Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (101)

Ted Snider:

Miért voltak orosz drónok Lengyelország felett?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Szeptember 10-én legalább 19 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe. Lengyel F-16-osok és holland F-35-ösök szálltak fel olasz korai figyelmeztető AWACS repülőgépek és német Patriot rendszerek segítségével. Négy orosz drón lelőtték, ez volt az első alkalom, hogy a NATO erők rakétákat lőttek ki az ukrajnai háború kezdete óta.

A lengyel elnök, Donald Tusk azt mondta, hogy „átléptek egy határt”, és hogy „a helyzet a második világháború óta a legközelebb hoz minket egy nyílt konfliktushoz”. Lengyelország ezután hivatkozott a NATO 4. cikkére, ami azt jelenti, hogy a NATO vezetői összeülnek, hogy megvitassák a válaszlépéseket. A lengyel légtér megsértése kiváltotta az egységes felhívást az európai védelmi intézkedések megerősítésére, és Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország védelmi miniszterei elfogadhatatlan provokációnak nevezték az orosz jogsértést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán partnerek határozott reakcióját szorgalmazta.

A harcias válasz azonban eltakarja a sokkal bizonytalanabb valóságot, hogy a nyugati hírszerzés nem is tudja, hogy az orosz drónok szándékosan vagy véletlenül hatoltak-e be a lengyel légtérbe.

Az orosz védelmi minisztérium szerint aznap éjjel nagy pontosságú fegyvereket és drónokat vetettek be „védelmi ipari vállalkozások” megsemmisítésére. Hozzátették, hogy „nem állt szándékukban lengyel területen lévő célpontokat támadni”.

Több európai vezető szerint a rakéták vagy Lengyelország elleni támadás voltak, vagy Oroszország kísérlete arra, hogy felmérje a nyugati légvédelmet, és megfigyelje és felmérje a NATO reakcióját. Az orosz nyilatkozat nem egyezik az első állítással, de valószínűleg összhangban van a másodikkal.

De három érv szól ellene, ami miatt ez a magyarázat valószínűtlen.

Az első az, hogy a folyamatos állítások ellenére a történelmi feljegyzésekben

semmi sem utal arra, hogy Oroszország támadást tervezne Ukrajnán kívüli európai országok ellen. 

A második az, hogy Oroszország nyeri a háborút, és ebben a szakaszban semmi haszna nincs abból, ha bevonja a NATO-t a harcba. 

A harmadik pedig az, hogy Putyin nyilatkozatai egyértelműen azt mutatják, hogy Oroszország nagyrészt azért indított háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-ba való belépését, és hogy az ukrajnai helyzet ne váltson ki Oroszország és a NATO közötti háborút. 

Nem lenne logikus, hogy Oroszország háborút indítson Ukrajnában, hogy megakadályozza a NATO-val való háborút, csak azért, hogy az ukrajnai háborút felhasználva háborút robbantson ki a NATO-val.

A drónok orosz támadását cáfoló bizonyítékokhoz hozzátartozik az is, hogy Lengyelországban nem találtak el egyetlen célpontot sem.

Eredetileg széles körben terjedt az a hír, hogy egy ház tetőjét egy azonosítatlan tárgy rongálta meg, amelyet eredetileg a lengyel légvédelem által lelőtt drón törmelékének hitték. Most azonban úgy tűnik, hogy megállapították, hogy a házat egy AIM-120 fejlett közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta rombolta le, amelyet egy lengyel F-16-os vadászgép lőtt ki, amelynek irányító rendszere meghibásodott.

És ami fontos, Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint egyik drón sem volt fegyverzettel ellátva.

„Jelenleg nincs bizonyíték arra” – mondja Tusk –, „hogy ezek a drónok közvetlen fenyegetést jelentettek volna. Eddig egyet sem azonosítottak olyan harci drónként, amely robbanóanyagot tartalmazott volna vagy kárt okozhatott volna.”

Egy második magyarázat szerint a drónok kilövése nem egy európai ország elleni támadás volt, hanem a drónok által Európa számára küldött figyelmeztetés, hogy ne tervezzenek európai erők bevetését Ukrajnában.

Bár ez egy hihető magyarázat, Lengyelország furcsa célpont lenne. Lengyelország ugyan Ukrajna egyik vezető támogatója, de egyike azoknak az európai országoknak, amelyek egyértelművé tették, hogy nem küldenek csapatokat Ukrajnába.

Egy harmadik magyarázat, amelyet több elemző is felvetett, néhány drónról készült, meg nem erősített fényképeken és meg nem erősített híreken alapul, miszerint Ukrajna a lelőtt orosz drónokat összegyűjti, hogy azokat innovatív módon újra felhasználja.

Ez a magyarázat szerint ez egy hamis zászlós művelet volt, és a drónokat Ukrajna lőtte ki, hogy a NATO erőteljesebb szerepet vállaljon a háborúban.

2023 novemberében, annak ellenére, hogy az elemzések szerint a Lengyelországban becsapódott rakétát nem Oroszország, hanem az ukrán légvédelmi rendszerek lőtték ki az orosz rakétákra, Zelenszkij azt mondta, hogy a rakétatámadás „orosz támadás az euro-atlanti kollektív biztonság ellen”, utalva a NATO 5. cikkére. Ez a magyarázat nem elég bizonyító erejű ahhoz, hogy elfogadható legyen.

A negyedik magyarázat, amelyet a nyilvánosság elutasít, de a nyugati hírszerzés magánszférában nem utasít el, az, hogy a drónok, amelyekre az ukrán GPS-zavarás rutinszerűen célzott, véletlenül tévedtek be a lengyel légtérbe. Ahogy Donald Trump amerikai elnök mondta, „lehet, hogy hiba történt”.

Általánosságban kétféle módon lehet elektronikusan zavarni a drónok GPS-ét, hogy megvédjük magunkat tőlük.

A zavarás során egy másik jel kerül továbbításra ugyanazon a frekvencián, ami megvakítja a drónt. Kifinomultabb és hatékonyabb módszer a spoofing, amelynek során egy hamis jel úgy tesz, mintha valódi jel lenne, de kissé eltérő információkat tartalmaz, így a drón azt hiszi, hogy más pozícióban van.

A lengyel hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a légterükbe behatoló nagyszámú orosz drón kizárja a GPS-zavarás lehetőségét:

„Ha egy vagy két drón teszi ezt, akkor lehetséges, hogy technikai meghibásodásról van szó. Ebben az esetben azonban 19 behatolás történt, és egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez véletlen lett volna.”

De ez nem igaz.

A szakértők szerint a GPS-interferencia általános lehet, és nem egy adott drónra irányul, hanem az adott területen lévő összes drónra hatással van. Alexander Hill, a Calgary Egyetem hadtörténelem professzora elmondta, hogy

„a drónok zavarása lehet célzott vagy másfajta, így a zavarás típusától függően egy vagy több drónra is hatással lehet egy adott területen”.

A CNN beszámol arról, hogy magas rangú amerikai tisztviselők és külső elemzők szerint

„mivel a drónokat gyakran tömegesen programozzák, és ilyen nagyságú támadásoknál logikus, hogy 19 vagy 20 drón ütközhet össze az ukrán elektronikus hadviselési védelemmel, és azonos módon reagálhat”.

Annak ellenére, hogy a közvélemény elutasította a baleseti értelmezést, az amerikai és nyugati hírszerző tisztviselők nem tudták megmondani, hogy a behatolás szándékosan tervezett volt-e, vagy véletlenül tért el a pályáról a GPS-zavarás miatt.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy a szándékosság és a véletlen esélye „50-50”.

Egy másik, a hírszerzéssel jól ismerős amerikai forrás elismerte, hogy „egyszerűen nincs elegendő információnk sem az egyik, sem a másik irányban”.

A magas rangú amerikai tisztviselő szerint

„a drónok repülési mintája arra utal, hogy eltévedtek és megpróbálták visszanyerni a GPS-jelet – ami azt sugallja, hogy egyszerűen csak az ukrán zavarás miatt tértek le a pályáról”. És bár nem egyhangú a vélemény, egy magas rangú nyugati hírszerzési tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy „inkább az a véleményük, hogy az incidens nem volt szándékos”.

A bizonyítékokhoz, miszerint a GPS-zavarás eltérítette a drónokat, és hogy Oroszország nem akart ártani Lengyelországnak, hozzátartozik az is, hogy

„Lengyelország szerint Fehéroroszország, amelynek területéről a drónokat indították, szintén figyelmeztetést küldött, hogy az eltérített drónok az ő légterébe tartanak”.

Wiesław Kukuła tábornok, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke azt mondja, hogy „a fehéroroszok figyelmeztettek minket, hogy drónok tartanak felénk a légterükön keresztül”. Hozzátette, hogy az előzetes figyelmeztetés „hasznos volt számunkra”.

Még nincs elegendő információ ahhoz, hogy biztosan tudjuk, mi történt szeptember 10-én éjjel. De nagyon is lehetséges, hogy az egész esemény baleset volt, és amikor Oroszország és Fehéroroszország rájött erre, azonnal értesítette a lengyel hatóságokat.

Akár szándékos, akár véletlen volt, az eseményt nem szabad kihasználni a háború eszkalálására és annak kockázatára, hogy a NATO belépjen a háborúba Oroszországgal.

Az ilyen behatolások nem voltak ritkák a hidegháború idején. Az Egyesült Államok repülőgépeket küldött a Szovjetunió felett kémkedni, a határaik mentén repült, hogy megfélemlítse őket, és legalább egyszer, Reagan elnöksége alatt, szimulált támadásokat hajtott végre a Szovjetunió ellen, beleértve nukleáris támadásokat is, hogy tesztelje védekezésüket.

Több alkalommal amerikai repülőgépeket lőttek le, egy esetben tíz legénységi tag halt meg. Joseph Weisberg a Russia Upside Down című könyvében azt írja, hogy

1950 és 1991 között körülbelül 100 pilótát lőttek le és öltek meg a hidegháborús felderítő repülések során, többségüket a Szovjetunió közelében vagy felett.

A legutóbbi eseményhez hasonlóan ezek az események sem a NATO és Oroszország közötti feszültség növekedéséhez vagy háborúhoz vezettek, hanem a feszültség enyhítésére irányuló fokozott erőfeszítésekhez. A Lengyelország felett repülő drónok miatt nem a 4. vagy az 5. cikkelyt kellene hivatkozniuk, hanem a feszültség enyhítésének, a háború befejezésének és egy inkluzív európai biztonsági struktúra létrehozásának sürgősségét kellene hangsúlyozniuk.

Ted Snider rendszeresen publikál cikkeket az amerikai külpolitikáról és történelemről az Antiwar.com és a The Libertarian Institute weboldalakon. Gyakran publikál a Responsible Statecraft és az The American Conservative magazinokban, valamint más médiumokban is.