Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (48)

New York Times:

Európa fel akarja fegyverezni Ukrajnát, de vesztésre áll az idővel szemben

https://archive.ph/2l0gu#selection-523.0-1029.18
https://www.nytimes.com/2025/05/10/world/europe/eu-ukraine-weapons.html

Trump elnök ragaszkodása ahhoz, hogy az Egyesült Államok kevesebbet tegyen Európa biztonságáért, azt jelenti, hogy a szövetségesek, akik saját fegyverkezésükkel vannak elfoglalva, kevesebbet tudnak adni Ukrajnának.

Amióta Trump elnök hivatalba lépett és megígérte, hogy visszavonja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását, az európai vezetők attól tartanak, hogy nem lesznek képesek ellátni Ukrajnát a szükséges fegyverekkel.

Eddig úgy tűnik, hogy igazuk volt.

Az Ukrajnát támogató európai országok úgynevezett koalíciója azóta küzd, hogy Trump egyértelművé tette: Európának nagyobb részt kell vállalnia Ukrajna és saját biztonságának biztosításában.

Ez az egyik oka annak, hogy az ukrán parlament múlt csütörtökön túlnyomó többséggel jóváhagyta azt a megállapodást, amely szerint az Egyesült Államok részesedést kap a természeti erőforrásokból, többek között az ásványkincsekből származó jövőbeli bevételekből.

Bár ez nem jelent biztonsági garanciát, nyitva hagyja az amerikai fegyverek és egyéb katonai segítségnyújtás folytatásának lehetőségét.

„Ez reményt ad nekünk” – mondta Jehor Csernev, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának alelnöke.

A szavazás után nem sokkal adott interjúban Csernyev elmondta, hogy az ukrán erőknek kezd elfogyni a nagy hatótávolságú rakétájuk, tüzérségi fegyvereik és mindenekelőtt ballisztikus légvédelmi rendszereik, amelyek többségét az Egyesült Államokban gyártják, a Kieli Világgazdasági Intézet elemzése szerint.

Nyárra a Biden-kormány által jóváhagyott katonai segély elfogy, és Trump úr nem tűnik hajlandónak megújítani azt.

„Azt mondta nekem, hogy több fegyverre van szüksége, de ezt már három éve mondja” – nyilatkozta Trump úr, miután a múlt hónapban Rómában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. (A Trump-kormány engedélyezte Ukrajnának, hogy kisebb értékű fegyvereket közvetlenül amerikai gyártóktól vásároljon, de nem az Egyesült Államok kormányának támogatásával.)

Az európai szövetségesek együttesen az Ukrajnának 2022-es orosz inváziója óta nyújtott, 130 milliárd dollárra becsült katonai támogatásnak a felét adták. A többit az Egyesült Államok küldte.

Míg az európai vezetők és befektetők hajlandónak tűnnek több pénzt pumpálni a fegyvergyártásba, az iparági vezetők és szakértők szerint egy évtizedbe telik, mire a gyártósorok felgyorsulnak.

„Európa megpróbálja pótolni az Egyesült Államoktól elvesztett támogatást, de sajnos nincs erre kapacitása” – mondta Csernyev. „A döntés és a tényleges segítségnyújtás között idő telik el.”

Bár Trump elnök az elmúlt napokban inkább Ukrajna álláspontját támogatta, többek között csütörtökön szankciókkal fenyegetve Oroszországot, ha az nem hajlandó meghosszabbítani a fegyverszünetet, az Egyesült Államok 80 éve tartó európai védelmi politikájával szembeni általános elutasító hozzáállása arra késztette a szövetséges országokat, hogy újragondolják biztonsági stratégiájukat.

A szövetségesek attól tartanak, hogy Trump elnök kivonja Európából az oroszokat visszatartó tényezőket, például az amerikai csapatokat és az amerikai nukleáris védelmi ernyőt.

A saját védelmükre való összpontosítás csökkenti azt, amit más európai országok Ukrajnának adhatnának.

„Kettős problémával küzdenek: újra kell fegyverkezniük és Ukrajnát is ellátniuk kell, de ipari kapacitásuk nem elég nagy mindkettőre” – mondta Matthew Savill, a brit hadsereghez kapcsolódó elemző csoport, a Royal United Services Institute katonai tudományok igazgatója.

Savill szerint Európa „közép és hosszú távon” pótolhatná az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok nagy részét,

„ha van hozzá akarat, de nem vagyok biztos benne, hogy van”.

És most? „Nem. Rövid távon nem” – mondta Savill.

A fegyverek nem csak élet-halál kérdés Ukrajna katonái számára. Megfelelő ellátás nélkül Ukrajna területeket veszíthet, ha visszavonulásra kényszerül. 

A Trump által közvetített tűzszüneti megállapodás befagyasztaná a konfliktust. Ez lehetővé tenné Oroszországnak, hogy megtartsa az időközben elfoglalt területeket.

Az biztos, hogy az európai fegyverszállítás Ukrajnába akkor is folytatódik, ha az amerikai szállítások elapadnak. Németország nemrég több mint 60 aknával szemben ellenálló páncélozott járművet, körülbelül 50 000 tüzérségi lőszert és légvédelmi lőszert küldött Ukrajnába, köztük egy IRIS-T elfogó rakétát, amely képes kilőni a cirkálórakétákat. Néhány drón, amelyet Nagy-Britannia és Norvégia vásárolt, és amelyet a múlt hónapban jelentettek be egy 600 millió dolláros biztonsági csomag részeként, azóta megérkezett Ukrajnába. Észtország 10 000 tüzérségi lőszert küld.

De a NATO központjában a múlt hónapban ígért európai katonai segítség nagy része nem azonnali, hanem a következő évekre szóló fegyvergyártási vagy -beszerzési kötelezettségvállalás volt. Ukrajnának még egy ideig szüksége lehet amerikai fegyverekre.

Európa pénzügyi támogatásának egy része Ukrajna védelmi iparát fogja segíteni. Chernev szerint Ukrajnában körülbelül 800 vállalat gyárt fegyvereket. Becslése szerint Ukrajna az elkövetkező években 35 milliárd dollár értékű fegyvert tudna gyártani, de ehhez legalább 14 milliárd dollár befektetésre lenne szükség a szövetségesektől.

Savill úr szerint Ukrajna már most is évente több millió drón gyárt, köztük olcsó kamikázékat, hogy megóvja tüzérségi lőszer-készleteit.

Hasonlóképpen, a háborút szorosan figyelemmel kísérő nyugati hírszerző tisztviselő szerint az ukrán erők hatékonyabban osztják be Patriot légvédelmi rakétáikat, azáltal, hogy a kisebb fenyegetéseket olcsóbb elfogó rakétákkal semlegesítik.

„Több cirkálórakétát, több ballisztikus rakétát és sokféle más fegyvert szeretnének” – mondta Savill úr –, „de egyelőre be kell tölteniük a hiányt”.