top of page

Vukics Ferenc: „Lesarlatánozott” magyar módszert vezetett be az USA a Covid-betegek ellátásában






Dr. Letoha Tamás kutatóorvos már másfél évvel ezelőtt jelezte, hogy van egy nagyon hatékony kezelési eljárása a Covid-betegek ellátására. A róla írt cikkem után többen megkerestek, hogy figyelmeztessenek arra, hogy Letoha teljes tévedésben van, és semmi sem igazolja nézeteit, ezért ne állítsam be úgy a módszerét, mintha az tudományosan igazolt volna.

Az jutott eszembe, hogy vannak emberek, akik a közvetlen közelükben élő, dolgozó emberekről semmit sem akarnak elhinni. nekik mindig „kívülről” mondták meg, hogy mi a helyes.

Most ők is nagy bajban vannak, mert az amerikai egészségügyi hatóságok elismerték a módszer létjogosultságát.

Letoha és nővére (aki az antikoagulációs terápia alkalmazásával 25%-ra csökkentette a súlyos COVID-betegek halálozását) tavaly áprilisban tette közzé a heparin szerepével kapcsolatos kutatását (Eljárás SARS-CoV-2 koronavírus fertõzés gátlására syndecanokon keresztül).

Azonnal lejárató cikkek jelentek meg róla. Hamar kiderült, hogy mennyi irigye van a saját kollégái között. Később Kemenesi Gábor pécsi virológus egyenesen oltástagadónak nevezte a neves kutatót.


„Az egyik a félelem ettől a szokatlan kihívástól, a másik pedig a tudatlanság, amely olyan vírustagadó posztok formájában akadályozza a vírus leküzdését, mint a nemrég megjelent Letoha-interjú. Kérek mindenkit, hogy se a félelemnek, se pedig a Letoha/Gődény/stb.-féle álszakértői megnyilvánulásoknak ne engedjen – mindkettő ellenszere pedig a tudományos tudás keresése, megértése és követése.”


Dr. Letoha a heparin-ügyről:


„A modern orvostudományban, amikor egy betegség kiváltó oka bizonyítást nyer, a szakemberek mindenfajta molekuláris technikák igénybevételével elkezdik elemezni a betegséget kiváltó molekula kölcsönható partnereit. Ezen ún. szerkezet-hatás elemzések célja olyan gátló vegyületek feltérképezése, amelyek a betegséget kiváltó ágenshez célzottan kötődve képesek megszakítani a betegség patológiás lefolyását. Ezt a folyamatot nevezzük racionális gyógyszerfejlesztésnek.”


„Szerencsére a SARS-CoV-2 vírusnál sokkal egyszerűbb volt a helyzet: a vírus tüskefehérje S1 alegysége (ami egyébként felelős az emberi sejtekhez való kötődésért) tartalmaz egy evolúciósan konzervált, azaz az emberi szervezetben is megtalálható, ún. heparin-kötő szekvenciát (balra). Amiből, ugye, logikusan következne, hogy a vírus molekuláris felépítésének nyilvánosságra kerülésével a tüskefehérje-szekvenciát feltérképező szakemberek kórusban elkezdtek a véralvadás-gátlásra már évtizedek óta biztonsággal alkalmazott heparinért kiáltani.”


„Mégsem ez történt. És bár egy maroknyi szakember, köztük molekuláris biológusok, farmakológusok és klinikusok valóban ezt tették, a magukat szakmai szervezetnek csúfoló gittegyletek mereven elzárkóztak a heparin-származékok használatának népszerűsítésétől.”

„Még egyszer: egy heparin-kötő szekvenciát tartalmazó, a halálnál is halálosabbnak kikiáltott vírus ellen a szakmai szervezetek a napokig tartó tesztek mellett a citromos teát, C-vitamint és az emberéleteket tönkretevő karantént javasolták, mint szerintük tudományosan megalapozott és racionálisan célzott antivirális eljárást.”


„És mint ahogy a mi vizsgálatainkat sem lehetett vég nélkül eltitkolni, úgy a betegágy mellett dolgozó és a betegek érdekeit is felvállaló orvosoknak sem lehetett megtiltani, hogy heparint alkalmazzanak egy heparin-kötő szekvenciát tartalmazó, a betegek halálát valójában a tüdő mikroerekben kiváltott vérrögképződés miatt okozó vírus ellen (jobbra). És mivel a heparin-származékokat a gyógyászatban évtizedek óta alkalmazzák, még azt sem lehet rájuk sütni, mint egyéb állatgyógyászati szerekre. Azaz, hogy lógyógyszerek lennének.”


„De a heparin-származékokkal van egy nagyon nagy probléma: a világ legolcsóbb gyógyszerei közé tartoznak.”

Később még elkeseredettebben nyilatkozott:

„Amióta végignézem, hogy egy általunk 15 éve vizsgált heparin-kötő szekvenciát tartalmazó vírus ellen a 'szakértők', az őket futtató politikusokkal együttműködésben a citromos teát, a karantént, a lezárásokat és a Miatyánkot promótálják mint tudományosan megalapozott (?!) vírusellenes eljárásokat, rájöttem, 2 lehetőségem van: 1) beleőrülök vagy 2) megfelelő távolságtartással és szarkazmussal kezelem az egészet. A másodikat választottam. Aki a fenti ismeretek birtokában még hitelt ad a hullagyártásban és -gyalázásban kimagasló sikereket elérő 'szakértőknek', az meg is érdemli. Komolyan.”

Szerencsére van, ahol a hatóságok tényleg követik a tudományt. Az amerikai NIH (National Institutes of Health) a heparin-származékok használatán alapuló vérrögképződés-gátlást (ún. antikoaguláns profilaxist) beemelte a kórházi ápolásra szoruló COVID-19 betegek hivatalos ellátási protokolljába.

Kíváncsian várom, hogy az eljárást tudománytalan sarlatánságnak nevező „szakértők” mit fognak legközelebb nyilatkozni az ügy kapcsán.



A COVID-19 kezelési iránymutatásokkal foglalkozó testületének nyilatkozata a COVID-19-ben szenvedő kórházi betegek véralvadásgátló kezeléséről:


Utolsó frissítés: 2022. január 5.
 
„A testület terápiás dózisú heparin használatát javasolja azoknak a betegeknek, akiknél a D-dimer a normálérték felső határa (ULN) felett van, alacsony áramlású oxigénre van szükségük, és nincs megnövekedett vérzési kockázatuk (CIIa). Az LMWH előnyösebb a frakcionálatlan heparinnal szemben.”
        
„Azoknál a VTE-nélküli betegeknél, akik terápiás dózisú heparint kapnak, a kezelést 14 napig vagy a kórházi elbocsátásig kell folytatni, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

A testület profilaktikus dózisú heparin (LMWH vagy nem frakcionált heparin) alkalmazását javasolja azoknak a betegeknek, akiknek nem adnak terápiás heparint, hacsak nincs ellenjavallat (AIIb).”
 
„A rendelkezésre álló vizsgálati adatok alapján a testület terápiás dózisú heparin alkalmazását javasolja azoknak a betegeknek, akiknek D-dimerje meghaladja az ULN-t, alacsony áramlású oxigénre van szükségük, és nincs megnövekedett vérzési kockázatuk (CIIa). Az értékelés azt a tényt tükrözi, hogy bár a 3 randomizált, kontrollos vizsgálat kimutatta, hogy a terápiás heparin jótékony hatású a kórházi betegeknél.”



 

Források:








522 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page