Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (132) ‒ Az EU máris szabotál?
- dombi52
- 3 órával ezelőtt
- 4 perc olvasás
Eldar Mamedov:
Az EU máris megpróbálja szabotálni az új ukrán béketervet?
Úgy tűnik, a cél nem egy jobb béke elérése, hanem az amerikai javaslat kiüresítése, amíg az Moszkva számára elfogadhatatlanná nem válik.
A szerző brüsszeli külpolitikai szakértő és a Quincy Institute külső munkatársa.
A Trump-kormány által bemutatott 28 pontos béketerv után az európai fővárosokban egy ismerős és lehangoló mintázat rajzolódik ki. Akárcsak Donald Trump és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin augusztusi alaszkai csúcstalálkozója után,
az európai vezetők most is nyilvánosan támogatják Trump háborúbefejezési erőfeszítéseit, miközben minden olyan kezdeményezést szabotálnak, amely eltér a maximalista – és elérhetetlen – céljuktól, azaz Oroszország teljes kapitulációjától Ukrajnában.
Céljuk nem egy jobb béke kialkudása, hanem az amerikai javaslat kiüresítése, amíg az Moszkva számára elfogadhatatlanná nem válik.
Ez biztosítaná a visszatérést a hosszan elhúzódó, végtelen háború alaphelyzetéhez – annak ellenére, hogy ez pontosan az a dinamika, amely a jelenlegi harctéri realitások mellett Oroszország javára válik, és közben tovább vérzik Ukrajnát.
Az európai reakció Trump javaslatára gyors és árulkodó volt. A Bloomberg szerint Keir Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetői sietve csatlakoztak Zelenszkijhez, és elutasították Trump tervének kulcsfontosságú elemeit.
Berlin az euró-trió fő háborús héjája lett, és állítólag egy Ukrajna álláspontjához sokkal jobban igazodó ellenjavaslatot dolgoz ki.
Eközben az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas vázolta a blokk nagy stratégiáját a béke elérése érdekében, pusztító egyszerűséggel: először gyengítsük Oroszországot, másodszor támogassuk Ukrajnát. Ennyi.
Hiába keresnénk diplomáciai kiutat, jövőképeket az európai biztonsági struktúrára vonatkozóan, vagy akár csak alapvető elismerést a gyilkolás leállításához szükséges kompromisszumokról ebben a „béketervben”. Mert ez nem is az:
ez puszta erényfitogtatás, amely a helyszínen örökös konfliktushoz vezet, Ukrajna további pusztulásához és a háború kiterjedésének növekvő kockázatához Európában. Az európai politikusok részéről a Trump-terv mint egyfajta „kapituláció” reflexszerű elutasítása azonban téves.
Ahogyan az orosz szakértő Mark Galeotti érvel, bár a terv „rosszul megfogalmazott és hiányos”, „nem egyszerű felhívás Ukrajna kapitulációjára”, és
„kiindulópontként valami olyanhoz, ami megállíthatja a gyilkolást, ígéretesnek tűnik”.
Egy komoly vizsgálat feltárja a stabil, bár nem tökéletes békét célzó struktúrát: egy 600 000 fős ukrán hadsereg, amely az elemzők szerint Kijev számára fenntartható; a Donbasz és a Krím megszállt területeinek finom kezelése, amely elkerüli az orosz szuverenitás kényszerű de jure elismerését; valamint egy mechanizmus, amely 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyontárgyat juttat Ukrajna újjáépítéséhez.
A területi kérdés valószínűleg a legnehezebb tárgyalási pont lesz. Ezzel szemben az a követelés, hogy Ukrajna lemondjon a NATO-tagságról, nem lehet a megállapodás meghiúsulásának oka – azok az európai vezetők, akik most ellenzik Trump tervét, nagyon jól tudják, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz, részben azért, mert ők maguk sem mutattak hajlandóságot arra, hogy közvetlenül harcoljanak érte.
Akkor mi értelme van a háború elhúzásának azzal, hogy ragaszkodnak valamihez, amiről mindkét fél – a NATO jelenlegi tagjai és Ukrajna – tudja, hogy nem fog megtörténni?
Továbbá, a Trump-tervben szereplő, az ukrán kisebbségek és vallási csoportok jogainak védelmére vonatkozó rendelkezések állítólag ellenkezést váltottak ki.
A terv azonban kifejezetten kimondja, hogy az ilyen jogok megvalósításának mércéje az EU keretein alapul, nem pedig az egyoldalú orosz előírásokon. Ezenkívül, mint többnemzetiségű, többvallású társadalom, a kisebbségi jogok védelme hosszú távú befektetés Ukrajna biztonságába, és azokat, akik azt állítják, hogy Ukrajna támogatói, üdvözölniük kellene.
Döntő fontosságú, hogy ez a potenciális diplomáciai nyitás nem Oroszország gyengeségéből fakad. Putyin kifejezetten kijelentette, hogy „a frontvonalon jelenleg tapasztalható dinamika... [Oroszország] céljainak katonai eszközökkel történő eléréséhez vezet”. Ugyanakkor egy kritikus lehetőséget kihasználva megerősítette, hogy Oroszország megkapta az Egyesült Államok 28 pontos tervét, és kész tárgyalni annak alapján. Putyin elismerte, hogy a terv alapul szolgálhat a végleges rendezéshez. Ez nem azt jelenti, hogy a Kreml elutasítja a diplomáciát, hanem azt, hogy teszteli annak lehetőségeit.
Európa most egy nehéz döntés előtt áll. Folytathatja a jelenlegi irányvonalat – kigúnyolhatja a tervet, ösztönözheti Kijevet, hogy mérgező tablettákat csempésszen bele, saját ésszerűtlen ellenjavaslatokat tehet, és remélheti, hogy Washingtonban meghiúsul a terv.
De ez a kockáztatás hatalmas veszélyt rejt magában. Mi van, ha Trump nyomásgyakorlással és meggyőzéssel sikeresen ráveszi Zelenszkij elnököt – akit nyilvánvalóan meggyengítettek a nagy korrupciós botrányok a környezetében –, hogy a terv elfogadása Ukrajna számára a legkevésbé rossz megoldás? Ha Kijev aláírja, és Moszkva részt vesz benne, Európa azt kockáztatja, hogy teljesen kizárják a kontinens évtizedek óta legnagyobb háborúját lezáró megállapodásból.
Mivel a további háborúkon kívül nem kínál hiteles alternatívát, befolyása elpárologna, és kénytelen lenne betartani egy olyan megállapodás feltételeit, amelynek kialakításában nem vett részt.
Úgy tűnik, hogy ezt a forgatókönyvet próbálja elkerülni Merz, aki pénteken beszélgetett Trump-tal, amit ő „jó beszélgetésnek” minősített, de a bizalmas jelleg miatt nem adott ki részleteket.
Még nem tudni, mi lesz az eredménye, de a jövőben fontos szem előtt tartani, hogy minden reális terv fájdalmas kompromisszumokat igényel.
Tartós megoldás nem lehetséges, amíg Európa legfontosabb szereplői nem hajlandók túllépni azon a stratégián, amelynek egyetlen eleme az egyik fél gyengítése és a másik felfegyverzése. Az egyetlen komoly tárgyalási lehetőséget kiüresítve Európa nem védi Ukrajnát, hanem további vérontásra, és magát pedig stratégiai jelentéktelenségre ítéli.
Jelenleg Trump hibákat is tartalmazó, de valós tervének alternatívája nem egy jobb megállapodás, hanem csak végtelen háború, amelynek következményeit egyedül Európa viseli majd.
