Vukics Ferenc: Ukrajna a „drónok hadseregét” akarja felállítani

Az ukrán és az orosz hadseregben is kulcsszerepet játszanak már a drónok, de önmagukban egyik oldalon sem számítanak a háborút megfordító csodafegyvereknek.

Általánosságban az ukrán-orosz konfliktusban használt drónok legfőbb előnye, hogy a ballisztikus rakétákhoz képest olcsók. A harctéren a drónok a harcoló felek támadó- és felderítőképességet javították eddig leginkább. A modern hadseregek hatvan-hetven éve egyre többféle feladatra használnak drónokat. A szinte „sufnituning” módszerrrel készült eszközöktől a két évtizedes fejlesztéssel készül millió dolláros típusokig minden megtalálható a világpiacon.

A szomszédban zajló konfliktus attól is különleges és egyedi, hogy a történelem során még soha nem vettettek be ilyen nagy arányban drónokat háborúban. Ezért nemcsak a politikai, gazdasági és erkölcsi következmények miatt figyeli az egész világ az ott folyó küzdelmet, hanem későbbi katonai doktrínák kialakítása és technológiai újítások fejlesztési irányai miatt is.

Sokan már olyasmit pedzegetnek, hogy az olcsó drónhadseregek gyorsan elavulttá teszik a hagyományos hadseregek döntő részét, s elmosódhat a korábban biztosnak tűnő kapcsolat az országok gazdasági és katonai ereje között.

Ukrajna gazdasága gyakorlatilag nem létezik, de a beérkező nyugati pénzek lélegeztetőgépen tartják az ukrán termelést. Kijevnek nagyon hatékonyan kell bánnia a lehetőségeivel.

Ukrajna hétfőn bejelentette, hogy háborús hatásköröket használt fel "stratégiai vállalatok" tulajdonjogának lefoglalására, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya a hadiállapot alatt folytatja a hatalom megszilárdítását. Denisz Smihál ukrán miniszterelnök elmondta, hogy a vállalatokat a kormánynak az Oroszország február 24-i inváziójára válaszul adott hatalommal élve, foglalták le. Miután a háború elején hadiállapotot hirdetett, Zelenszkij megtiltotta a 18 és 60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják az országot, betiltotta az ellenzéki pártokat és államosította a médiát.

A vállalatok lefoglalása a háború kezdete óta a legdrámaibb kormányzati beavatkozást jelentette az ukrán vállalkozásokba.

Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára ragaszkodott ahhoz, hogy a vagyontárgyakat a háború után visszaadják. "A hadiállapot feloldása után ezek a vagyontárgyak visszakerülhetnek a tulajdonosaikhoz, vagy megtéríthetik az értéküket" – mondta Danilov.

Az öt stratégiai jelentőségű vállalat jól mutatja, hogy hol is szorít most leginkább a „kapca”.

Az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator vállalatok „lefoglalásáról” volt szó. A kisajátítás egy olajtermelő és -finomító vállalat mellett repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat, nehézgépjárműveket, transzformátor- és reaktorberendezéseket gyártó vállalatokat is érintett.

Ukrajna katonai vezetése nemrégiben azt nyilatkozta, hogy "drónok hadseregét" akarja felhalmozni "a bolygó jövőjének háborúja" érdekében.

Kijev a fegyveriparának kiépítését tervezi, hogy minél modernebb, hatékonyabb és kifinomultabb fegyvereket állítson elő: Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy több vállalat állami felvásárlása segít Kijevnek abban, hogy felállítsa a "drónok hadseregét", és ezzel párhuzamosan pedig más NATO-kaliberű fegyvereket fejlesszen és gyártson. A védelmi tárcavezető megjegyezte, hogy a Kijev és a Nyugat közötti növekvő katonai kapcsolatok Ukrajnát valójában már de facto NATO-partnerré teszik.

Volodimir Zelenszkij elnök egy televíziós interjúban nemrégiben kijelentette, hogy „Ukrajna tagsága az Észak-atlanti Szövetségben méltányos lenne, hiszen az ukrán fegyveres erők a NATO-tagországokkal azonos szinten állnak. Biztosak vagyunk abban, hogy erőink képességeit már megmutattuk az egész világnak. Demonstráltuk a képzettség szintjét, a védelmi rendszerünk stabilitását. Szerintem legalább egy szinten vagyunk a NATO-tagországokkal. És Szerintem igazságos lenne, ha ugyanabban a biztonsági körben és ugyanabban a biztonsági szövetségben lennénk.”

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter prognózisa szerint a téli időszakban lelassul a harci tevékenység a frontvonalon, addig pedig megérkezhetnek a nyugaton kiképzett katonák és egyes harceszközök termelése is beindulhat: „A téli időszakot maximálisan kihasználjuk a fegyveres erők átcsoportosítására, a megújulásra, a rotációra, s mindezt jól előkészítjük”.

Egy csütörtöki interjúban Reznyikov azt mondta újságíróknak, hogy Kijev a tel-avivi védelmi ipar másolatára törekszik. "Megpróbálunk olyanok lenni, mint Izrael – függetlenebbek szertnénk lenni a következő években" - mondta.

A védelmi tárcavezető azzal érvelt, hogy Izrael fejlett védelmi ipara segít megőrizni az ország szuverenitását, és hozzátette: "Azt hiszem, a legjobb válasz [erre] Izraelben [látható]... a saját nemzeti iparuk fejlesztése a fegyveres erőik számára. Ez tette őket függetlenné".

Ukrajna több tízmilliárdos biztonsági támogatást kapott az Egyesült Államoktól és globális partnereitől. "Megértettük, hogy [a] szovjet fegyverrendszerek használatával ... nem vagyunk függetlenek. És jobb, ha új rendszereket kapunk új, NATO-szabványnak megfelelő lőszerekkel" – folytatta Reznyikov.

Pénteken a Reuters további részletekről számolt be Kijev fegyveriparával kapcsolatos terveiről. Reznyikov elmondta, hogy Ukrajnában már folyamatban van egy "drónhadsereg" létrehozása, és jelenleg éppen a NATO-kaliberű tüzérségi fegyverek lehetséges gyártásának lehetőségeit vizsgálják.

A tisztviselő azt is elmondta, hogy Ukrajnának drónzavaró képességeket, valamint pilóta nélküli légi, szárazföldi és tengeri járműveket kell kifejlesztenie.

Kijev védelmi ágazatának korszerűsítésére irányuló tervei számos kihívással nézhetnek szembe. Az elmúlt hónapokban a Kreml bebizonyította, hogy képes megkerülni Ukrajna légvédelmét, és súlyosan megrongálta az ország elektromos hálózatát. Ráadásul Kijev már elfogadta a 2023-as költségvetést, amely 38 milliárd dolláros hiányt tartalmaz.

Nem világos, hogy hogyan reagálna a Kreml, ha Ukrajna NATO-szabványos fegyvereket gyártana. "Nem számít, hogy mikor leszünk de jure a NATO-szövetség tagjai. De facto már most is NATO-partnerek vagyunk" – mondta Reznyikov. "Ezért kell közösen fejlesztenünk a hadiiparunkat".