Erre már nincsenek szavak: Soros hálózata Brüsszellel közösen szervezi a bevándorlást (+ videók)
Soros György hálózata 12 másik alapítvánnyal együttműködésben, már 2005-ben bevándorlásszervező birodalmat hozott létre. Céljuk, hogy migrációbarát irányváltozást érjenek el az EU-ban. Jelenlegi ismereteink szerint, megalakulásuk óta 450 szervezetet vettek fel partnerként, és láttak el pénzügyi forrásokkal. A felállított hálózat brutális lobbierővel rendelkezik. Az EPIM megerősített bástyákat épített fel Brüsszelben és mindent megtesznek az Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében.
Már 2005-ben, jóval a jelenlegi migrációs áramlatok előtt Soros György filantróp amerikai milliárdos saját alapítványi csoportjával, az Open Society Foundations-szel – tizenkét másik szupergazdag alapítvánnyal szövetségben – megalapította az European Programme for Integration and Migration-t (EPIM), amelyhez a Robert Bosch Alapítvány is tartozik. A szinte korlátlan anyagi források összefogott erejével ez a kezdeményezés hozzáfogott ahhoz, hogy – miként az oknyomozó újságíró, Friederike Beck fogalmazott – „Európából egy migrációs, illetve bevándorlási kontinenst csináljanak”.
Célok
Az alapítványi kezdeményezés deklarált célja – miként egy saját videó bemutatja –, hogy:
– az európai politika migrációbarát irányváltozását érje el EU-színtéren;
– azon pénzeket, amelyeket a migránsokról való gondoskodásra szánnak, szétosszák a civil szervezetek számára;
– ezeket a civil szervezeteket (NGO-kat) tevékenységükre megtanítsák és egy hálózatban egymással összefogják, hogy a közvéleményt és a politikát – az alapítványi célkitűzések értelmében – befolyásolják.
Első pillantásra humánus céloknak tűnik, ha idealista embereket civil szervezetekben – amelyek bajba jutott emberek támogatására kötelezték el magukat – pénzügyileg és érvelő módon támogatnak annak érdekében, hogy küzdjenek az államban és a társadalomban meglévő keményszívű, elhatárolódó magatartás megváltozásáért. Azonban ez Soros és hálózata számára egyáltalán nem a valódi üldöztetés és halálveszély elől menedéket keresőkről szól, hiszen róluk általában jól gondoskodnak az európai országok. A Soros-féle terminológiában a kiszolgáltatott menekülteket, a menedékkérőket, a migránsokat, a migrációs utazókat és a bevándorlókat tudatosan egyenlővé teszik. Szándékosan nem tesznek különbséget az időben korlátozottan felvehető és oltalomban részesítendő háborús menekültek, a politikai üldözöttek és a pusztán szegény migránsok között. Arról van szó, hogy potenciális migránsok korlátlan és akadálytalan, milliószoros bevándorlásáról mint emberi jogról beszélnek, ami ellen a bennszülött lakosságnak nem marad ellenvetés. A 2015-ös év nyara óta bekövetkezett fejlemények jól mutatják, mennyire sikeres volt Soros és hálózata, különösen Németországban.
NGO-k toborzása, képzés
A „Miért érdemes részt venni?” című speciális promóciós film részvételre hívja fel a civil szervezeteket. Bemutatja, hogy végül egy kincses sziget vár három nagy láda pénzérmével azon civil szervezetek képviselőire, amelyek a „Migránsok hangja”, „A média és a migránsok” és a „Migránsok papírok nélkül” kérdésével foglalkoznak. Ha megkörnyékezik a lobbistákat, nem lesz többé pénzügyi gondjuk. Ily módon fogják be őket anyagilag mindinkább, és csalogatják az adományokra támaszkodó segélyszervezeteket, majd fogják be őket az EPIM célkitűzéseihez.
Ha egy pályázó szervezetet az EPIM-nél támogatásra érdemesnek találnak, kezdődnek a meghívások Brüsszelbe és Európa más fővárosaiba speciális képzésekre. „Mi nem csupán pénzt adunk csoportoknak, hanem összehívjuk őket és fejlesztjük képességeiket munkacsoportjainkban” – mondja Juliet Prager, az EPIM korábbi elnöke. A speciálisan NGO-kra szabott workshopokban a kommunikációs készség és a kommunikációs stratégiák javításáról esik szó, a médiával való együttműködésről, az EU-ban történő lobbizásról és üzenetek kreálásáról az EU felé, a civil szervezeteket strukturálisan erősítő módszerek megtanulásáról (értékelés, adománygyűjtés, hálózatépítés, partnerségek fejlesztése), sikerellenőrzésről, tananyagok létrehozásáról stb. Emellett speciális foglalkozási csoportokat, például ügyvédeket és bírókat vonnak be a felvilágosító munkába és a képzésekbe.
Az EPIM-partnerhálózat megalakulása óta – a Robert Bosch Alapítvány adatai szerint – 45 európai országból és migránsszármazási országból több mint 450 szervezetet vett fel partnerként, és látott el pénzügyileg! Ezenkívül 55 konferencia került megtartásra és 35 publikációt jelentettek meg. Az EPIM saját leírása szerint 2011-ig 3,6 millió eurót fizetett ki 24 olyan civil szervezetnek és 31 olyan projektre, amelyek az ő irányvonalát követték. Hárommillió ment el 2013–15-ben tíz projektre. Friederike Beck 67 szervezetet sorol fel, amelyek az EPIM pénzügyi csepegtetéseitől függnek; ezek megtekinthetők nála.
A brüsszeli EPIM-központ
Az EPIM-hálózat központi politikai kiindulási pontja természetesen Brüsszel, mivel mind több és több nemzeti hatáskör került át a telhetetlen hatalmú brüsszeli bürokráciához. A szervezet ernyője alá egyesült minden alapítványnak van egy központi irodája a NEF-nél (Európai Alapítványok Hálózata), Brüsszelben, ahol ők tovább szerveződnek, és ahol minden szál összefut. Ez teszi – így Stefan Shepherd EPIM-elnök a Baudouin Király Alapítványtól – a lobbizást hatékonnyá, nem tekintve az uniós intézmények fizikai közelségét. 2011-től 2014-ig Olaf Hahn elnökölte a Robert Bosch Alapítványt, ahol a kultúra és társadalom területet vezette, és ezért ő felelt az iszlamizációval, illetve a németországi bevándorlók re-iszlamizációjával kapcsolatos programokért. Az EPIM céljait és célkitűzéseit videóban deklarálta 2011 elején, elnökségének kezdetén.
Az EPIM Soros-kezdeményezés 2005 óta folyamatosan és rendkívül profi módon Európa-szerte állományt képzett ki, amely elkötelezett a több szinten történő bevándorlás iránt Európába. Itt utalni tudunk az apparátus mértékére, amely már felépült az évek során. Tartsuk szem előtt:
„Több száz szervezet és több ezer ember használja ugyanazokat az oktatási anyagokat, van újra és újra összehívva, beszéli immár ugyanazt a nyelvet, használja ugyanazokat a kulcsszavakat: egy erős hálózat áll rendelkezésre azon erők számára, amelyek az Európába irányuló migrációért fejtenek ki lobbitevékenységet!
Az a tény, hogy a szupergazdag világelit által régóta finanszírozott és ellenőrzött civil szervezetek ez idáig ellehettek a mindenkori médiaoltalomban, nem éppen a média függetlenségét bizonyítja.” (Friederike Beck)
(...)
Az EPC-agytröszt bizottságai uniós emberekből állnak össze. Az elnök Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke. (Ismerős, tisztelt Olvasó? "A" háromfős bölcsek tanácsának egyike.– a Szerk.) Az irányítótanácsban – amelyben az EPIM-elnök Stefan Shepherd, a Baudouin Király Alapítványtól is közreműködik –, a Közgyűlésben és a tanácsadó testületben ott ül az EU számos korábbi biztosa, igazgatója, tisztviselője és parlamenti képviselője. A tanácsadó testület tiszteletbeli elnöke, Peter Sutherland korábbi EU-biztos, a Bilderberg-csoport és a Trilaterális Bizottság vezető tagja, az ENSZ-főtitkár különleges nemzetközi migrációs képviselője (lásd: Globális tervezés). Az EPC/EPIM-ben nyilvánvalóan előre megfontolt szándékkal készítik elő azt, aminek az EU-ban valósággá kell válnia.
Egy, az Európai Bizottság Belügyi Főigazgatóságának megbízásából kiadott 2015-ös tanulmány „A közös európai menekültügyi rendszer fejlesztése” címmel annak „lehetőségéről szól, hogy az EU migrációs, menekültügyi és védelmi ügynökségét (EMAPA) kellene megalakítani. Az ügynökség központosított, EU-szintű döntéseket hozna a menedékjog iránti kérelmekről. Egy szabad választásnak a lehetősége – amely figyelembe veszi a menedékkérők preferenciáit, és amely hozzájárul a későbbi integrációhoz a jövőben őket befogadó társadalomban –, egy ilyen lehetőség csökkentené a [menedékkérők] másodlagos mozgásait.”
A tanulmány szerzője – az 1983-ban az EU által alapított saját agytröszt, a Centre for European Policy Studies (CEPS) mellett – egy bizonyos Miss Garlick, a Soros György-féle Open Society Foundations Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés-ösztöndíjasa és a Migration Policy Institute (MPI) Europe munkatársa. „Egy újabb szereplője azon fáradságnak, hogy Európát a határtalan migráció kontinensévé alakítsák át.” (Friederike Beck) Az MPI központja Washingtonban van, és pénzügyileg többek között a Baudouin Király Alapítvány, valamint a Soros György-féle Open Society Foundations támogatja.
2016. április 5-én jelentette a Die Welt:
„A brüsszeli Európai Bizottságban konkrét tervek vannak arról, hogy többé már nem lehet rábízni a menekültügyi eljárásról való döntést az egyes tagállamokra, hanem azt európai kezekbe kell juttatni. Ez derül ki az Európai Bizottság egyik kiadott közleményéből ’Az európai menekültügyi rendszer reformja és a törvényes utak erősítése Európába’ címmel. ... Az Európai Bizottság konkrétan azt javasolja, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) át kell alakítani egyszerű uniós ügynökségből döntéshozatali hatáskörrel bíró ügynökséggé, amelynek a jövőben minden országban ’fióküzlete’ lenne, és amely fel fogja dolgozni az egyes döntések ellen benyújtott fellebbezéseket. ’Ez egy egységes és centralizált döntési mechanizmust teremtene.’”
A dolgok tehát haladnak útjukon.
