NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellé
Újságírók, talán helymegtakarítás céljából, gyakran jelzőként sűrítenek bele egy mondatba attól független, új közléseket.
• A nyugat-dunántúli faluban, Csíkvándon, a később világhírűvé lett, franciául író Agota Kristof öccseként született Attilát már egyetemistaként, 1960-ban szerződtette a Magyar Nemzet.
Kristóf Attila egész életrajzát egyetlen bővített mondatba sűrítették. Nem elég, hogy az ő születési adatait jelzőként mondják el, ezen belül még a nővére is kap egy bonyolult (ál)jelzős szerkezetet. A jelző vagy kijelöl, vagy jellemez. Kijelölésre nem volt szükség, hiszen megnevezett személyekről van szó. Az életrajzi adatok tulajdonságnak is bajosan tekinthetők. Természetes mondatfűzéssel:
Kristóf Attila egy nyugat-dunátúli faluban, Csíkvándon született. Nővére Agota Kristof néven francia nyelvű írásaival lett világhírű. Attilát már egyetemistaként, 1960-ban szerződtette a Magyar Nemzet.
• Hegyi Árpád „Jutocsa” egy vendéglőben megfenyegette az őt korábban többször bíráló Közalkalmazotti Tanács elnökét.
Itt ráadásul rossz helyen van a jelzővé zsugorított állítás. Úgy tűnik, mintha a Közalkalmazotti Tanács bírálta volna Hegyi Árpádot. Helyesen:
Hegyi Árpád „Jutocsa” egy vendéglőben megfenyegette a Közalkalmazotti Tanács elnökét, aki őt előzőleg többször bírálta.
• Nem voltak arra vonatkozó értesülések, miként kapta meg a Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores az anyagot.
Egy agyonlőtt ember, egy halott aligha kaphatott volna bármiféle anyagot. Helyesen tehát:
…miként kapta meg az anyagot Rózsa Floresz, akit később Bolíviában agyonlőttek.
(folytatása következik)
Előző részek:
