oltottakat, a nagy gyógyszergyártók egymás elleni lejárató kampányainak befejezése után elesik majd néhány nyugati vakcina is, és a végén pedig marad 2-3 oltóanyag, amelyeket kötelezővé fognak tenni.