Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (88) – A drónokat a NATO jelzavarása is eltéríthette
- dombi52
- szept. 11.
- 3 perc olvasás
A Lengyelországba behatoló drónok a NATO jelzavarása miatt is eltérítésre kerülhettek
Nem valószínű, hogy Oroszország kockáztatná, hogy a Nyugat az Ukrajna feletti repülési tilalmi zóna létrehozásának érdekében összefogjon. Nincs érdekében szándékosan provokálni Lengyelországot, vagy akár csak felderítő missziót hajtani végre a NATO légterében
Lengyelország állítása szerint szerdán reggel több orosz drónt lőtt le, amelyek állítólag az Ukrajna elleni legutóbbi nagyszabású támadások során hatoltak be légterébe. Ez a 30 000 lengyel katonát bevonó folyamatban lévő lengyel, litván és NATO-gyakorlatok közepette, valamint a közelgő orosz-belorusz Zapad 2025 gyakorlatok előtt történt.
Egyesek ezért gyanítják, hogy ez vagy Oroszország szándékos provokációja volt, vagy egy elrontott felderítő misszió, de lehet, hogy csak a NATO zavarása okozta.
Nemrégiben azt állították, hogy „Lehet, hogy a Von Der Leyen-GPS-Oroszország-hoaxban több van, mint olcsó infoháborús pontok megszerzése”, miután a drámai állítást, miszerint Oroszország állítólag zavarta a repülőgépét, amikor az Bulgáriában akart leszállni, Szófia maga és a nyugati média is cáfolta.
Az alternatív elmélet szerint ez a hamis narratíva arra szolgált, hogy igazolja az agresszív jelzavarásokat Kalinyingrádban, bár ez Fehéroroszországra is irányulhatott, mivel az ország ad otthont a közelgő Zapad 2025 hadgyakorlatoknak.
Az ilyen zavarás okozhatta, hogy az orosz drónok eltértek a pályájuktól és Lengyelországba repültek az Ukrajna elleni legutóbbi nagyszabású támadások során.
Ez az agresszív jelzavarás előzheti meg a jelentések szerint tervezett, Ukrajna legalább egy részére kiterjedő repülési tilalmi zóna bevezetését is, amely összefüggésben áll a Nyugat biztonsági garanciáival Ukrajna számára.
Bár ez messze nem olyan biztos megoldás, mint az ukrán légtér feletti járőrözés és a NATO-alapú Patriot rakéták engedélyezése az ország légterének védelmére, de sokkal kisebb a kiterjedési kockázata.
Ráadásul, ha a NATO arra számított, hogy spekulatív jelzavarása – amely valószínűleg a von der Leyen-GPS-Oroszország-átverés után fokozódott, és amely időzítése egybeeshetett a közelgő Zapad 2025 hadgyakorlattal – az orosz drónok eltérítését eredményezi, akkor ez egy előre megtervezett kiszélesítés része lehet.
A cél az lehetett, hogy támogatást szerezzenek a fent említett repülési tilalmi zóna javaslatához, vagy akár megkezdjék annak fokozatos bevezetését „proaktív védelem” ürügyével, tekintettel erre az incidensre.
A különleges művelet több mint 3,5 éve alatt Oroszország valószínűleg már minden lehetséges forgatókönyvet átgondolt, ami reálisan követhetné azt a helyzetet, hogy több drónja átrepül Lengyelországba, így a politikai döntéshozók valószínűleg tisztában vannak azzal, hogy ezt ki lehetne használni a repülési tilalmi övezet tervének előmozdítására.
A fenti megállapítások alapján csökken annak az esélye, hogy ez szándékos provokáció vagy elrontott felderítő akció volt, amelyek mindkettő valószínűleg sokkal erőteljesen hajtották volna végre, hogy a költség-haszon arány még kedvezőbb legyen.
Ez hasonló logika, mint amit nemrégiben itt megosztottunk.
Oroszország valószínűleg nem szándékosan vette célba a minisztertanács épületét Kijevben. Nem akarta egy ilyen akcióval táplálni a repülési tilalmi övezet tervét.
Míg az adott incidens véletlenszerűen, drónroncsok irányíthatatlan becsapódása miatt következett be, a legutóbbi eset sokkal inkább előre megtervezett volt, ha valóban a NATO zavarása volt a felelős, ahogy azt feltételezik. Az azonban még kérdéses, hogy Lengyelország ennek eredményeként részt vesz-e az ukrajnai repülési tilalmi zónában.
Andrzej Duda volt elnök nemrég elárulta, hogy Zelenszkij megpróbálta rávenni Lengyelországot, hogy háborúzzon Oroszországgal a 2022 novemberi Przewodow-incidens miatt, de ő nem dőlt be neki, míg utódja, Karol Nawrocki a második forduló előtt megígérte, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába.
Ez a politikai folytonosság, amely összhangban áll a lengyelek elégedettlenségével az ukrán menekültekkel és a szomszédos konfliktussal kapcsolatban, meghiúsíthatja a NATO terveit, hogy Lengyelországot ebbe belerángassa, bár az ország még mindig beleegyezhet a jelzavarás fokozásába.
