Utolsó szög a polgári kezdeményezések koporsójába: elkaszálták az „Egy közülünk”-et
Már Tina Turner is megénekelte a „We are the world” című zeneszámban, hogy „Isten nagy családjába tartozunk mindnyájan” – ezt mintegy megerősítette az Európai Bíróság ítélete a „Brüstle kontra Greenpeace”-perben, kimondva, hogy az emberi embriók az emberiség családjába tartoznak, ezért nem tehetők ipari vagy kereskedelmi árucikké. Ez a bírósági döntés adta az „Egy közülünk”-kezdeményezés jogi alapját.
2013-ban indult a történet. Összefogtunk hét országból, hogy elindítsuk az egyik első és eddig legsikeresebb európai polgári kezdeményezést, a legkisebbek, az embriók védelmében felszólaló Egy közülünk-et. Egy évünk volt arra, hogy több mint 1 millió aláírást gyűjtsünk az Európai Unió tagállamaiból, kérve az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák tovább az emberi embriók elpusztításával járó kutatásokat és más, hasonló tevékenységeket, például abortuszokat a harmadik világ országaiban.
Azóta széles körben elterjedt logónkkal elindult tehát az aláírásgyűjtés 2013-ban. Európa-szerte sercegtek a tollak a papír alapú aláírásgyűjtő íveken, és kattintgattak az emberek az online felület oldalain. Nem eredménytelenül: összegyűlt 2 millió aláírás, Magyarországról nagyjából 54 000. Mi volt ez, ha nem a véleménynyilvánítás mérföldköve az emberi élet védelmében? Az érvényesítés szűrőjén – minden egyes aláírás érvényességének ellenőrzése a nemzeti választási hatóságok által – nagyjából 200 000-en akadtak fenn (hiányzó vagy pontatlan igazolványszámok, más országokban helytelen lakcímadatok miatt).
Így is 1,8 millió aláírással az eddigi legsikeresebbnek mondható az „Egy közülünk” az uniós polgári kezdeményezések intézményének történetében.
De hoppá! Jött a fekete leves...
(...)
