Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (136) ‒ Az EU és a NATO: ugató csivavák

Pepe Escobar:

Az irrelevancia európai matrjoska

https://www.zerohedge.com/geopolitical/escobar-european-matryoshka-irrelevance

Az EU és a NATO együttese csak szánalmas, ugató csivavák szerepét játszhatja. Ez az ára a legfőbb ostobaság matrjoskájának.

Senki sem veszített még pénzt azzal, hogy a poszt-orwelli EU – a virtuális Európa rövidítése – politikai öngyilkos ösztöneire fogadott.

---

Nevezzük őket fiatalkori bipoláris pszichopatáknak vagy ugató csivaváknak: egyetlen jupiteri vagy merkurális hang sem volt képes megértetni a brüsszeli „vezetéssel” és a legtöbb európai fővárosban lévő vazallusaikkal – igen, vannak egészséges kivételek –, hogy a háborúk vesztesei nem diktálhatják a feltételeket.

És mégis azok a háborús tanács nagyjai – különös főszerepben a mérgező Pfizer Medusa és észt segédje, aki még egy heringstandot sem tudna vezetni a Balti-tengeren – ragaszkodnak ahhoz, hogy lényegében a hatalmas korrupcióval terhelt kijevi banda győzzön, az utolsó ukrán halottig, és ráadásul diktálja a nem megadás végső feltételeit. A valóság másképp látja. 

Az A terv soha nem volt a tárgyalás, még kevésbé az Oroszországgal való tárgyalás. És még mindig nincs B terv.

Így a 28 pontból álló abszurd színház után – ami nem is Trump terve, hanem a Witkoff–-Dmitriev duó által kitalált keverék, kiegészítve a neokonzervatív Rubio és Jared Kushner „meglátásaival” – a keresztbe-beszélés elszabadult, ami egy sürgősségi „ellentervhez” vezetett, ami nem más, mint egy vesztesek manifesztuma.

Még Rubio is megengedett magának egy ragyogó pillanatot: „Milyen terv?” Akár az euró halálos csókjának is nevezhetnénk.

Oroszország eközben úgy viselkedik, mint Lao Tzu, akit veszett kóbor kutyák vesznek körül.

A tárgyalás feltételeit Putyin 2024 júniusa óta részletesen meghatározta. Ezek nem tárgyalhatók, és lehetővé tennék a tárgyalások megkezdését: Kijev visszavonul a négy régióból, és hivatalosan ígéretet tesz, hogy soha nem lép be a NATO-ba.

Az EU „ellentervének” egyik pontja egy 30 napos fegyverszünet, amely után minden területi vitát meg kell vitatni. Ez azt jelenti, hogy minden befagyasztásra kerül a jelenlegi frontvonalon, és Ukrajna nem vonul vissza a Donbassz még mindig általuk megszállt részeiből.

Ezek közül semmi – és még sok más – nem elfogadható a háború tényleges győztesének, Oroszországnak.

Az sem lenne elfogadható, hogy holnap NATO-csapatok vonulnának be Moszkvába.

Tehát a elképzelhetetlenül korrupt kijevi kombinációval közösen kidolgozott „ellenterv” lényegében egy szabotázs művelet,

amelynek célja, hogy egy kis időt nyerjenek, és 6 billió dollár értékű – amerikai – fegyvert vásároljanak a nyíltan bejelentett örök háborújukhoz. Moszkvának ez megfelel, mivel az SMO [különleges hadművelet] továbbra is folytatódik, viharos tempóban.

A vesztesek bombázzák a béketervet

Az EU 24 pontos ellenterve olyan apróságokat tartalmaz, mint hogy Ukrajna jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat kap a Káosz Birodalmától és vazallusaitól: ez de facto a NATO 5. cikkének átverése, csak más terminológiával.

Ráadásul nincs korlátozás Ukrajna fegyveres erőire és védelmi iparára; a Zaporozsjei Atomerőmű (a Káosz Birodalom bevonásával) és a Kahovka-gát ellenőrzése; akadálytalan hozzáférés a Dnyeper folyóhoz és a Kinburn-fok ellenőrzése.

És a legfontosabb: Ukrajna „pénzügyi kompenzációja” – többek között az eddig ellopott orosz szuverén eszközökből, amelyek addig ellopott állapotban maradnak, amíg Moszkva nem fizet kártérítést.

A szankciókat illetően azok „lehet”, hogy – ez a kulcsszó – „részben” – ez is kulcsszó – enyhülnek, de csak „tartós béke” esetén, és automatikusan visszaállnak, ha a megállapodást megsértik.

Értsd: a Nyugat bármikor újra szankcionálhatja Oroszországot, amikor csak jónak látja. Nincs szó az EU/NATO Ukrajnát felhasználó provokációiról – a tényleges felállásról, amely a SMO-hoz vezetett.

Tehát az „ellenterv” – amelyet nyilvánvalóan egy csapat eurokrata dolgozott ki, akik még egy pisztolyt sem tudnak rendesen elsütni – pontosan ugyanazt a tervet tartalmazza, amely 2022 februárjában a csatatér megnyitásához vezetett.

Oroszország ismét határtalan türelemmel játszik. A Trump-tervet, amely valójában nem Trumpé, diplomáciailag „jó alapnak” tekintik a további komoly tárgyalásokhoz – a csaholó tömegnek nincs hozzáférése az asztalhoz. Ennyi – a legjobb esetben.

Végül is Oroszország egy sor egymást átfedő aszimmetrikus előnnyel rendelkezik a csatatéren: rendszerbeli és taktikai alkalmazkodás; hatalmas előny a drónok működtetésében (FPV drónok száloptikával); nagy hatótávolságú sikló bombák használata.

A csivava „ellenterv” lényegében befagyasztott háborút, Ukrajna újramilitarizálását, a NATO újramilitarizálását és végül Oroszország elleni örökös háborút szorgalmaz. Metaforikusan máris bombázta az eredeti Trump-tervet, amely nem igazán Trumpé.

Az „ellentervet” elterelő taktikának is kell tekinteni, most, hogy a kijevi korrupció sötét bugyra kezd feltárulni a NABU nyomozása révén – még akkor is, ha az orosz ENSZ-képviselő, Nebenzja már régóta figyelmeztette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy „egy korrupt bandával van dolguk, amely profitál a háborúból”.

Nebenzja helyesen észrevette azt is, hogy egyetlen nyugati ország sem ejtett szót a kijevi korrupciós botránnyal kapcsolatban. Természetesen: mert egy megfelelő nyomozás elkerülhetetlenül a korrupciós parancsnoki láncot követi egészen a washingtoni és brüsszeli döntéshozói körökig.

Az EU „elitjeinek” metafizikai üressége

Emmanuel Todd tavaly év elején Franciaországban megjelent, úttörő művében, a The Defeat of the West (A Nyugat veresége) című könyvben (az első angol nyelvű recenzió itt olvasható) volt az első európai elemző, aki mélyebben belemélyedt az EU rossz közérzetének okába, miközben átfogó elemzést készített az ukrajnai proxy háborúról.

Nemrégiben, egy kiemelkedő előadásában Hirosimában,

Todd megdöbbentő összefüggést tárt fel a ruszofóbia és a protestantizmus között. Bizonyos részeket érdemes hosszabban idézni:

„Amit az utóbbi időben Európában tapasztalunk, az egy kifejezetten európai oroszgyűlölet, egy kifejezetten európai háborúpárti magatartás, amely Észak-Európára, a protestáns Európára koncentrálódik. A protestáns Európa az Egyesült Királyság, Németország nagy része, Skandinávia és a három balti ország közül kettő.”

Ugyanakkor Todd megfigyelte, hogy

„Spanyolország, Olaszország és általában a katolikus országok sem oroszgyűlölők, sem háborúpártiak”.

Todd fő érve az, hogy a protestantizmus „alapállapotában veszélyesebb, mint a katolicizmus”:

„A protestantizmus jobban képes nihilista társadalmat hagyni maga után. A protestantizmus, és ugyanez mondható el a judaizmusról is, nagyon igényes vallás volt. Ott volt Isten, ott voltak a hívők, és a világ másodlagos volt. A világ szépségét különösen elutasították, többek között a képek, a vizuális művészetek elutasításával.

Amikor az ilyen, a transzcendencia megszállottja vallások eltűnnek, semmi sem marad. A világ önmagában nem érdekes, üres.

Ez az intenzív üresség megnyitja a nihilizmus egy sajátos lehetőségét. A katolicizmus egy kevésbé igényes, humánusabb vallás, amely elfogadja azt az elképzelést, hogy a világ önmagában szép.

A katolikus világban nem utasították el a képeket, és a katolikus világ tele van művészeti csodákkal. Egy katolikus országban, ha elveszíted Istent, megmarad a világ szépségének érzése. Ha francia vagy, akkor is megmarad az az érzésed, hogy – kétségtelenül illúzió – a világ legszebb országában élsz.”

Nos, ez egy kicsit árnyaltabb: Mi van a – gonosz – keresztes hadjáratokkal és a spanyol inkvizícióval?

Németországot valójában egy hatalmas PR-kampány kényszerítette arra, hogy oroszgyűlölővé váljon, ellentétben a balti csivavákkal. A protestáns Európa nagy része valójában ateista – és az ateizmus következő lépése a nihilizmus. 

Románia többnyire ortodox keresztény – ahol az Oroszország iránti gyűlölet olyan, mint egy nemzeti sport.

A protestantizmus pedig lényegében a kapitalizmus korában turbófeltöltésen átesett kereszténység volt. Tehát a fő konfliktus valójában a nyugati turbó-neoliberalizmus és a keresztény ortodox Oroszország között zajlik.

Vissza az alapokhoz

Mindenki, akinek az IQ-ja meghaladja a szobahőmérsékletet, tudja, hogy a kijevi NATO-rezsim lopáson és nyílt rabláson alapul. Most már nincs világítás. A fűtés itöbbnyire nem működik. A hadsereg folyamatosan összeomlik a több mint 1200 km-es frontvonalon.

Mégis az EU elitjei – a brüsszeli vezetés csak követi a parancsaikat – mindenáron befektettek Oroszország (álmaikban) elkerülhetetlen összeomlásába és kifosztásába. Ezért soha nem volt B-terv.

Ha az EU most feladja, ha beismeri, hogy visszavonhatatlanul vesztett ebben az abszurd kalandban, a gazdasági összeomlás hatalmas lesz.

Az EU/NATO kombináció nem tehet mást, mint hogy szánalmasan ugató csivavák szerepét játssza.

Ez az ára annak, ha valaki a legfőbb ostobaság matrjoska-játékát játssza: provokálja és fenyegeti a bolygó legfejlettebb nukleáris és hiperszonikus arzenáljával rendelkező szuperhatalmát.

Jelenlegi „győzelmük” az, hogy bombázzák Trump már amúgy is ingatag „béke” tervét.

Annyi borzalom, olyan kevés idő. Egy kedvezőbb megjegyzésként adjuk át Toddnak az utolsó szót:

„Ha olasz vagy, akkor valójában a világ legszebb dolgokkal teli országában élsz, mivel Olaszország maga is műalkotássá vált. Ilyen körülmények között a metafizikai ürességtől való félelem kevésbé intenzív, és ezért a nihilizmus kockázata is kisebb. Véleményem szerint Európában a nihilizmus által legkevésbé fenyegetett ország Olaszország, mert Olaszországban minden gyönyörű”.

Tehát szabadulj meg metafizikai ürességedtől, dobd el azokat a háborús csivavákat, és fogadd be Olaszország szépségét, mint egy élő műalkotást. Pontosan ezt fogom tenni legközelebb.

A cikkben kifejtett vélemények a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek a ZeroHedge véleményével.