Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (141) ‒ Az európaiak fele Trumpot Európa ellenségének tartja
- dombi52
- dec. 5.
- 3 perc olvasás
The Guardian:
Egy felmérés szerint az európaiak fele Trumpot Európa ellenségének tartja
Kilenc országban végzett közvélemény-kutatás szerint az emberek fele úgy véli, hogy az Oroszországgal való háború kockázata magas, és háromnegyedük az EU-ban szeretne maradni
Egy felmérés szerint az európaiak közel fele Donald Trumpot „Európa ellenségének” tekinti, még többen tartják magasnak az Oroszországgal való háború kockázatát, és több mint kétharmaduk úgy véli, hogy országuk nem lenne képes megvédeni magát egy ilyen háború esetén.
A párizsi székhelyű európai ügyekről szóló vitafórum, a Le Grand Continent által kilenc országban végzett közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a válaszadók közel háromnegyede szeretné, ha országa az EU-ban maradna, és szinte ugyanennyien vélik úgy, hogy az unióból való kilépés káros hatással volt az Egyesült Királyságra.
Jean-Yves Dormagen, politológus professzor és a Cluster17 közvélemény-kutató ügynökség alapítója elmondta:
„Európa nemcsak növekvő kockázatokkal szembesül, hanem történelmi, geopolitikai és politikai környezetének átalakulásán is keresztülmegy. A felmérés általános képe egy ollyan Európát ábrázol, amely aggódik, mélyen tudatában van sebezhetőségének, és küzd azért, hogy pozitív képet mutasson magáról a jövőben.”
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a kilenc országban az embereknek átlagosan 48%-a tartja Trumpot egyértelmű ellenségnek – a legmagasabb arány 62% Belgiumban és 57% Franciaországban, a legalacsonyabb pedig 37% Horvátországban és 19% Lengyelországban.
„Az egész kontinensen a trumpizmust egyértelműen ellenséges erőnek tekintik” – mondta Dormagen, hozzátéve, hogy ez a felfogás megszilárdult, és kevesebben, mint 2024 decemberében, tartják Trumpot „sem barátnak, sem ellenségnek”, és többen tartják egyértelműen ellenségesnek.
Az európaiak azonban továbbra is stratégiailag fontosnak tartják a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: arra a kérdésre, hogy az EU milyen álláspontot kellene képviselnie az amerikai kormánnyal szemben, a legnépszerűbb válasz (48%) a kompromisszum volt.
A Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában, Horvátországban, Belgiumban és Hollandiában végzett felmérés azt is megállapította, hogy a viszonylagos többség (51%) úgy véli, hogy az elkövetkező években nagy a nyílt háború kockázata Oroszországgal, 18% pedig nagyon nagy kockázatnak tartja.
Dormagen szerint egy ilyen eredmény
„néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, és jelzi az európai közvélemény elmozdulását egy új geopolitikai rendszer felé, amelyben a kontinensen bekövetkező közvetlen konfliktus lehetősége ma már széles körben elfogadott”.
A vélemények Oroszországhoz való közelségük szerint jelentősen eltértek: a lengyel válaszadók 77%-a tartja magasnak a háború kockázatát, míg Franciaországban 54%, Németországban 51%, Portugáliában 39% és Olaszországban 34%.
A felmérés szerint a nemzeti katonai képességekbe vetett bizalom mindenhol alacsony volt:
a kilenc ország válaszadóinak 69%-a úgy vélte, hogy országa „nem igazán” vagy „egyáltalán nem” képes megvédeni magát az orosz agresszióval szemben.
A francia válaszadók voltak a legbizakodóbbak, de ez 44%-kal továbbra is kisebbségi vélemény maradt. Lengyelországban, amely határos Oroszországgal, 58% nem volt bizakodó. Dormagen így fogalmazott:
„Veszélyes korszakba lépünk, miközben tartósan gyengének érezzük országunkat.”
A felmérés szerint a sebezhetőség érzése széles körben elterjedt volt, a válaszadók csupán 12%-a mondta, hogy nem érzi magát különösebben fenyegetve a technológiai és katonai biztonságtól az energia- és élelmiszerbiztonságig terjedő számos bizonytalansági tényező miatt.
Bár jelentős nemzeti különbségek voltak, a technológiai és digitális biztonság volt a leggyakrabban említett fenyegetés (28%), majd a katonai biztonság (25%).
Erős igény mutatkozott az európai segítségre, a válaszadók 69%-a szerint az EU-nak védelmi szerepet kell játszania.
A kilenc ország válaszadóinak túlnyomó többsége támogatta az EU-tagságot: 74% azt mondta, hogy szeretné, ha országa az unióban maradna, ez az arány Portugáliában (90%) és Spanyolországban (89%) volt a legmagasabb, Lengyelországban (68%) és Franciaországban (61%) pedig a legalacsonyabb.
Öt évvel a brexit után az Egyesült Királyság kilépési döntését túlnyomórészt kudarcnak tartják: 63% szerint negatív hatással volt Nagy-Britanniára, és csak 19% gondolta úgy, hogy pozitív volt, ebből 5% nagyon pozitívnak tartotta.
