Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Mindennapi sugárfürdőnk

 

ELEKTROSZMOG – OKOZHAT-E RÁKOT A MOBILTELEFON, A WIFI VAGY A MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ?

 

Fizikusok, biológusok, epidemiológusok vizsgálják, milyen hatással van, illetve van-e hatással a környezetünkben megnövekedett elektromágneses sugárzás az emberi szervezetre? Amikor a tudomány képviselői még csak a fejüket csóválják, a piac már régen árulja a megoldást. És már bejegyezték az elektromágneses túlérzékenység nevű betegséget.

 

Állt a szovjet kiskatona a csernobili halálzónában védőfelszerelés nélkül. Kérdezték tőle, nem fél-e, mire visszakérdezett: miért, van itt valami? Azóta megtanultuk, hogy létezhet az is, amit nem fognak az érzékszerveink – ilyen a mesterségesen létrehozott elektromágneses sugárzás.

 

Amikor az első mobiltelefonok megjelentek, a tudósok sem gondolták, hogy foglalkozniuk kellene azzal, van-e közvetlen hatásuk az agyra. Ma már Magyarországon több a mobil-előfizetés, mint a lakos, és ez aligha magyar sajátosság. Ha tehát kiderül, hogy a mobiltelefon jelentős és kimutatható károkat okoz a használóiban, akkor nem egyszerű tudományos felfedezésről, hanem az egész emberiséget érintő epidemiológiai veszélyről kell majd beszélni.

 

Mivel folyamatosan érkeznek az új technológiák, egyre nagyobb körülöttünk az elektro­szmog is, amelyről Finta Viktória Tímea sugárfizikus türelemmel elmagyarázza, hogy ez rossz, sőt pejoratív elnevezés. A szmog ugyanis elraktározódik a szervezetünkben, az elektromágneses sugárzás viszont nem. Akkor hogyan viselkedik? Egyszerűbb dolguk van a méréseket végző fizikusoknak, mint a biológusoknak. Utóbbiaknak ugyanis minden esetben mérlegelniük kell, vajon az a hatás, amelyet az elektromágneses sugárzás kivált a szervezetből, maradandó-e, és valóban felelőssé tehető-e bármely betegségtípus kialakulásáért. Álljanak itt egy kutatóbio­lógus figyelmeztető szavai is: Nagyon kényes téma, ha bármi negatívum kiderülne például az 5G-ről (mint ahogy már van is egy-két külföldi publikáció a rákkeltő hatásról), akkor azt tudományos evidenciákkal ezerszeresen meg kell támogatni, mert az ipar érdekeltjei irdatlan pereket akaszthatnak a kutatók nyakába.

 

A folyamatos fejlődés jó, ám káros hatása, hogy amikor megold egy problémát, helyette újabbakat teremt. Most éppen a zöld forradalom „réme” fenyeget. A napelemek előállítása és valamikori megsemmisítése például nagyobb ökológiai lábnyommal járhat, mint a leghatalmasabb bánya kitermelése. És persze nem lehet egyszerre rettegni az elektroszmogtól, közben meg élvezni az előnyeit. A fejlődés ugyanis ezen a területen nem lineáris, az új találmány nem leváltja a régit, hanem mellé áll. És vajon mekkora elektroszmog lesz azokban az okoslakásokban, amelyekben mindent számítógép vezérel? És mekkora abban a városban, ahol minden sarkon szabad a wifi? Hová bújjon, aki fél tőle?

 

Megtehetjük, hogy a saját lakásunkban nem használunk wifit, de elég, ha bekapcsoljuk a gépünket, és látjuk, hogy egy társasházban legalább húsz router sugároz. Attól, hogy a hálózat védett, a sugárzása még átjön a falainkon. Megtehetjük, hogy leárnyékoljuk a lakásunkat, de ezzel le is kell mondanunk a modern kommunikáció áldásairól. És ne higgyük, hogy ha mi magunk a buszon nem mobilozunk, azok, akik körülöttünk ezt teszik, nem sugároznak ránk. Ez az úgynevezett passzív mobilozás. A bioprotektor nevű matrica például, amelyet úgy hirdetnek, hogy árnyékolással csökkenti a mobil sugárzását, a mérések szerint éppen az ellenkezőjét teszi. Mivel az árnyékolás ellenére a mobil utasítást kap, hogy indítson hívást, kényszerűségből maga növeli meg a sugárzás mértékét, hogy teljesíteni tudja a parancsot. És tévhit, hogy a magas házak tetejére telepített antennák az ott lakókra sugaraznának. Az azokból anyagi előnyöket nem élvező szomszédok kapják a nagyobb dózist. Persze, aki nem érti a rendszer működését, annak bármit be lehet adni, az könnyen megvezethető.

