Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (65)
- szilajcsiko
- jún. 20.
- 2 perc olvasás
Az Iránnal folytatott háború Izraelnek naponta csaknem 1 milliárd dollárba kerül, állítja egy volt védelmi tisztviselő
Re'em Aminach (nyugalmazott) dandártábornok szerint a költségek egyenlően oszlanak meg a támadás és a védelem között, a közvetett gazdasági károk még nem kerültek kiszámításra; pénzügyi tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a folytatódó harcok tovább terhelhetik a Gázában folyó háború által már amúgy is megterhelt költségvetést.
Izrael háborúja Iránnal naponta körülbelül 2,75 milliárd sékel – nagyjából 725 millió dollár – közvetlen katonai kiadást jelent az országnak, egy volt magas rangú védelmi tisztviselő szerint.
Re'em Aminach (nyugalmazott) dandártábornok, az IDF vezérkari főnökének volt pénzügyi tanácsadója szerint a harcok első két napja körülbelül 5,5 milliárd sékel (1,45 milliárd dollár) költséget jelentett, amely egyenlően oszlik meg a támadó és védekező műveletek között. A becslés nem tartalmazza a polgári ingatlanokban okozott károkat és a szélesebb körű gazdasági következményeket.
A támadási költségek között szerepel Izrael első csapása Irán ellen, amely Aminach szerint körülbelül 2,25 milliárd sékelbe (593 millió dollárba) került, és fedezte a repülési órákat és a lőszert. A fennmaradó összeg védelmi intézkedésekre, például elfogó rakéták használatára és tartalékosok mozgósítására fordítódott.
„Ezek csak a közvetlen költségek” – mondta Aminach, aki a védelmi minisztérium költségvetési osztályának vezetője és az IDF gazdasági osztályának vezetője is volt. „A közvetett költségek – beleértve a bruttó hazai termékre gyakorolt hatást – jelenleg nem mérhetők.”
A pénzügyminisztérium a folyó pénzügyi évre 4,9%-os, azaz körülbelül 105 milliárd sékel (27,6 milliárd dollár) hiányt tűzött ki célul.
A költségvetés ugyan tartalmaz vésztartalékot, de ennek nagy része már a gázai háború során felhasználták, és az iráni konfliktusra nem számolnak.
A növekvő költségek ellenére a minisztérium nemrégiben emelte adóbevételi előrejelzését, a várható bevételt 517,1 milliárd sékelről 538,6 milliárd sékelre, azaz 21,5 milliárd sékel (5,6 milliárd dollár) növekedéssel.
Ennek ellenére a háború miatt lefelé módosították az ország gazdasági kilátásait. A minisztérium 4,3%-ról 3,6%-ra csökkentette a 2025-ös növekedési előrejelzését,
amely azon a feltételezésen alapul, hogy a tartalékosok behívása a harmadik negyedévtől csökkenni fog – ez a forgatókönyv azonban egyre kevésbé valószínűnek tűnik, különösen mivel a kormány fokozza a katonai műveleteket Gázában.
Ettől függetlenül az izraeli adóhatóság kártérítési alapja, amely a polgári ingatlanokban okozott károkat téríti, 2025 januárja és májusa között 2,4 milliárd sékel kifizetést teljesített. A kártérítési alapból nettó 3 milliárd sékel került kifizetésre. A hatóságok szerint további forrásokra lesz szükség, tekintettel a több helyszínen jelentett kiterjedt károkra.
Bár a kártérítési alap kiadásai – egy régóta alkalmazott és vitatott számviteli gyakorlat miatt – nem szerepelnek a hivatalos hiányban, államadósságként vannak besorolva, és beletartoznak a háború teljes költségének becslésébe.
Következik:
Mi az a Pentagon Pizza Meter, és hogyan vált bizarr háborús előrejelzővé? (66)
Ted Snider: Segíthet-e Oroszország az iráni háború befejezésében? (67)
Hogyan írja át az Izrael–Irán háború a globális olajkereskedelmet (68)
