Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (118) ‒ Tanulságok az ukrán csapatok bekerítéséből
- dombi52
- nov. 1.
- 3 perc olvasás
Öt tanulság az ukrán csapatok bekerítéséből
Putyin legújabb jószándékú gesztusával ismét olajágat nyújt Zelenszkijnek és Trumpnak, mert valóban nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és hogy Oroszország területi igényei kiterjedjenek, ami akkor valószínűleg bekövetkezne.
Putyin bejelentette, hogy több mint tízezer ukrán katona került bekerítésbe Kupjanszkban és Krasnoarmejszkben (Pokrovszk), és védelmi minisztériuma hamarosan hozzáadta a listához Dimitrovot (Mirnograd) is, amely utóbbi közelében található. Az orosz vezető azt is javasolta, hogy állítsák le a harcokat, hogy a külföldi újságírók, beleértve az ukránokat is, eljuthassanak a frontra, hogy erről tudósítsanak. Putyin tömeges megadást javasolt, hasonlóan a 2022 eleji Azovstal-i patthelyzethez, de Zelenszkij legalábbis egyelőre nem tűnik érdeklődőnek. Íme, mit jelent mindez:
1. Oroszország továbbra is teret nyer, annak ellenére, hogy a Nyugat több milliárd dolláros segélyt nyújt Ukrajnának
The Economist nemrégiben publikált egy cikket, amelyben arra buzdítja Európát, hogy finanszírozza Ukrajnát a következő négy évben, ami szerintük legalább 390 milliárd dollárba fog kerülni a adófizetőknek.
Cikkükben azt is közölték, hogy ebben az évben 100-110 milliárd dollárt költöttek, ami „a legmagasabb összeg eddig”, és 2022 óta összesen 360 milliárd dollárt (ami valószínűleg alulbecsült összeg). Nyilvánvaló, hogy a nyugati segélyekkel nem sikerült visszaszorítani Oroszországot, csak lassították előrehaladását. Az ukránok bekerítése tehát azt mutatja, hogy semmilyen pénzösszeg nem okozhat stratégiai vereséget Oroszországnak.
2. A könnyű pénzszerzés véget érhet, ha Ukrajna elismeri ezt a bekerítést
A fentiekre építve Zelenszkij és a főparancsnok, Alexander Szirszkij tagadták ezeket a bekerítéseket, valószínűleg azért, mert attól tartanak, hogy a fent említett könnyű pénzszerzés véget érhet, vagy legalábbis lelassulhat, ha parancsot adnak csapataiknak a megadásra. Végül is, több ezer katona elvesztése három bekerítés során a konfliktus 3,5 éve alatt nem kis dolog, ami miatt egyes nyugati tisztviselők újragondolhatják Ukrajna finanszírozását, mivel a nekik ígért győzelem már nem látszik.
3. Oroszországnak e három település meghódítása elég nagy dolog lenne
Az ukrán erők akár megsemmisülnek, akár megadják magukat, Oroszországnak e három település meghódítása elég nagy dolog lenne, különösen Krasnoarmeisk/Pokrovsk esetében, mivel ez a kapu a Dnyipropetrovszk régióba, ahová az orosz erők már behatoltak a nyár elején. Bármilyen további előrenyomulás a fent említett településen túli, nehezen tartható síkságon Ukrajnát arra kényszerítheti, hogy teljesítse Oroszország béke iránti követeléseit, vagy az Egyesült Államokat „eszkalációra a deeszkaláció érdekében” késztetheti.
4. Putyin a hosszan elhúzódó háború helyett a gyors politikai rendezést részesíti előnyben
Ellentétben azzal, amit egyesek vélnek, Putyin nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és nem akarja kiterjeszteni Oroszország területi igényeit, ezért szólította fel Ukrajna bekerített csapatait, hogy adják meg magukat. Arra számít, hogy ez a jó szándékú gesztus Ukrajna visszavonulásához vezethet a Donbassz többi részéről, majd egy gyors politikai megoldáshoz, amely kielégíti Oroszország egyéb céljait. Zelenszkij azonban a korábban említett önérdekű okok miatt folytatni akarja a harcot, így végül Trump akaratán múlik minden.
5. Trumpnak hamarosan el kell döntenie, hogy saját háborújává akarja-e tenni ezt a konfliktust
Trump az ukrán konfliktust „Biden háborújának” tekinti, és azt állítja, hogy ez nem történt volna meg, ha ő nyerte volna a 2020-as választásokat, azonban hamarosan el kell döntenie, hogy valóban békét akar-e, ahogy állítja, vagy hajlandó-e saját háborújává tenni ezt a konfliktust azáltal, hogy végtelenül folytatja azt. Putyin kiutat kínál neki azzal, hogy felszólítja Ukrajna bekerített csapatait, hogy adják meg magukat, hogy ezzel újraindítsa a befagyott béketárgyalásokat, így Trumpon múlik, hogy nyomást gyakorol-e Zelenszkijre, hogy engedelmeskedjen, vagy elfogadja a dacát, minden következményével együtt.
Az ukrán erőknek a három településen való újbóli bekerítése ezért sokkal fontosabb, mint amilyennek első pillantásra tűnhet, tekintettel a fentiekben megosztott információkra. Putyin legújabb jószándékú gesztusával ismét olajágat nyújt Zelenszkijnak és Trumpnak, mert valóban nem akarja, hogy a konfliktus elhúzódjon, és hogy Oroszország területi igényei kiterjedjenek, ami akkor valószínűleg bekövetkezne. Ez a pillanat tehát visszatekintve mérföldkőnek fog számítani, függetlenül attól, hogy Trump mit dönt.