 

A világhálón máris számtalan sugárzásvédelmi berendezést kínálnak, azt ígérve, hogy ha megszüntetni nem is, de minimalizálni azért tudják a veszélyeket. Ha igaz, amit egy magyar fejlesztésű berendezésről állítanak, akkor a probléma már meg is van oldva. Feltalálója Juhász János fizikus, a találmány lényege, hogy egyedi fejlesztésű technikákkal folyamatosan „szelektálja, átmodulálja és csökkenti a káros sugárzásokat”. Az eredmény pedig maga a harmonikus frekvenciájú élettér, amely nem árnyékol, nem használ ellenfrekvenciákat, nem igényel külső áramforrást, és áttelepíthető.

 

Akik a berendezést hirdetik, természetgyógyászok, tehát maguk nem részesei a találmánynak, de a marketingtechnika elismerésre méltó. Tudjuk, hogy az ő pácienseik a legfogékonyabbak a természetes megoldásokra, ők képesek a legtöbbet megtenni az egészségük védelméért.

 

Komjáthi Gáborné cégvezetőtől megtudjuk, hogy különféle csomagjaik vannak a hordozhatótól a komplett lakásvédelemig. Ez utóbbi már milliós befektetés. Azt mondja, három mérés után látszik, hogy harmonizálódik a légtér. Hozzáteszi, nálunk még nem kap elég figyelmet az elektro­szmog okozta veszedelem, míg Ausztriában már az iskolában felhívják rá a figyelmet, ahogy a védekezés fontosságára is. Mit gondol, miért van annyi hiperaktív gyerek? – teszi fel a kérdést, és meg is válaszolja: mert ők még érzik a testükön áthatoló sugarakat. És miért annyi a meddő férfi? – hangzik a következő. Mert a férfiak a zsebükben hordják a telefonjukat.

 

Kelemen István is forgalmazója a berendezésnek, ő is természetgyógyász. Azt mondja, brutális, ezer-kétezerszeres sugárzási értékeket mérnek, ez az oka a növekvő számú daganatos betegségnek.

 

Volt, ahol csípett a fű. A Juhász-féle találmány, amelyet az Egyesült Államokban, az arab világban és Kínában már szabadalmaztattak, a magas frekvencia egy részét a földelésbe bekötve elvezeti, a másik részét hővé alakítja.

 

Jó lenne hinni abban, hogy egymillióért kivédhető a legújabb kori civilizáció legújabb ártalma, de olvasgatva a találmány ajánlóját folyton belefutunk az ismert panelekbe. A mexikói és a svéd egyetem vagy a világhírű tudós bombabiztos kutatásaiba, amelyek azonban nincsenek dokumentálva. Nem tudjuk meg, hogy ki, mikor és hogyan jutott azokra a következtetésekre, amelyekre mint tudományos forrásra hivatkoznak. Kétséget ébreszt az is, amit már szintén sokszor tapasztalhattunk, hogy ugyanaz végzi az első, valamint a kontrollméréseket is – a természetgyógyászatban ma már a gépi mérés elterjedt és kedvelt üzletág. Akkreditált mérőkről beszélnek, csakhogy nem tudható, hogy ezeket hol és milyen paraméterek mellett akkreditálták. Finta Viktória azt mondja, az ionizáló sugárzás mérésénél már sok a tapasztalat, és csak ezeknek a sugárvédelmi mérőeszközöknek a hitelesítése kötelező.

 

Nagyobb teljesítményű bázisállomások esetében már akkreditált laboratóriumi vagy szakhatósági vizsgálat szükséges, ha azt lakóházon, gyermekintézmény vagy kórház közelében szeretnék telepíteni. A mérésre akkreditált szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Hatóság minősítése alapján nevezik ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI) mellett jelenleg csak két piaci vállalkozás rendelkezik erre engedéllyel.

 

Ugyanakkor vannak egyéb piaci szereplők, akik megnevezésük szerint elektroszmogmérést végeznek, tucatjával lehet találni ilyen vállalkozásokat az interneten. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek mérési megbízhatóságukat igazoló hivatalos felügyelettel, és általában a hivatalos határértéknél nagyságrendileg alacsonyabb referenciához viszonyítják mérési eredményeiket. Emiatt sokszor fizikai szempontból kétes, céljával épp ellentétes eredményű védelmet javasolnak – olvasható a figyelmeztetés az OSSKI honlapján. De ne vessük el a természetgyógyászok minden tanácsát, van közöttük sok megfontolandó is, még ha a magas antioxidáns hatású étrend-kiegészítők fogyasztása nem is feltétlenül maga a sugárvédelem…

 

Lássuk inkább, mit tud, illetve mit sejt a tudomány, amely közel sem tesz olyan magabiztos állításokat, mint a természetgyógyászat.

 

A sok bizonytalanság oka, hogy még nem áll rendelkezésre elég idő és tapasztalat a kétség nélküli állításokhoz. Kellő alázattal kezelik, hogy nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok, nincs elég adat, viszont vannak már figyelmeztetések. Finta Viktória, aki az ELTE Környezettudományi Centrumának tanársegédje, maga is rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat.

 

Külön kell választani az úgynevezett extrém alacsony és a magasabb frekvenciájú tartományt, magyarázza, mert azok hatásukban és használati módjukban is eltérnek egymástól. „Elektroszmogon” e kettőt érti a köznyelv. A magasabb, tehát a rádiófrekvenciás és mikrohullámú tartományban működnek többek között a rádió- és televízióadók, a mobiltelefonok és bázisállomásaik, a radarok és a navigációs rendszerek, a mikrohullámú sütők, valamint az összes vezeték nélküli irodai és kommunikációs eszköz. Ezeket nem érdemes árnyékolni, mert az a szolgáltatás minőségét rontja, és akár meg is nőhet a sugárzás mértéke miatta.

 

Az extrém alacsony frekvenciájú tartományban a hétköznapokban legjellemzőbbek a háztartási elektromos berendezések, a hozzájuk tartozó vezetékek, valamint a transzformátorok és a távvezetékek. Az ezek körül kialakuló mágneses teret le lehet árnyékolni, amivel nem befolyásoljuk a berendezések működését, mégis a távolságtartás a legjobb védekezési mód. Ilyen értelemben véve egy konnektor is „sugároz”, de nem tudunk hozzá annyira közel kerülni, hogy az kockázatot jelenthetne. Ezt a típusú elektromágneses teret a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) besorolta a lehetséges emberi rákkeltő kategóriába, mivel összefüggést találtak e sugárzás és a gyermekkori leukémia megjelenése között. A lehetséges itt azt jelenti, hogy nincsenek elégséges bizonyítékok, és más ok sem kizárható. Finta Viktória ehhez rendszeresen hozzáteszi, hogy ebbe a kategóriába tartozik az aloe vera és a ginkgo biloba kivonata is.

 

Felmerült annak a lehetősége, hogy az 50 Hz-es elektromágneses terek összefügghetnek különböző daganatok, illetve – az alvási ciklust irányító hormon, a melatonin termelésének csökkenése révén – a depresszió és az Alzheimer-kór kialakulásával, de erre eddig nem sikerült bizonyítékot találni. Ám nem véletlen, hogy a transzformátorállomásokat ma már nem a házak alagsorába, hanem inkább az utcára telepítik.

 

A vezeték nélküli távközlés viszont robbanás-szerű emelkedést okozott a sugárzási szintben, amely azóta is egyre nő, mivel az újabb technológiák nem egymás helyett, hanem egymás mellé érkeznek. Ettől még nem feltétlenül károsak az egészségre, mondja a kutató, hiszen a mesterséges fény sem volt része eredetileg az emberek életének, mégis alkalmazkodtunk hozzá.

