VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igen


Sajátossága a magyar nyelvnek, hogy a főnévi igenevet is tudjuk ragozni. A kell, lehet, szabad, jó, nehéz, fölösleges, sikerül és hasonló állítmányok alanyaként a főnévi igenév megkaphatja a cselekvőre utaló (a főnév birtokos személyjelével megegyező) ragot. Pl. el kell mennem, jó látnunk, nem szabad haragudnod stb.

Az előző fejezetben írtakhoz hasonlóan itt is terjed a felemás ragozás, az egyes számú alakot többes számú főnévre vonatkoztatva is használják:

• Kicsit többet kell dolgoznia az alkotmánybíróknak.

dolgozniuk

A főnévi igenév személyragozása nem mindig kötelező. Nem ragozzuk a főnévi igenevet általános érvényű kijelentés esetén. Pl. Jó tudni, mi történik a világban. Elhagyható az egyeztetés a mindennapi beszédben, ha meg van nevezve a cselekvő, mint a Kossuth-nótában: „mindnyájunknak el kell menni…”

A személyragozás elmaradása időnként félreértést okoz:

• A tanároknak előre kell köszönni.

Így egyértelmű:

A tanároknak előre kell köszönnünk. / A diákoknak előre kell köszönniük.

A kiinduló mondat szerint azt is gondolhatnánk, hogy a tanároknak kell előre köszönniük (de nem köszönnie!).

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu