Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Matolcsy György: Szingapúr felé félúton

 

 

Miért is ne vennénk észre, hogy a koronavírus után új világ jön, és nekünk is új jövőképre van szükségünk?

 

Egy válság tanulságainak levonását nem lehet elég korán kezdeni, mert a kilábalás sikere attól függ, hogy a régi vagy már az új világ felé vesszük az irányt. Aligha kérdéses, hogy a mostani válság után alaposan megváltozik a világ, ezért új magyar jövőképre lesz szükségünk.

 

Bár még nem látjuk a végét és jelenleg nem tudjuk felmérni a következményeket, de már levonhatunk egy alapvető következtetést az elmúlt hónapok világjárványából és annak kezeléséből. Ott kezelték és kezelik most is jobban a válságot, ahol gyors az államok döntéshozatala, erős a közbizalom, sikeres a gazdaság és hatékonyan működnek a közszolgáltatások, ezen belül az egészségügyi rendszer.

 

Ma úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia jobban vizsgázik, mint a fejlett nyugati államok, az Európai Unió északi és keleti tagállamai pedig jobban kezelik az összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot, mint a déliek.

 

Mi eddig Ausztriát tartottuk mintának, ahogy az osztrákok a svédeket. Nemzeti célunk – helyesen – Ausztria fejlettségi szintjének utolérése. A válság utáni új világban azonban egy sor olyan képességre is szükségünk lesz, amiben néhány ázsiai állam jobb, mint a fejlett EU országok.

Új jövőképre van szükségünk, amiben a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokkal is segítjük.

 

Miben bizonyult jobbnak a járvány idején – de már az azt megelőző évtizedekben is – néhány ázsiai ország a fejlett nyugati államoknál? A válaszhoz érdemes a megfelelő méretet felvenni, mert nem tanácsos Kína, Japán vagy Dél-Korea sikeres mintáit célba venni. Ami nagyban működik, nem biztos, hogy kicsiben is sikeres.

 

Miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?

 

Nézzük a szingapúri siker alapjait, amelyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan épültek ki, de az alapító/k/ jövőképében már a kezdetektől szerepeltek:

 

  • Erős, hatékony és tiszta állami működés.

  • Nyugati politikai szövetség és keleti piacok.

  • Kitűnően képzett /brit és amerikai egyetemeken végzett/ politikai és üzleti vezető réteg.

  • Hosszútávú kiszámíthatóság a politikában és a kormányzatnál.

  • Kulturális, vallási sokszínűség és társadalmi harmónia.

  • Külföldi tőkevonzás és szövetség a vezető multinacionális cégekkel.

  • Logisztikai világközpont felépítése.

  • Állandóan felfelé lépő színvonalú közszolgáltatások, ezen belül mára világszínvonalú egyetemek.

  • Általános takarékosság és magas pénzügyi tartalékok.

  • Okos lakáspolitika, állami támogatással mindenkinek saját tulajdonú otthon.

  • Tudatos tervezés a versenyképesség terén, ami folyamatosan erősíti az erős pontokat és felszámolja a gyenge láncszemeket.

  • Állandó, szinte kötelező innováció a gazdaság és a társadalom minden szintjén.

  • Rugalmas és üzletközpontú gazdaságpolitika.

  • Magasszintű biztonság az élet minden területén.

  • Erős védelmi képesség.

  • A keleti és nyugati kínai diaszpórával hálózatos együttműködés.

Lehetne folytatni a sort, kötelező lenne a legendás alapító, Li Kuan Yun kivételes vezetői erényeit is méltatni. Egy társadalmi modellt azonban nem lehet egészében másolni, így nekünk, magyaroknak Szingapúr sikerének lényegét kell megértenünk, sőt újraépítenünk, itt Európában.

 

A lényeg egyszerű és követhető. Szingapúr egy kivételes földrajzi helyre épített egy igen vonzó világgazdasági logisztikai központot és folyamatosan fejlesztette működését, így a külföldi tőke, technológia és kereskedelem főszereplői számára egyre vonzóbb lett, végül megkerülhetetlenné vált. A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak. Javították, de nem cserélgették 4, 8 vagy 10 évenként.

 

Magyarország számára egy teljesen más 2020-as évtizedben és egészen más földrajzi környezetben megnyílik a lehetőség a szingapúri modell megépítésére Európában. Sőt, ahogy Szingapúrnak voltak kistigris társai, az egész V4 csoport számára megnyílik az európai kistigrissé válás történelmi szakasza.

 

A globalizáció eddigi, óceáni kereskedelmi utakra alapozott modelljének helyére 4 nagy régió /Amerika, Kína, Európa és India/ belső szárazföldi integrációja lép. Az EU keleti pereme ebben éppen olyan jó helyen van földrajzilag, mint volt Szingapúr az óceáni világkereskedelem szakaszában.

 

Magyarország az elmúlt 30 évben – ahogy az elmúlt 500 évben – távol volt a nagy tengeri útvonalaktól, most azonban közel kerül a szárazföldi regionális kereskedelmi utakhoz.

Szingapúr 25 év alatt, az 1980-as évek végére felzárkózott a fejlett országokhoz, mi csak az elmúlt 10 évben vettük erre az irányt. Érdemes ezért a 2020-as évet, sőt az egész évtizedet újrakezdésként értékelnünk: legalább annyit kell változtatnunk mai működésünkben, mint amit megőrzünk az elmúlt 30 évből.

 

A változtatás iránytűje legyen Szingapúr siker modellje, természetesen európai, sőt közép-európai sajátosságokkal.

 

Ahogy a most már előnyös földrajzi helyzet, a modell másik titka is kiaknázható. A V4, ezen belül Magyarország állandóan javítva működését, tehát a versenyképesség összes tényezőjét, Európa egyik legvonzóbb tőke, technológiai, kereskedelmi, pénzügyi és életminőségi mágnesévé válhat.

Már ma is ez a jövőképünk, de az eszközök közül még kihagytuk a szingapúri sikerrecept jelentős részét.

 

Minden elemnél legalább 20%-on már teljesítünk, de sehol sincs meg a 100% közeli szint.

 

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu