Vukics Ferenc: Nemzetközi oltatási körkép
Olaszországban Trieszt lett a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatos az új szabályozás ellenállásának központjává. A múlt pénteken bevezetett eljárásrend értelmében a munkába állás feltételeként minden munkavállalónak be kell mutatnia az oltási igazolványát, negatív koronavírus-tesztjét vagy a közelmúltban a fertőzésből való kilábalást igazoló okmányát. A tüntetők megakadályozták a hozzáférést Olaszország legnagyobb kereskedelmi kikötőjének egyik főkapujához.
A tömegeket vízágyúkkal és könnygázzal próbálták jobb belátásra bírni. A kikötő kiürítése után a tiltakozók egy része a város főtere felé vette az irányt, hogy a kormányhivatalok előtt folytassák tiltakozásukat.
A kormány szerint a kötelező egészségügyi „zöld igazolványra” azért van szükség, hogy a munkavállalók biztonságban legyenek, és minél több embert ösztönözzenek az oltásra.
Az év végéig hatályos szabály szerint a zöld igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatását fizetés nélkül felfüggesztik, 1500 euró (500 000 forint) pénzbírsággal sújtva őket.
A kormány által közzétett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb olasz támogatja a rendelkezést, de egy hangos kisebbség szerint ez sérti az alapvető munkajogokat.
A Reuters által a múlt héten látott kormányzati dokumentum szerint a magánszektorban dolgozók mintegy 15%-ának és a közszféra dolgozóinak 8%-ának nincs zöld igazolványa.
Trieszt kikötői dolgozóinak mintegy 40%-a nincs beoltva. Az oltással szembeni ellenállás jóval nagyobb a városban, mint Olaszország nagy részében. Egy "anti-vax" párt a szavazatok 4,5%-át szerezte meg ebben a hónapban a polgármester-választásokon.
Németországban sok vállalat szeretné, ha alkalmazottai beleegyeznének az oltás felvételébe. Egyesek 500 eurót kínálnak. Munkavállalók kilépnek azokról a munkahelyekről, ahol a kollégáik nem akarják magukat beoltani. Stefan Bucher egy bajorországi vegyipari vállalat ügyvezető igazgatója a koronavírus-fertőzések miatti üzleti megszakítás kockázatának minimalizálása érdekében a vakcinázott munkavállalóknak 500 eurós bónuszt ad.
"Nem akarunk és nem is akartunk senkit megvásárolni. Ez jár annak, aki az oltás felvállalásával jót tesz a társaságom sikeres működéséért. Én ezt szeretném díjazni."
Nem csak Bucher számol így. A németországi vállalkozók jelentős fertőzéshullámtól tartanak a téli évszakban, ezért sokan kíváncsiak arra, hogy hogyan tudják meggyőzni alkalmazottaikat az oltás felvételéről. A Robert Koch Intézet jelenleg körülbelül a felnőtt lakosság 80 százalékra becsüli az oltottak arányát.
Az Egyesült Államokban a vállalatok elég korán kezdtek a jutalmakra koncentrálni. Nyáron a Bolthouse Farms élelmiszer-termelő 500 dolláros oltási bónusszal csábította az oltás felvételére 1800 dolgozóját, a Vanguard pénzügyi szolgáltató cég pedig 16 500 dolgozójának még 1000 dollárt is felajánlott, ha október 1-ig teljes védettséget szerez. Időközben sok vállalatnak már nem kell pénzt ígérnie, mert szeptemberben Joe Biden elnök elfogadott egy átfogó oltási követelményt, amely az összes amerikai munkavállaló körülbelül kétharmadát érinti – nemcsak a köztisztviselőket, hanem a több mint 100 alkalmazottat foglalkoztató magánvállalatok alkalmazottait is. A legtöbb ember számára, aki nem akar oltást kapni, ez azt jelenti, hogy különösebb indoklás nélkül elbocsáthatják, ha nem tud orvosi vagy vallási okokra hivatkozó dokumentumokat felmutatni. A United Airlines bejelentette, hogy 67 ezer munkavállalója nincs beoltva és ebből mintegy 600 biztosan elveszíti állását.
Ausztráliában a vállalatok kötelesek biztosítani a biztonságos munkahelyet. Ők viszonylag szabadon dönthetnek ennek megvalósításáról: például a PricewaterhouseCoopers és a Deloitte szolgáltatók bejelentették, hogy minden alkalmazott, aki nem otthonról dolgozik, oltást kap. Aki a Telstra telekommunikációs cégnél dolgozik, november 15-ig kétszer be kell oltani – ezt követően fennáll az úgynevezett orvosi nyugdíj, azaz egészségügyi okokból történő korai nyugdíjazás veszélye.
Kínában nincs hivatalos kormányrendelet, ami az oltatlanokat korlátozná, de az egyes városok és kerületek régóta szigorú korlátozásokat vezettek be az oltási immunizálás nélküli emberekre. Hanchengben például csak az oltott személyek férhetnek hozzá szupermarketekhez, szállodákhoz, éttermekhez, bevásárlóközpontokhoz, múzeumokhoz, börtönökhöz, kórházakhoz, iskolákhoz és hatóságokhoz.
Szaúd -Arábiában augusztus 1-je óta minden munkahelyeken kötelező az oltás – aki nem akarja, hogy oltást kapjon, először éves szabadságra küldik, majd 20 nap elteltével elveszíti állását.
***
Amit a vállalatok az USA-ban, Kínában vagy Ausztráliában végezhetnek, Németországban jogilag nem lehetséges. "Az itteni vállalatokban jelenleg nincs kötelező oltás" – mondja Volker Görzel, munkajogi szakjogász. Ez egyértelműen sértené a személyek magánélethez való jogát. "A legtöbb felettes nem is kérdezheti meg alkalmazottait, hogy beoltották-e őket" – mondja Görzel. A nemrégiben elhatározott tájékoztatási kötelezettség csak néhány, rendszerszinten jelentős területre vonatkozik, például iskolákra, napközikre vagy idősotthonokra, de nem minden vállalatra. És még akkor is, ha az ügyvezető igazgatók vagy felügyelők megtudják, hogy az alkalmazottak nincsenek beoltva, nem kényszeríthetik őket oltásra, és csak ideiglenesen helyezhetik át őket egy másik pozícióba.
Ez nehéz helyzetet teremt a nemzetközileg működő, németországi székhelyű vállalatok számára, mivel különböző jogi követelményeknek kell megfelelniük. Az egyik ilyen cég a Lufthansa.
A légitársaság nem írhat elő oltást alkalmazottai számára, ugyanakkor nem engedélyezheti oltatlan személyzet repülését olyan célállomásokra, mint például Hongkong, mert oda csak oltott személyek utazhatnak.
Egyes uniós országok, például Franciaország vagy Görögország más utat járnak be. Kötelező oltás van bizonyos szakmai csoportok, például ápolók, orvosok vagy a hadsereg alkalmazottai számára. Egy ilyen törvényt Németországban is gond nélkül meg lehetne hozni – mondja Volker Görzel szakjogász. Különösen a rendszerszintű szakmai csoportok esetében fordulhatnak elő „olyan helyzetek, amikor a személyiségi jogok kisebb súlyt kapnak, és az oltási kötelezettség törvényes” – mondja Görzel.
Forrás:
