Vukics Ferenc: Novavax – a vakcinák Szent Grálja?
Három nappal ezelőtt engedélyezték a Novavax vakcináját az EU-ban, így ez az ötödik vakcina, amely elérhetővé válik az EU-s polgárok számára a Pfizer/BioNTech, a Moderna, a Janssen és az AstraZeneca után.
A Novavax vállalat Nuvaxovid névre keresztelt oltóanyaga az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) véleménye szerint hatékony az új típusú koronavírus ellen. A klinikai vizsgálatok 3. fázisát az Egyesült Államokban és Mexikóban végezték el. A mérések szerint az oltóanyag 90,4 százalékos hatékonysággal véd a megbetegedéstől, és 100 százalékos védelmet nyújtott a súlyos megbetegedések ellen.
A dolog érdekessége, hogy a gyártó hasonló időben állt neki a munkának, mint a Pfizer és a Moderna, de a két óriás mindent megtett annak érdekében, hogy késleltesse ennek az oltóanyagnak a forgalomba hozatalát.
Itt az ideje, hogy rendet rakjunk a vakcinák között.
Eddig a Magyarországon beadható vakcinák közül csak a kínai oltóanyag készült hagyományos technológiával. Minden, az EMA által engedélyezett oltóanyag (mRNS technológia, adenovírusos technológia) valójában vírus-RNS-en alapul. Ebből a megközelítésből egy kategóriába lehet rakni a Pfizert, a Modernát, az AstraZenecát, a Janssent és a megtagadott Szputnyikot is.
Az adenovírust használó vakcinák csak a bejuttatás módjában különböznek a Pfizertől és a Modernától. Ezek az oltóanyagok adenovírus-hordozóban juttatják be a genetikai anyagot a szervezetbe.
A végeredmény mindegyik esetben ugyanaz: a saját szervezetünk termeli a tüskefehérjét.
Az adenovírusos tecnológiával készült vakcinák ugyanúgy új technológiának számítanak, mint az mRNS oltóanyagok. Az egyetlen árva Ebola ellen használt oltóanyag kivételével (ez csak pár hónappal korábban készült el, mint a koronavírus elleni vakcinák), nem létezett előzményük.
Kimondhatjuk tehát azt, hogy e vakcinák széles körű alkalmazására még nem került sor az orvostudomány történetében. Orvosetikai szempontból valójában mindegyik oltóanyag a kísérleti, új oltóanyagok csoportjába tartozik. A Sinopharm ezekhez képest valóban hagyományosnak tekinthető.
Itt elölt kórokozókat tartalmaz a vakcina.
A Novavax vakcina szintén hagyományosnak tekinthető eljárással készült, de semmi köze a két eljárásnak egymáshoz. Ezt sajnos nemcsak az átlagemberek nem tudják, de bizony Müller Cecília sem, aki az egyik sajtótájékoztatón a következőt mondta:
„Vannak továbbá úgynevezett alegység vakcinák, amelyek a vírusban fellelhető fehérjét készen juttatják a szervezetbe. Ilyen a kínai vakcina, és ilyen oltóanyagot fejlesztenek Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatói a Debreceni Egyetem munkatársaival együttműködve. Ezek az oltóanyagok teljes egészében tartalmazzák az elölt vírust, a természetes fertőződéshez hasonló immunválaszt kiváltva a szervezetben.”
2021. január 19-én az országos tisztifőorvos azon a sajtótájékoztatón mindenkit arra biztatott, hogy megfelelő forrásból tájékozódjon. Neki nem sikerült. Az inaktivált vírusvakcinák és alegység vakcinák között semmi hasonlóság sincs. Sajnos lassabban tanulnak, mint mi. Hihetetlen a nálunk uralkodó szellemi sötétség!
A Novavax vakcinájánál használt technológiának (alegység vakcinák) sokkal inkább van köze az mRNS technológiájához, a különbség csak annyi, hogy az mRNS-t a protein alegység vakcinák esetében nem emberekbe, hanem más élő szervezetekbe adják be.
Olyan sejtekbe, amelyek az emberi szervezeteken kívül állítják elő a tüskefehérjét. Később ez az emberi testen kívül megtermelt tüskefehérje, vagy annak egyes részei kerülnek majd bele a vakcinákba. A Novavax tehát egy valódi fehérje alegység vakcina, s így az összes eddig általunk megismert vakcinától különbözik.
Minden vakcina úgy működik, hogy a szervezetet a kórokozó valamiféle molekuláinak tesszük ki, hogy ezáltal immunválaszt váltsunk ki. A vírus antigén expoziciója (megmutatása) az immunrendszer felé eltérő lehet az egyes oltóanyagok esetében. Az alegység vakcinák – ahelyett, hogy egy egész kórokozót injektálnának be az immunválasz kiváltására –, csak a vírus tisztított darabjait tartalmazzák, amelyeket kifejezetten az immunsejteket stimuláló képességük alapján választottak ki.
Mivel ezek a töredékek nem képesek betegségeket okozni, ezért ezeket az alegység vakcinákat nagyon biztonságos oltóanyagoknak tartják.
Több típusuk létezik. Más alegység vakcinák már széles körben elterjedtek. Ilyen a hepatitis-B, a szamárköhögés elleni, a légúti betegségeket okozó pneumococcus elleni oltóanyag, és azok a vakcinák, amelyeket a diftériára és a tetanuszra fejlesztettek ki. Ide tartozik a HPV (valami oknál fogva az ilyen kinövéseimet gyerekkoromban a falu végén lakó Annus néne a vérehulló fecskefű sárgás levével távolította el sikeresen) és a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni vakcina is.
A fehérje alegység vakcinák csak a COVID-19-et okozó vírus gondosan kiválogatott fehérjéit használják fel az eljárás során. Az ilyen vakcinák viszonylag olcsók, és könnyen előállíthatóak, valamint stabilabban, mint azok, amelyek teljes vírusokat vagy baktériumokat tartalmaznak. Mivel az antigének nem fertőzik meg a sejteket, az alegység vakcinák leginkább csak ellenanyag által közvetített immunválaszt váltanak ki, sejtest kevésbé.
Ez azt jelenti, hogy az immunválasz gyengébb lehet, mint más típusú vakcinák esetében. Ennek a problémának a leküzdésére adjuvánsokat, azaz immunrendszer stimuláló szereket alkalmaznak.
Fontos szempont egy pandémia esetén, hogy a vakcinaipar milyen gyorsan tud reagálni a megbetegedési hullámokra. Felmerül a kérdés, hogy milyen könnyű a gyártásuk.
Minden alegység vakcina élő szervezetek (pl. baktériumok és élesztőgombák) felhasználásával készül, emiatt drágább az előállításuk, mint a kémiailag szintetizált vakcináknak.
Az élesztőgombák által termelt fehérjéket összegyűjtik, megtisztítják. Ezt a tisztított fehérjét adják hozzá a vakcina más komponenseihez (pl. tartósítószerekhez, hogy stabilan tartsák) és az immunválaszt fokozó adjuvánsokhoz.
Nézzük meg, hogy a Novavax miben különbözik ettől a szokványos technológiától.
Érdekes módon, a Novavax-nál alkalmazott tüskefehérjét lepkesejtekben termelik. A kutatók először kiválasztják a legalkalmasabbnak tartott géneket, amelyek a tüskefehérjét hozzák létre (idáig azonos az eljárás az MRNS és a vektor alapú vakcinákkal). Ezeket a génszakaszokat ezután egy rovarvírusba helyezik. A rovarvírus megfertőzi a lepkesejteket, és szaporodik (nem pontos kifejezés) bennük. Így a lepkesejtek állítják elő a tüskefehérjét (ún. rekombináns körülmények közt megtermeltetett tüskefehérjét). Ezeket végül kivonják és megtisztítják. Ez lesz a tulajdonképpeni oltás alapanyaga.
Genetikai eredetű anyag egyáltalán nem kerül bele a vakcinába, mert azokat csak a lepkesejtekbe juttatják be. Ennek a vakcinának nincs genetikai anyaga, csak fehérjét tartalmaz. Az adjuváns a Novavax esetében egyedülálló (a kínai pl. aluminium-hidroxidot tartalmaz). A Novavaxban nincs semmilyen fémtartalmú adjuváns. Itt szappankéregfa kivonatból készítik az immunválaszt fokozó anyagot, ami olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, hogy azonos immunválasz mellett lehetővé teszi, hogy a tüskefehérje kisebb adagját használják a gyártók.
