Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (233) ‒ Az EU öngólja az MI-versenyben
- dombi52
- 1 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
The Wall Street Journal, Andy Puzder, Jacob Helberg:
Az EU saját magának állít gátat a mesterséges intelligencia versenyében
Andy Puzder az Egyesült Államok európai uniós nagykövete és Jacob Helberg a gazdasági növekedésért, az energiáért és a környezetért felelős külügyminiszter-helyettes.Túlzott szabályozása veszélyezteti a kontinens gazdaságát és biztonságát – és a Nyugat kilátásait Kínával szemben.
Az a gazdaság, amely várja a mesterséges intelligencia fellendülését, valószínűleg lemarad róla.
Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciára fordított példátlan mértékű beruházások máris a bruttó hazai termék jelentős hajtóerejévé váltak, kihívást jelentve a fogyasztói kiadásoknak, mint a gazdasági növekedés domináns motorjának.
Az amerikai vállalatok úgy költenek, mintha az ipari forradalom idején lennénk, és erre jó okuk van: a Nyugat versenyben áll Kínával a mesterséges intelligencia terén való fölény elérése érdekében, és nekünk nyernünk kell. De az európai politikai hibák veszélyeztetik a Nyugat esélyeit – és Európa jövőbeli biztonságát és gazdasági növekedését.
A Fehér Ház Gazdasági Tanácsadó Testületének legújabb jelentése, „Mesterséges intelligencia és a nagy eltérés”, az AI-innováció mellett érvel. A „nagy eltérés” kifejezés eredetileg az ipari forradalom idején kialakult gazdasági szakadékra utalt. Azok az országok, amelyek iparosodtak, prosperáltak; azok, amelyeknek ez nem sikerült, megrekedtek.
A mesterséges intelligenciának megvan a potenciálja, hogy egy második nagy eltérést hozzon létre
azok között az országok között, amelyek befektetnek a mesterséges intelligencia technológiájába és infrastruktúrájába, és azok között, amelyek nem.
Gazdasági következményein túl a mesterséges intelligenciának nemzetbiztonsági következményei is lesznek, meghatározva, ki nyeri a konfliktusokat és kinek a globális rendről alkotott elképzelése érvényesül.
A mesterséges intelligencia rendszerek által biztosított hírszerzési, logisztikai és döntéshozatali előnyök rövid távú katonai nyereségeket és összetett előnyöket hoznak, amelyek messze a jövőbe nyúlnak.
Az Egyesült Államok továbbra is vezet ebben a versenyben, és Trump elnök a győzelemre koncentrál. De Kína szorosan a nyomában van.
Európának megvan a tehetsége, a vállalatai és a tőkéje ahhoz, hogy fontos partner legyen, de ennek a potenciálnak a kiaknázásához az Európai Unió szabályozóinak az energiaterületen, az engedélyezésben és a mesterséges intelligencia szabályozásában a növekedést és az innovációt kell választaniuk a stagnálás és a fojtogatás helyett.
Európának bőséges, megfizethető energiára van szüksége.
Évek óta az európaiak abban a hitben fektetnek be, hogy a nap- és szélenergia képes az ipari hatalom meghajtására. Az eddigi eredmény a deindusztrializáció és a magas energiaköltségek voltak.
Ahogy Európa elkezd küzdni a nagyobb növekedés iránti igényével, felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi energiapolitikája képes-e támogatni a szükséges reindusztrializációt, miközben kielégíti a virágzó AI-gazdaság hatalmas energiaigényét.
Tekintettel arra, hogy Európa teljes villamosenergia-termelése az elmúlt két évtizedben visszaesett,
a válasz egyértelműen nem.
Ahhoz, hogy csatlakozhasson a mesterséges intelligencia gazdaságához, az EU-nak az energiaátállás helyett az energia-kiegészítést kell támogatnia, elutasítva azokat a politikákat, amelyek növelik a fosszilis tüzelőanyagok költségeit és korlátozzák azok használatát.
Az EU-nak emellett ki kell építenie az infrastruktúrát. Adatközpontokra és hozzáférésre van szüksége az amerikai mesterséges intelligencia hardvercsomaghoz.
Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek a több milliárd dolláros mesterséges intelligencia-infrastruktúra kiépítéséhez szükséges erőforrásokkal, már működnek Európában, és több ezer európait foglalkoztatnak. Hajlandóak befektetni és növekedni, így Európát teljes jogú partnerként bevonva a mesterséges intelligencia gazdaságába.
Az EU terhes szabályozása azonban elfojtja ezeket az ambíciókat, gyakran teljesen kiszorítva a vállalatokat Európából.
Ahhoz, hogy Európában maradjanak, az EU-nak gyorsan és ambiciózusan kell deregulálnia.
Az EU mesterséges intelligencia törvénye, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény, a digitális piacokról szóló törvény, az adatokról szóló törvény és a kiberbiztonsági törvény – többek között – szigorú és egymást átfedő szabályozásokat írnak elő, amelyek elfojtják az innovációt, megnövelik a megfelelési költségeket, késleltetik a termékek piacra dobását, korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, és milliárdos bírságoknak teszik ki a vállalatokat.
Még mielőtt az AI-rendszerek piacra kerülnének, már önmagában az AI-törvény is előírja a bevezetés előtti kockázatértékeléseket és kockázatcsökkentő rendszereket, magas színvonalú adatkészleteket, részletes naplófájlokat, a rendszer működésének dokumentálását és emberi felügyeletet.
Ezen követelmények közül sok nem kivitelezhető a határterületeken zajló AI-fejlesztés esetében. Ezek kevésbé biztonsági keretrendszernek, mint inkább az innováció Európából való kiszorításának tervének tekinthetők.
A törvény hatalmas akadályokat emel a piacra lépés elé.
Arthur Mensch, a Mistral AI vezérigazgatója, aki Európa legjelentősebb hazai AI-vállalatát vezeti, azzal érvel, hogy
a törvény „hatásában megerősíti két vállalatkategória létezését: azokét, akiknek joguk van a bővülésre... és azokét, akiknek nincs, mert nincs ügyvédi seregük, azaz az újoncokét.”
Mensch úr szerint az AI-törvénynek az alapmodellek szabályozása helyett a konkrét, magas kockázatú alkalmazások, például az egészségügy termékbiztonságára kellett volna összpontosítania.
Ha az EU nem változtat irányt, az USA lehagyhatja Európát – ami nem kívánatos eredmény lenne Amerikának és európai partnereinknek egyaránt. Európa gazdasági és katonai szempontból fegyvertelen maradna, és nem lennének erős szövetségeseink a kínai dominancia elleni versenyben.
Amerika pragmatikus, növekedésközpontú megközelítést követ az AI terén. Az USA 2025-ös AI cselekvési terve három pillérre épül: „innováció, infrastruktúra, valamint nemzetközi diplomácia és biztonság”. Elismeri, hogy az amerikai szabályozási struktúráknak ösztönözniük kell a gyors és átfogó innovációt a mesterséges intelligencia technológiájának fejlesztése és terjesztése terén.
Európa szerepet játszhat ebben a rendszerben – de valódi partnerként kell fellépnie. A Külügyminisztérium Pax Silica kezdeményezése kiépíti a mesterséges intelligencia versenyéhez szükséges hálózatot, összekapcsolva az energiaellátást, a kritikus ásványi anyagokat, a félvezetőgyártást és a számítástechnikai kapacitást a megbízható országok között. Az EU tehetségének, tőkéjének és ipari bázisának helye van ebben a hálózatban.
Európa csatlakozhat az Egyesült Államokhoz és más, az AI-t előtérbe helyező gazdaságokhoz, vagy folytathatja a szabályozást, amíg érdektelenné nem válik. Reméljük, hogy csatlakozik.
