Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (144) ‒ Trump terve még él, de Zelenszkij már halott
- dombi52
- dec. 6.
- 6 perc olvasás
Antiwar:
Trump Ukrajna-terve még életben van, de Zelenszkij már halott ember
Írta: Ray McGovern, egykori CIA-elemző
Jurij Uszakov, Putyin ukrajnai megbízottja szerint még nincs végleges terv Ukrajnára vonatkozóan, és az amerikai elképzelések közül néhány elfogadható Oroszország számára, mások viszont nem. De a terv nem halt meg.
Annak ellenére, hogy a nyugati média széles körben elutasította és kigúnyolta Donald Trump ukrajnai békejavaslatát, amely Moszkvában „érkezéskor halottnak” minősült, Trump küldöttje és veje kedden éjfélig öt órán át tárgyaltak a „halott” dokumentumról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben.
Jurij Uszakov, Putyin ukrajnai főtanácsadója a hivatalos közleményben, elmondta, hogy a két fél több lehetőséget is megvitatott, többek között a területi kérdéseket, és megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat.
„Nem tárgyaltunk konkrét megfogalmazásokról, konkrét amerikai javaslatokról, hanem azokról a lényegi kérdésekről, amelyek ezekben az amerikai dokumentumokban szerepelnek. Nem fedhetem fel ezeknek a dokumentumoknak a legfontosabb pontjait” – mondta Uszakov. „Mindegyikük az ukrajnai válság hosszú távú békés rendezéséhez kapcsolódik.” [Kiemelés tőlem.]
Uszakov szerint még nincs konkrét terv Ukrajnára vonatkozóan, és hogy egyes amerikai elképzelések elfogadhatók Oroszország számára, mások viszont nem.
De a terv nem halt meg.
Trump szerdán a sajtónak elmondta, hogy Witkoff és Kushner jó megbeszélést folytattak Putyinnal, de rejtélyesen hozzátette: „Mi lett a találkozó eredménye? Nem mondhatom el, mert ehhez két fél kell.”
Trump utalt arra, hogy Witkoff és Kushner erős benyomást kaptak arról, hogy Putyin szeretne megállapodást kötni.
A 28 még életben lévő pont közül valószínűleg a legfontosabbak az, hogy Ukrajna kivonuljon a Donbassz többi részéből, és alkotmányába visszahelyezze a semlegességre vonatkozó jogi kötelezettségvállalást, azaz a NATO-hoz való csatlakozás tilalmát.
Ukrajna 1991-ben, függetlenné válásakor semlegességet hirdetett, és 1996-ban alkotmányában is rögzítette a semlegesség elvét.
Ezt azonban 2019-ben, négy évvel az Egyesült Államok által támogatott alkotmányellenes kormányváltás után eltávolították az alkotmányból. Az alkotmány most a NATO teljes jogú tagságát tűzi ki célul.
Nem ésszerűtlen vagy irreális követelés, hogy ezt visszahelyezzék az alkotmányba.
Az a gondolat, hogy a Trump-terv azért él, mert Putyin jobbkeze dolgozta ki, ellentmond annak a ténynek, hogy a javaslat az ukrán hadsereg létszámának 600 000 főre történő csökkentését írja elő. Oroszország Ukrajna demilitarizálását akarja.
Vannak más részei is a tervnek, amelyekkel Oroszország egyáltalán nem lenne elégedett, például, hogy Moszkva átadja Ukrajnának a Kinburn-fokot és a Zaporozsje atomerőművet (ZNPP) nemzetközi irányítás alá. Vagy hogy „100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont” „befektessenek az USA által vezetett ukrajnai újjáépítési és beruházási erőfeszítésekbe”, és az USA „a vállalkozás nyereségének 50%-át” kapja meg.
Zelenszkij és Rubio háttérbe szorítása
Jelentős, hogy a Witkoff és az ukrán elnök között Dublinban, Witkoff visszatérése közben tervezett találkozó soha nem került megrendezésre. Mivel Zelenszkij érdeke volt, hogy tájékoztatást kapjon Putyin kijelentéseiről, szinte biztos, hogy Witkoff volt az, aki elutasította Zelenszkijt, és nem fordítva.
A lemondott találkozó azért jelentős, mert további bizonyítékot szolgáltat arra a következtetésre, hogy
Trump és csapata realista tagjai már nem törődnek annyira Zelenszkij véleményével, és nélküle fogják folytatni a munkát. Ugyanez látszik igaznak lenni Európa esetében is. Trump most egyértelműen kijelentette, hogy Ukrajna elvesztette a háborút a terepen, és sem Európa, sem Zelenszkij nem tehet semmit ez ellen.
Trump a múlt héten így nyilatkozott:
„Ez egyértelműen az oroszokon múlik. Egy irányba halad a helyzet. … Ez az a terület, amelyet Oroszország a következő néhány hónapban úgyis megszerezhet. Szóval, harcolni akarnak, és újabb 50 000 vagy 60 000 embert veszíteni? Vagy most tenni akarnak valamit? Tárgyalnak, megpróbálják megoldani a helyzetet.”
Ezek egyszerűen a jelenlegi tények. Nem számít, melyik oldalon állsz.
Trump azt mondta, ha Zelenszkij továbbra is makacs marad, akkor az egyetlen alternatíva az, hogy „továbbra is teljes erőbedobással harcoljon”.
Trump, úgy tűnik, hogy háttérbe szorítja a csapatában lévő sólymokat, különösen Marco Rubio külügyminisztert, aki feltűnően hiányzott a Kremlben tartott találkozóról.
Rubio november 23-án Genfben volt az ukránokkal és az európaiakkal, hogy megpróbálja aláásni Trump 28 pontos tervét, és helyette egy olyan 19 pontos tervet javasoljon, amely irreális módon előnyt biztosít Ukrajnának. Irreális, mert ez a háború már véget ért a csatatéren, és Trump gyakorlatilag elismerte ezt.
Rubio nem jelent meg a NATO külügyminisztereinek szerdai féléves találkozóján sem.
Ez nem volt faux pas. Rubio egy héttel ezelőtt jelezte, hogy nem fog megjelenni, és nem is méltatta magát arra, hogy kifogást találjon. Megvetése tükröződött egy jelentésben, amely egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőt idézett:
„Rubio elég sok találkozón vesz részt. Már több tucat NATO-szövetségesekkel tartott találkozón vett részt, és teljesen irreális lenne elvárni, hogy minden találkozón ott legyen.” (sic)
Nyilvánvaló, hogy Rubio utasítást kapott erre a rendkívül ritka sértésre, nemcsak azért, hogy a NATO-t a helyére tegye, hanem azért is, hogy ne kelljen megmagyarázni a többi NATO-tagnak, miért őket – és Ukrajnát – kizárták az Ukrajnával kapcsolatos újjáéledt amerikai-orosz tárgyalásokból, és hogy a „semmi Ukrajnáról Ukrajna nélkül” szlogen mára már csak egy maradvány.
Az NBC News szerdán így kezdte jelentését:
„Szinte az összes NATO-külügyminiszter összegyűlt szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok és Vlagyimir Putyin orosz elnök között meghiúsultak az ukrán béketárgyalások, és az európai tisztviselők küzdöttek a tárgyalóasztalnál való helyért.”
Az NBC hozzátette, hogy a NATO főtitkára holland módra megőrizte higgadtságát, és megpróbálta mindenkit biztosítani arról, hogy Rubio távollétének ellenére a külügyminiszter „továbbra is nagyon aktívan részt vesz” a folyamatban.
Mindez úgy tűnik, hogy része annak, hogy Trump teljesen figyelmen kívül hagyja az európaiakat.
Mielőtt Putyin kedden találkozott Witkoff-fal és Kushnerrel, Putyin éles szavakkal illette Európát egy sajtótájékoztatón. Szóba hozta az egyre irrelevánsabbá váló Európa állandó retorikáját, amely hamis orosz „fenyegetést” hirdet.
Putyin azt mondta:
„Nem tervezünk háborút indítani Európa ellen. Ezt már százszor elmondtam. De ha Európa háborút akar indítani ellenünk, és hirtelen háborút indít ellenünk, akkor készen állunk. Erről nem lehet kétség.”
Halott ember
Zelenszkij egyre inkább halott ember Kijevben. Miután Andrii Jermak, a kabinetfőnöke, akit Zelenszkij trónja mögötti valódi hatalomnak tartottak, kénytelen volt lemondani, miután a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak otthonában, várhatóan további tisztviselőket is letartóztatnak korrupció vádjával Zelenszkij köréből.
Természetesen Zelenszkij egyszerű eltávolítása nem lesz elég a békeszerződés végrehajtásához. Ukrajna katasztrofális emberveszteségei és területi veszteségei mellett Kijevre súlyos nyomást kell gyakorolni.
Trumpnak van befolyása arra, hogy megvonja az információkat és a fegyvereket, hogy Ukrajna beleegyezzen a megállapodásba. Nem világos, hogy Trump élne-e ezzel a befolyással, ha végleges terv születik Trump és Putyin között.
Moszkva óvatossága
Trump változékony természete mellett számos tapasztalat arra készteti a Kremlt, hogy rendkívül óvatos legyen a Washingtonnal való kapcsolatokban, nehogy árulás (vagy cikk-cakkok) történjenek. Az alábbiakban egy kevésbé ismert példát hozunk.
Ushakovnak minden oka megvan arra, hogy rendkívüli óvatossággal járjon el, amikor Putyinnak tanácsot ad az Egyesült Államokról és annak magas rangú tisztviselőiről. Ushakov, aki 1998 és 2008 között Oroszország amerikai nagykövete, 2012 óta pedig Putyin tanácsadója, 2021 és 2022 fordulóján egy döntő pillanatban megalázó élményben részesült.
Röviden: a 2021. december 30-i Joe Biden elnök és Putyin közötti telefonbeszélgetésről szóló beszámolójában kifejezett lelkesedése visszatekintve naivnak bizonyult. (Ushakov másnap, szilveszterkor nyilvánosan örült annak, hogy az Egyesült Államok végre elismerte Oroszország biztonsági aggályait.)
A december 30-i telefonbeszélgetés során Biden azt mondta Putyinnak, hogy „Washingtonnak nincs szándéka támadó fegyverek telepítésére Ukrajnában”. Az Egyesült Államok azonban megszegte ígéretét.
Amikor Lavrov külügyminiszter és Antony Blinken külügyminiszter 2022. január 21-én Genfben találkoztak, Lavrov megkérdezte Blinkentől, mi történt Biden ígéretével, hogy nem telepítenek támadó rakétákat Ukrajnába. Lavrov „felejtsd el” választ kapott Blinkentől.
Biden és Putyin 2022. február 12-én újra beszéltek egymással. A közlemény szerint „az Egyesült Államok nem adott érdemi választ” Biden hat héttel korábbi, az ukrajnai rakétákra vonatkozó biztosítékára. Ami a megalázott Ushakovot illeti, ő biztosan visszatér a „bízz, de ellenőrizz” elvéhez.
Tegnap Ushakov közleménye elutasította azt az elképzelést, hogy az Egyesült Államok és Oroszország távolabb állnak egymástól Ukrajna kérdésében. „De még sok munka van hátra mind Washingtonban, mind Moszkvában” – ismerte el. „Megállapodás született, és a kapcsolatok folytatódnak.”
Trump és Putyin újabb csúcstalálkozója „attól függ, hogy milyen előrelépés történik ezen az úton: keményen és kitartóan fogunk dolgozni asszisztenseink, a külügyminisztérium szakértői segítségével” ‒ mondta Ushakov.
Az óvatosság ellenére Moszkva egyértelművé tette, hogy a javuló gazdasági kapcsolatok egyelőre kiemelten fontosak.
Így az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője, Kirill Dmitriev és „az üzletember és befektető Jared Kushner” is ott ültek az asztalnál, és „a két ország közötti jövőbeli gazdasági együttműködés hatalmas lehetőségeiről” tárgyaltak, mondta Ushakov.
Ez is továbbra is nagyon aktuális.
Joe Lauria közreműködött a cikk megírásában.
Ray McGovern a Tell the Wordnél dolgozik, amely a washingtoni belvárosban található ökumenikus Church of the Saviour kiadója. 27 éves CIA-elemzői pályafutása során a szovjet külpolitikai osztályt vezette és a President’s Daily Brief reggeli tájékoztatóit tartotta. Nyugdíjba vonulása után társalapítója lett a Veteran Intelligence Professionals for Sanity (VIPS) szervezetnek.
