Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (77)
- szilajcsiko
- júl. 19.
- 3 perc olvasás
Andrew Korybko:
Kína talán nem akarja Oroszország vereségét, de a győzelmét sem
Oroszország veresége katasztrofális lenne Kína biztonsága szempontjából, míg Oroszország győzelme véget vethetne az olcsó energiaforrásokból származó bónusznak, amely segít fenntartani a gazdasági növekedést a lassulás ellenére, nem is beszélve arról, hogy felgyorsíthatná az Egyesült Államok „(vissza)fordulását Kelet-Ázsiába” annak érdekében, hogy erőteljesebben visszatartsa Kínát.
A South China Morning Post (SCMP) névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
Wang Yi kínai külügyminiszter EU-s kollégájának azt mondta, Kína nem akarja, hogy Oroszország veszítsen Ukrajnában, mert akkor az Egyesült Államok teljes figyelme Kínára irányulhat.
Állítólagos kijelentését a főáramú média úgy értelmezte, hogy Kína nem annyira semleges, mint állítja, pontosan ahogyan azt ők és alternatív média riválisai gyanították.
Most mindkét oldal úgy véli, hogy Kína segíteni fog Oroszországnak a győzelemben, vagyis a maximális céljainak elérésében, de ez valószínűleg nem így lesz.
Ha feltételezzük, hogy Wang valóban azt mondta, amit neki tulajdonítottak, akkor ez összhangban állna a konfliktus egyéves évfordulójára, 2023 februárjára vonatkozó értékeléssel, miszerint
Az SCMP a következőképpen foglalta össze az előző elemzés lényegét:
„Wang brüsszeli nyilatkozatának egyik értelmezése szerint Kína ugyan nem kért háborút, de annak elhúzódása megfelelhet Peking stratégiai érdekeinek, amíg az Egyesült Államok továbbra is beavatkozik Ukrajnába.”
Magyarázatképpen: ha az ukrán konfliktus elhúzódik, az Egyesült Államok nem csak hogy nem lenne képes „visszatérni (Kelet-)Ázsiába” annak érdekében, hogy Trump elképzeléseinek megfelelően erőteljesebben visszatartsa Kínát, hanem a nyugati szankciók által az orosz gazdaságra gyakorolt folyamatos nyomás is kedvezne a kínai gazdaságnak.
Kína már most is elképesztő mennyiségű kedvezményes orosz olajat importál, ami segít fenntartani gazdasági növekedését a jelenlegi lassulás közepette, de ez véget érhet, ha a szankciókat visszavonják.
Ráadásul minél nagyobb szerepet játszik Kína az orosz gazdaság védelmében a nyugati szankciók nyomása ellen (mind az orosz költségvetés finanszírozásához szükséges energiaimport, mind a nyugati termékek helyettesítésére szolgáló export tekintetében), annál inkább függővé válik Oroszország Kínától. A két ország közötti egyre egyoldalúbbá váló gazdasági kapcsolatok kihasználhatók lennének a lehető legkedvezőbb hosszú távú energiaellátási megállapodások megkötésére a Power of Siberia II és más gázvezetékek tekintetében.
Ezek az eredmények helyreállíthatják Kína szuperhatalmi pályáját, amely a különleges művelet első hat hónapjában kisiklott, amint azt itt akkoriban elmagyaráztuk, ezáltal erősítve az ország általános ellenálló képességét az amerikai nyomással szemben, és így kevésbé valószínűvé téve, hogy az Egyesült Államok egy sor egyoldalú megállapodást kényszerítsen ki belőle.
Éppen ezért Trump oroszországi különmegbízottja,
Steve Witkoff állítólag nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy szüntesse meg Oroszország elleni energiaszankcióit, hogy megfossza Kínát ezektől a pénzügyi és stratégiai előnyöktől.
A kialakulóban lévő orosz-amerikai „új détente” első lépésként fokozatos szankciókönnyítések révén helyreállíthatja a Kreml energiaellátási ügyfeleinek körét, így bővítve partneri körét, hogy megelőzze a fent említett orosz függőséget Kínától, különösen az északi-sarkvidéki közös energiaegyüttműködés esetén. A cél, amint azt január elején itt elmagyaráztuk, az lenne, hogy megfosszák Kínát az évtizedek óta tartó hozzáférésétől az ultraolcsó erőforrásokhoz, amelyek az Egyesült Államok rovására táplálják szuperhatalmi felemelkedését.
Összességében véve
egy orosz győzelem (akár teljes, akár részleges, kompromisszumok útján) véget vethetne annak az olcsó energiaellátásnak, amely segít Kínának fenntartani gazdasági növekedését a lassulás közepette, ezért Peking nem fog katonai segítséget vagy csapatokat küldeni ennek elősegítésére
(amellett, hogy komoly nyugati szankcióktól is tart).
Hasonlóképpen, ha a Nyugat stratégiai vereséget mérne Oroszországra, az katasztrofális következményekkel járna Kína biztonságára nézve, ami egy újabb ok a fent említett importra, hogy segítsen Oroszországnak fenntartani háborús gazdaságát.