A szaponin megtalálható a hazánkban termesztett hüvelyes növényekben is (bab, borsó). Ez meg is látszott a klinikai vizsgálatok során,
mert egyetlen súlyos mellékhatást jelző eseményt sem tapasztaltak
(itt tényleg szakszerű volt a dokumentáció, mert a Pfizer miatt állandóan zaklatták őket), és 100%-ban akadályozta meg az ezzel beoltottak kórházba kerülését (ezek az közlemények az Alfa és Béta variáns elleni teljesítményeit vizsgálták eddig). Biztonsági profilja jóval jobb, mint a többi vakcináé. A Novavax emlékeztető oltásként való használatával kapcsolatos vizsgálat megállapította, hogy rendkívül hatékonyan teljesít a Delta variáns elleni antitestek előállításában is. Az Egyesült Királyságban végzett hatékonysági vizsgálat megállapította, hogy
a Novavax által okozott mellékhatások száma nemcsak jóval kevesebb, de jóval enyhébb is, mint a többi koronavírus elleni vakcináé.
A Novavax korábban már kapott felhasználási engedélyt a Fülöp-szigeteken és Indonéziában.
Sajnos a legtöbb gazdag ország jelentős készletekkel rendelkezik a meglévő oltóanyagokból, ami azt jelenti, hogy oltási kampányaik fedezete a rendelkezésükre áll. Ezekben az országokban a hatóságok eddig sem sürgették az oltóanyag elfogadását.
Ha ezek a kormányok nem fognak vásárolni ebből a vakcinából annak érdekében, hogy az mRNs és az adenovírus alapú vakcinákat mellékhatásaik (és hosszú távú hatásuk ismeretlensége) miatt elutasító emberek megkaphassák, akkor végleg ki fog bújni a szög a zsákból. Ezt a vakcinát csak hűteni kell és nem kell lefagyasztani, így nagyon jó választás lehet az alacsony jövedelmű, alacsony technológiai fejlettségű országoknak is.
Ha ennyi jó hír van ezzel a vakcinával kapcsolatosan, akkor miért nem lehetett eddig elérni? A Bointech-nek sem lett volna elég pénze, hogy a fejlesztéssel, a klinikai vizsgálatokkal és a tömegtermeléssel kapcsolatos feladatokat elvégezze. Ezért állapodtak meg a Pfizerrel. Ha a Novavax-nak sikerült volna összeállnia a MERCK amerikai gyógyszeróriással, akkor már fél éve használnánk ezt az oltóanyagot.
A miniszterelnöki bejelentés azt mutatja, hogy a magyar kormányzat feladta minden ellenállását, és aláveti magát a Pfizer diktátumainak.
A vakcinaszerződések nem engedik meg az országoknak, hogy kiugorjanak a korábbi szerződésekből, akkor sem, ha egy hatékonyabb és biztonságosabb oltóanyag kerül kifejlesztésre.
Ha hazánk nem fog vásárolni a Novavax vakcinából, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a „COVID-diktatúra” még ennyi kedvezményre sem hajlandó az emberekkel szemben.
A Novavax sikerétől függetlenül, a megfelelő immunvédelemmel rendelkező gyermekek és az egészséges fiatal felnőttek kényszeroltatása klinikilag és járványügyileg is indokolatlan. A természetes immunitás hatékonyságának tagadása pedig továbbra sem megengedhető.
Végül pedig nézzük, mit ír az új vakcináról Dr. Letoha Tamás gyógyszerfejlesztő:
„Az így összeállt részecskéket az emberi szervezetbe juttatva a részecskéket a szöveti falósejtek felveszik és megemésztik, az antigének hatására az immunrendszer egyéb sejtjeiben kialakul a humorális (antitest alapú) és a sejtes immunitás. A rendszer előnye a hagyományos inaktivált vírusból álló oltásokhoz képest, hogy: i) nincs inaktiválás, tehát 100%-ban biztosítható a virulens vírus hiánya; ii) a tüskefehérje koncentrációja feldúsítható. Az mRNS vagy DNS alapú oltásokhoz képest az előny, hogy az emberi szervezet készen kapja az antigént, azaz a tüskefehérjét, így mivel nincs a szervezetben tüskefehérje termelés, ezért az immunsejtek nem kezdenek el saját sejteket pusztítani. Emiatt az antigén válasz valamivel gyengébb, de ezen a tüskefehérje koncentrációval lehet ellensúlyozni. És mivel nincs immunválasz a saját sejtek ellen, így a Nuvaxovid biztonsági profilja előnyösebb (kevesebb a mellékhatás), mint a genetikai alapú oltásoké. Előny az is, hogy az oltóanyagban szabadon kombinálható több variáns tüskefehérjéje, így egy vakcinával több variáns elleni védettség is elérhető.”
Forrás:
