Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Schmidt Mária a The New York Timesban osztotta ki a nyugati országokat és liberális politikai elitjüket

2019/10/29

A Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget a kelet-európai antikommunista forradalomnak – vélekedett Schmidt Mária történész az M5 csatorna Ez itt a kérdés című, hétfő este sugárzott műsorában. A Széchenyi-díjas történészt a csatorna az 1989-es rendszerváltoztatás évfordulója és annak apropóján kérdezte, hogy a Terror Háza Múzeum főigazgatója október közepén cikket jelentetett meg A populizmus védelmében címmel a The New York Times című amerikai újság internetes kiadásában a lap felkérésére. Schmidt Mária jelezte: írását mindazoknak szánta, akikben nyitottság van, “és nem csak jelzős szerkezetekben gondolkodnak” Magyarországról.


Schmidt Mária szerint illúziónak bizonyult, hogy a magyarok az európai elit részének gondolták magukat a rendszerváltoztatás után, ezt a nyugati államok nem így gondolták.

 

„Már nem tekintettek minket testvéreiknek, és azt gondolták, majd megmondják nekünk, mi a dolgunk, szanálják a piacainkat és a gazdaságainkat a saját érdekükben, mi pedig követjük az útmutatásaikat."

 

A történész szerint Nyugaton máig nem tulajdonítanak jelentőséget az „antikommunista forradalmaknak”, annak, hogy a kelet-közép-európai országokban nemzeti mozgalmak vívták ki az önállóságot. Mint mondta, a nyugati országok nem is feltételezték, hogy a nemzeti kérdés szétrobbanthatja a szovjet birodalmat, amelyben csak „jegelve volt” a nemzeti kérdés, nem pedig megoldva, mint ahogy azt hangoztatták.

 

Schmidt Mária szerint a 30 évvel ezelőtti harc emancipációs harc volt az egyenjogúságért és a nemzeti szuverenitásért, ahogy ma is ezért harcolnak Magyarországon vagy éppen Lengyelországban, de a szuverenitás jelentőségét képviseli Donald Trump amerikai elnök politikája is. Szerinte a nyugati államok nem értik azt, hogy ha a magyarok egy birodalmi rendszerrel szemben harcolnak, akkor azt miért teszik.

 

Schmidt Mária kitért a sajtószabadság ügyére is, és a német sajtót említve példaként úgy vélekedett, hogy Németországban egysodrúvá vált a sajtó: „nem nagyon” látja a német sajtóban a sokszínűséget, mint például a magyarban, amelyben szerinte “mindenféle véleményt lehet olvasni és mindent meg lehet találni”.

 

„Mi komolyan gondoljuk a demokráciát, a szólás- és a sajtószabadságot, hiszen 45 évig nem volt benne részünk, szenvedtünk ennek a hiányától. Nem vagyunk rászorulva arra, hogy ők mondják meg nekünk, hogy az a szabadság, az a függetlenség, amely nálunk van, megfelelő-e vagy sem, mert a megítélésünk szerint náluk sokkal rosszabb állapotok vannak ebben a tekintetben, és bizonyos mértékig csalódtunk is bennük" – fűzte hozzá.

 

Emlékeztetett: a totális diktatúra 45 évig tartó szorítása után a magyaroknak adaptálódniuk kellett a piacgazdasághoz, majd az Európai Unió szabályaihoz, utána 2008-ban a gazdasági válsághoz, majd rátalálniuk a „saját hangjukra”.

(...)

 

Schmidt Mária felvetette a kérdést, hogy a Szovjetunió összeomlása és a kommunizmus bukása miért nem volt „akkora teljesítmény a Nyugat számára, amelyet érdemes lett volna megünnepelni”. „A mai napig nem ünnepeljük” – emlékeztetett. Szerinte ez egyszerűen jelenleg nem téma, azért, mert „az az értelmiségi és politikai elit, amelyik most a nyugati országok 21. századi liberalizmusát jelenti, valójában Marxista”, és valójában mindig is megengedők voltak ezzel a totális rendszerrel szemben, nem tekintik szalonképtelennek.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu