Elhallgatott halálozási számok, Covid-mesék és David Icke. Tisztelt Olvasó!
Pár nappal ezelőtt feltettünk ide, a Szilaj Csikóra egy tárgyilagos és tartalmas konferencia-filmet: A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben. Az előadások többségét figyelmesen követtem, hisz sok minden megtudható volt belőlük, ami a napi sajtóból csak elvétve vagy véletlenül sem. Éppen dr. Szóka Miklóst, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóját hallgattam, amikor arra lettem figyelmes, hogy az előadó kivetít egy grafikont, majd gyorsan eltünteti, s szó szerint a következő magyarázatot fűzi hozzá:
„Ezt csak nagyon röviden vetítem, mert a nyers adatok igazolásra várnak, de azt látjuk, hogy általánosságban a halálozás az első negyedévben csökkent. Gyorsan tovább is pörgetem ezt az adatot, hogy ne égjen be mindenkinek, mert ez megerősítésre vár. Mi magunk is kérdezzük, és mi magunk is nézzük, hogy miért van ez. Ne felejtsük el, hogy az influenza járvány is itt volt. Tehát lehet, hogy a távolságtartó intézkedéseknek egy ilyen járulékos hatása is volt. Ezt nekünk ellenőrizni kell még, de amit most látunk, most az a kérdés, hogy igaz az, hogy tényleg ennyit csökkent, és mi az oka.”
Azokban a pillanatokban nem is bírt belém égni a szóban forgó kép, a grafikonjaival és alul az összesített adataival. De arra rögtön rájöttem, hogy alapos oka lehet a rejtegetésének. Az előadó nyilván nem számított arra, hogy valamelyik virtuális nézője egyszer még megállíthatja a felvételt, megnézheti, mi volt az a kényes statisztikai összesítés, sőt, ennek képét még ki is másolhatja a filmből, s most idetárhatja az olvasó elé, az iménti szóbeli körítéssel együtt:
Hogy a gyengébben látók is tévedhetetlenül értsék, miről van szó, a bal alsó sarokból kinagyítottam a magyar halálozási statisztikának a 2017 és 2020 közötti, első negyedévre vonatkozó számait:
Tisztelt Olvasó, kérem, higgyen a szemének! Az elmúlt évek mindegyikében sokkal többen haltak meg ilyentájt Magyarországon, mint idén.
S akár elfogadva az előadónak az ott helyben adott lehetséges magyarázatát, gondolja meg, tisztelt Olvasó, hogy a mai (2020. május 7-i) adatok szerint az új koronavírus-járványban eddig összesen 383-an hunytak el, tizedannyian, mint a 2019 és a 2020 negyedéves adatai közötti különbség. S ezt vesse össze azzal a hatalmas felhajtással, amellyel ma szinte az egész világ – s benne Magyarország is – a COVID-19-et kezeli. S azzal a fenyegetéssel, amelyről legutóbbi jegyzetemben (Koronafilozófia. Miért döntött Orbán Viktor úgy, ahogy... Tisztelt Olvasó!) írtam:
„Nem alaptalan tehát az a felvetésünk (feltételezésünk), hogy ennek a globális koronás vírusügynek lehetnek háttérbeli gerjesztői. Mi is teret adtunk itt a Szilaj Csikón annak a nyugtalanságunknak, hogy olyan hatalmas pénzemberek, mint amilyen Bill Gates, feltűnő hevességgel szálltak be a koronavírus-üzletbe. S habár a statisztikai adatok szerint a koronavírussal megfertőződöttek mintegy 80 százaléka tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel ússza meg a vírus támadását, Bill Gates azon fáradozik, hogy készülőfélben lévő vakcinájával a világ összes emberét beoltassa, s ennek digitális nyoma ráadásul minden beoltott lelken örökre ott maradjon.”
Bevallom, én örültem volna a legjobban, ha e jegyzetem megírása óta olyan tényekkel találkozhattam volna, amelyek határozottan cáfolnák nyugtalanságom megalapozottságát. Ehelyett azonban ma egy olyan film jutott el hozzám, amely sokkal inkább megerősít benne:
David Icke: A valóság felfedése (LondonReal)
Erőst úgy tűnik, hogy ezzel a COVID-19 mesével valakik bőszen etetnek bennünket. Ettől persze még lehet, hogy tévedek, s még az is, hogy David Icke, úgy, ahogy van, rémálmokat lát. De ez már nem az én tisztem eldönteni, tisztelt Olvasó. Én is abban hiszek, amiben Icke: ha mindannyian szabadon elmondhatjuk, amit igaznak gondolunk, abból nagy baj nem lehet. Ha azonban félünk elmondani, akkor ne csodáljuk, ha a kevesek a fejünkre nőnek, tisztelt Olvasó!.