 

De a hatást mindenképpen vizsgálni kell. Két nagy terület végzi ezt a munkát: a biológia és a fizika. A fizikusok azt mérik, mekkora a minket érő sugárzás mértéke, az milyen forrásokból érkezik, milyen az időbeli és térbeli eloszlása. A biológusok pedig főként sejttenyészeteken és állatkísérleteken keresztül figyelik a hatásokat. Az epidemiológusok valahol a kettő között, nagy népességet vizsgálva statisztikai alapon próbálnak feltárni összefüggéseket. Számos kutatás foglalkozott azzal, okoz-e rákot a mobiltelefon, de ezt máig sem sikerült közvetlenül igazolni. Epidemiológiai tanulmányok alapján azonban a WHO-IARC besorolta a rádiófrekvenciás elektromágneses tereket a lehetséges emberi rákkeltő kategóriába, egyelőre egy bizonyos jóindulatú agydaganattípusra (a gliómára) nézve.

 

A kérdésre, hogy csak a rákkeltő hatást vizsgálják-e, Finta Viktória azt mondja, kétségtelenül ez a fő kutatási terület, az esetleges DNS-károsító hatás áll a középpontban, ám az eredmények eddig nem meggyőzőek. De folynak kutatások az alvásra, EEG-re, a figyelemre, a fejfájásra, a nemzőképességre, az immunrendszerre gyakorolt hatások terén is, az eredmények azonban ellentmondásosak. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás hőhatása válthat ki különböző bio­lógiai hatásokat, azonban az nem egyértelmű, hogy az egészségre nézve ezek milyen következményekkel járhatnak. Például a központi idegrendszer vizsgálatakor patkánykísérletek azt mutatták, hogy a sugárzás jelenlétében megváltozhat az agyban a neuronokat körülvevő folyadék ionösszetételéért felelős vér-agy gát működése. Ugyanakkor ezt konkrét emberi egészségügyi következményekkel kapcsolatba hozni eddig nem sikerült.

 

Amíg nincs bizonyosság, addig bármit lehet mondani, nem lesz, aki megcáfolja. Egyes nem tudományos fórumokon az elektroszmog káros egészségügyi hatásairól már most is hosszú lista áll rendelkezésre, gyakorlatilag az összes betegség kiváltójaként emlegették már: a hiperaktivitástól a depresszióig, az álmatlanságtól a magas vérnyomáson át a szájszárazságig. Mivel jelenleg nincsenek objektív módszerek arra, hogy ezen kórképek elektroszmoggal való kapcsolatát megerősítsük vagy cáfoljuk, maradnak a feltételezések. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk, és ne legyünk kitéve hiedelmek hatásainak. Többek között a tévhitekkel és a pánikkeltéssel magyarázható, hogy már itt van a legújabb kor legújabb betegsége (egyes országokban pszichoszomatikus betegségként ismerik el): az elektromágneses túlérzékenység. Lényege, hogy egyes emberek állításuk szerint negatív testi tünetekkel reagálnak a környezetükben lévő elektromágneses terekre. Bizonyítottan nincs fizikai alapja (úgynevezett nocebo), de ettől még megkeseríti az érintettek életét.

 

Biztosan csak azt tudjuk tehát, hogy a hétköznapi környezetünkben a sugárzási szintek jócskán a jelenleg megállapított egészségügyi határértékek alatt vannak, így rövid távon nem okoznak egészségkárosodást. Igaz, a határértékeket a mindenkori kutatási eredmények alapján állapítják meg, így változhatnak is. Finta Viktória azt mondja, nem kitiltani kell ezeket az eszközöket az életünkből, hiszen az szinte már képtelenség, hanem mértékkel és okosan használni őket.

 

(...)

 

Bár az elmúlt évtizedekben mód nyílt nagy tudásanyag megszerzésére minderről, de a lényegi kérdésekről kevés a biztos információnk, foglalja össze a kutató. Jelenleg még nem tudjuk, hogy hosszú távon jár-e egészségügyi következményekkel a megnövekedett sugárzás, ahogy azt sem, hogy ezeket a hatásokat a szervezetünk ki tudja-e védeni, képes-e alkalmazkodni a megváltozott elektromágneses környezethez. Még az is lehet, hogy egyszer majd búcsút kell intenünk a mobiltelefonnak.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu